Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

58 RIBÁRY FERENCZ. Visszavivő névmások. Melyek egyszersmind kérdő névmások gyanánt is szolgálnak. Ilyen három van: nor, nork ki, sein, seiúek mely, mily és ser, serk mi; ragozásuk egyes, és többes számban egyenlő. Nev. nor, nork sein, seinek „. , ínorená, norendk íseinend, seiúenák Bírt. 1 7 i norzas i semzas Tulajd. nori, norencdt sémi, seiúencdt. A viszonyragok rendesen járulnak a nevezőhez. Nev. ser, serk (mi) Bírt. serend, serenák, serzds Tul. seri, serencdt stb. Végre a határozatlan névmások a következők: iúor, inork valaki, ellenkezője nihór, nihork senki, edoséin, edoseinek valaki, eser, eserk valami, norbait, norbaitek valamely, bat, batek egy bizonyos (ez tulajdonkép az egyet jelentő számnév, mint névmásnak többes nevezője bacuek) • sembait, sembaitek egyes, seimbat, seimbaték többes-számú kérdő „mennyi", p.o.: sembait da ovi mennyi ez? seimbat vagy seimbaték datoz mennyi jut abból ? (többet értve); továbbá ide tartoznak : bakoica, bakoicak mindenik, beste-d, bestedk másik. §.8. Ige. A baszk nyelv, igéjének bámulandó szerkezetére nézve, a nyelvtudományban méltán az őskor legtiszteletreméltóbb maradványai közé sorozható. Abban nemcsak a szanszkrita nyelvekhez hasonló flexió van, hanem tagadhatlanúl formáinak belső Összefüggése, és kifejezésbeli határozottsága által ezeket sokkal fölül is múlja. Mert a baszk nyelv az igén nem csak az alanyt fejezi ki, még pedig épen nem agglutináló modorban, hanem a személy-ragoknak az ige gyökével való szoros összeolvasztása által, még kétféle tárgyi viszonyt is. Mahn idézett müvében *) a baszk nyelvnek ezen tulajdonsága miatt azt találja, hogy legtöbb hasonlatossága van némely éjszakamerikai nyelvekhez, mint p. o. a Delaware nyelvvel, — csakhogy *) Mahn XXIX. 1. Előszó. — Öonaparte Lucián hg\ id. m. I. tábla.