Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 13 fedni: levédés fedél3 házfedél, takaró ; cserH. lebáz, lebás/edel, hajlék. 688. lependék (papilio), lepke : Ip. lablok lepke (papilio) J észt. liblik (gen. -ku), liblikas (gen. -ka) lepke. || cserH. lepá, cser. lőve lepke \ vogD. lapa#, lapok u. a. 689. les (lesni; leselkedni) : || vog. las-, laskat- leselkedni, leskelődni. 690. lev-, le'- v. lö'- (lenni: leszek, legyek, légyen, levő, lett v. lőtt): /". lie- lenni (esse; különben a finnben csak a lienen, lienet, lienee stb. módalakok divatoznak, ezen jelentéssel: netalán lenni, sein mögen, wol sein) | lív. lí- lenni (sein werden, werden ; sein müssen) \ észt. lee-=/. lie- *)|Zp- le_ lenni (esse: leb vagyok, le van, lijeb valek, stb.) ; IpF. Isi- lenni, esse (lam vagyok, la van, légim valék, stb.). I cser. cserB. li-[am] lenni (fieri, werden) \ votj. lu- lenni, lehetni (werden, geschehen, möglich sein) \ zürj. lo- féri \ oszt. tív- születni | vogD. tél- (té-1-) lenni, születni. 691. levél (levele-t, leveles): | oszt. lipet, libet levél (blatt) \vog. luopta levél: luoptin leveles, lombos | md. mdE. lopa levél, lomb. 692. liba (pullus anserinus): * f. lapse (nom. lapsi) gyermek \ észt. lapse (nom. laps) | lív. laps (gen. laps). || md. lefks, mdE. lávks, levks kölyök, madárfi; md. lefkska (dim.) csibe, mdE. lavkske, levkske madárfi. 693. liszt (farina) : f. listime (nom. listin) korpa (furfur farináé) ; lisma kenderkorpa (furfur cannabis subigendae) \ észt. lessemesed (pl.) korpa. I cser. lozas, cserH. lasas liszt. 694. ló (lova-t, lovas): I vog. lű ló | oszt. taa, osztSal. laujf, osztSföl. lo# ló. 695. loes (locs-pocs): ') Ahrens (Gram. der Ehst. Spr. 106. 1.): „Hornung (1693) führt noch vollstandig an: kénen, kened, leeneb, leeneme, kenete, kenevad, von kema, einem hülfsverbum zur umschreibung des futurs und conjunctivs, das noch in Osel gebraucht wird, und auch im finnischen vorkommt."
