Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

14 BUDENZ JÓZSEF. észt. lot (gen. loti), loti vizes hó. 696. lóg (lógni; lógatni, lógázni): IpF. lunkka- lecsüngeni, lógni (p.o. fül)\f. lonkka, lonkko ferdén csüngő, lógó valami: lonkko-parta bárba promissa, pendula; lonkku-, lonku- lógni (obliquum pendere) J észt. longulógni (anbeihangen). || cser. lüng-[em] ingani, magát hintálni (oscillare): lüngaldes hinta. 697. lohad (lohadni detumescere, deturgere, conflaccescere: le-, meglohadni) : f. laukea-, laukene- feszült állapotból visszaeredni: sáá laukenee az idő enged (frigus remittit, joutsi 1. arcus retenditur; kasvot laukeevat facies marcescit (v.ö. lelohadni), kukká laukee flos marcescit. 698. lom (pruina in arborum ramis congelata, zúzmara ; lomos fák) : f. lume (nom. lumi) hó (nix), lumise (nom. -inén) havas | észt. lume (nom. lumi) hó \ lív. lüm, lum | Ip. lobme hó. || cser. cserH. lum hó (nix) \ zürj. lim | votj. límí | md. lov, lou, mdE. lov. 699. lő, löv- (lőni, lövő, lövés; lövelleni, lövöldözni): /. lyö- ütni *) (f érire, icere, caedere) \ észt. löö-. I cser. cserH. lü- lőni (schiessen) \ md. láde- lekaszálni; mdE. ledé- kaszálni *), beütni (p.o. mennykő), lőni: ledima, ledme (lövőszer) puska, tikse 1. (füvágószer) kasza; — látse-, mdE. látse- lőni, beütni\vog.\\- (pr. 1. lim) lőni\zürj. lij- lőni (ja-700. lök (lökni): [culari). f. lykkaá- tolni, taszítani (propellere, vi trudere) : lykkaá venhe vesille navigium propelle in altum, lykkáán mieleen menti injicio, lykkáán toistaaksi in aliud tempus differo \ észt. ltika- taszítani | lív. lüku-, lükki- tolni, taszítani: ulz 1. kilökni, számkivetni ; jeddö lükkimi ürügy (vorwand). 701. lucsk v. lucsok (lucsko-t; lucskos); lustos: Ip. lusskos híg, folyó (fuidus: lusskos cace 'aqua fluida, non congelata) \ észt. loiskos lucskos idő (schlackiges wetter). ') A „lőni, schiessen", mit természetesen még „jaculatio"-nak kell érteni, és az „ütni, vágni" jelentések társulását, melyet egymaga a mordvin is életuntét, a „huzalkodas" képzelete idézi elé, mely mind a kétféle jelentéssel össze van kötve. — A md. lád'e- igének „kaszálni" jelentósével v.ö.aném. „heuschlag" szót.