Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

A BASZK NYELV ISMERTETÉSE. 59 az amerikai nyelvek nemcsak a névmásokat, hanem egész névszókat foglalnak az igébe, a miért tömködó' nyelveknek is neveztetnek, a baszk pedig csak a névmásokat veszi föl, de oly tökéletesen öszszeolvasztva, hogy a részeket sok esetben bajos megkülönböztetni. • — E részben csak a finn-ugor ág mutat fel némi hasonlót, és ezek közt a mordvin nyelv 15 alakkal minden személyt befogadhat tárgyúl, mit a magyar nem tehet, mert az első személyben csak a másodikat, — minden személyben pedig a harmadikat fogadja tárgyúl. A vogul nyelv, mely kettős számmal is bír, ennek betudásával a mordvinnál még több alakot fejt ki tárgyi ige-ragozásában, bár az első személyt tárgyilag az igén nem tudja kifejezni. Bonaparte Lucián herczeg e hasonlatokat külön táblázatban adja, bár a baszk nyelv alakjait csak 28-ra, tehát kevésre teszi, mert csak a jelen időben is 95-öt tesznek; táblázata azonban érdekes összeállítása a baszk, mordvin, vogul és magyar alakoknak. A baszk ige alakjai már az által is szaporodnak, hogy a második személy változik a szerint, a mint férfi- vagy nohez beszéltünk ; sőt van egy harmadik, udvariasnak nevezett alak is, mely kiválóan tisztelt személyhez intéztetik, rendes ragja zu második személyü névmás, mely változatlanul az igetöhöz ragasztatik. A baszk ige hajlítása kétféle, egyik és általánosabb a habeo = det, dezu, du, vagy a szenvedő és át nem ható igéknél a lenni *= naiz, zera, da stb. segédigékkel, és ezt összetett hajlításnak mondjuk ; a másik, melyet sokan és köztök kiváltkép Mahn az ős eredeti hajlításmódnak mondanak, melyből csak idöfolytán lett a taglaló, az egyszerű, mely azonban most már csak néhány kivételt képző igéknél alkalmaztatik: ekarrí hozni-ból lesz dakart, dakarzu, dakar stb. A baszk nyelvnek háromféle igéje van: cselekvő, szenvedő és közép vagyis át nem ható; van azonban a cselekvő igének még az a megkülönböztetése, hogy vagy tisztán cselekvő (a spanyol púra, a franczia absolue néven nevezi), midőn csak egy tárgy esetet fogad be , legyen az első , második vagy harmadik személy, vagy cselekvő átható ige (transitivum), midőn a tárgy mellett még tulajdonítót is vesz föl az ige. Ez az oka, hogy a cselekvő igének 18 külön alakja van a tárgyeseti és tulajdonítói személyrag különfélesége szerint; ha pedig tekintjük, hogy a 2-ik személy három-féle szokott lenni, még 5