Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

A rumun nyelv és nép. Hunfalvy Pál 125

A RUMUN NYELV ÉS NÉP. 141 telenjére hivatkoznak — mert az az egyetlen kútforrás, a melyből a IX. századbeli oláh történeteket Erdélyben merítik. Ugyanis a Névtelen a Terra Ultrasilvana-rbl &zt írja (Cap. XXIV.) „Et dum ibi diutius morarentur, tunc Tuhutum, páter Horca, sicut erat vir astutus, dum coepisset audire ab incolis bonitatem terrae Ultrasilvanae, ubi Gelou, quidam Blacus, dominium tenebat, coepit ad hoc anhelare stb." „Pater Ogmand, speculator Tuhutum, .... dominó suo de bonitate illius terrae multa dixit, quod ... habitatores terrae illius viliores homines essent totius mundi, quia essent Blasii et Sclavi, et dux eorum Gelou minus esset tenax, et non haberet circa se bonos milites, et (non) auderent stare contra audaciam Hungarorum, quia a Cumanis et Picenatis multas injurias paterentur (Cap. XXV.). Hoc dum Tuhutum audivisset a legato, praeparavit se cum suis militibus et... egressus est ultra siIvás versus orientem, contra Gelou ducem Blacorum. Gelou verő dux ultrasilvanus stb. (Cap. XXVI.)... Et cum vellent transire amnem Temes, venit obviam eis Glad, a cujus progenie Ohtum descendit, dux illius patriae, cum magno exercitu equitum et peditum, adjutorio Cumanorum et Bulgarorum atque Blacorum. (Cap. XLIV.) Tehát a Névtelennek tudósítása szerint, a magyarok megszállásakor a IX. század utolsó tizedében Erdélyben és a mai Bánátban oláhok és szlávok laknak vala, ott Gelou, itt Ólad fejedelem vagy vezér alatt, ez utóbbinak kunok és bolgárok is segítségül lévén. Hogyan egyeztethetjük meg a Névtelennek tudósítását más történelmi források tudósításával? Hihetünk-e neki akkor is, mikor ellenkezik az ismeretes történetekkel ? A Névtelen úgy tudja többi közt, hogy Zalán elődje Kean (magnus Kean, proavus ducis Salani, Cap. XII.) „dux de Bulgária egressus, auxilio et consilio imperatoris Gráecorum, praeoccupaverat terram illám ; továbbá, hogy agörög császár és a bolgár fejedelem nagy sereget küldenek Zalán segítségére. (Cap. XXXVIII.) stb. Szóval, a Névtelen úgy tudja, hogy a magyarok megszállása előtta konstantinápolyi császárok némi hatóságot gyakoroltak volna a mai Magyarországon. Ellenben a byzantinus írók, jelesen Constantinus Porphyrogenitus, erről mitsem tudnak , de más író sem tud arról semmit is. Mióta a bolgárok 678—680 Kr. u. átköltözvén a Dunán, a mai Bolgárországban új hatalmat alapítottak, melynek nyugati határai Magyarországban a Tiszáig érnek vala, azóta a görög császárok hatalma nem terjeszkedék a Dunáig. S ők épen a magya-