Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

A BASZK NYELV ISMERTETÉSE. 57 orrek = ez, melyet a franczia nyelvben az elsőtől avval különböztetnek meg, hogy az elsőt celui-ci, celle-ci-vel, a másikat ce, cet, cettetel fordítják, vagyis az első önálló, a másik dolognév előtt áll; különben ennek ragozása egészen rendes : többese őriek, birt. oríena, orienak, oríenzas tulajd. oriei, oriencat stb. Ha most az említett mutató névmásokhoz kse vagy ce szótag járul, visszaható jelentésűek, mint: aukse, onecek ö maga; oriksé, orrecek ez maga; ragozásuk a szabályszerűtől eltérő, mint: Nev. Birt. Tulajd. Visz. Mev. Birt. Tulajd. Visz. Egyes-szám : auksé, onecék (onencená ioneéenzds Íoniksé onencencdt íonekince (vei) iauksegabe (nélkül) Orikse, orrecek oriksé, orrecék Sorrenéena orrencenzas íorriksé iorrecencát (orreksegátik (által) iorreksegán (ben) Többes-szám: ójecek íójekcena iójecenas iójeikse )ójecencat Íójecekgabe (nélkül) ójekince (vei) stb. oriecek Íoríecena oriecenzas oríeikse oriecencat íoríecekgatik ioriecetan stb. De az első és második személy is bírnak visszaható jelentéssel a mutató névmással tétetvén össze, mint: nerau, neronek én magam ; herori, herorrek tenmagad ; úgy szintén serori, serorrek tenmagad, a melyben a zu 2-ik személyü névmás van ; többes-számban : guerok minmagunk, zuek, serok tinmagatok. Van még a 3-ik személyre nézve is egy más visszaható névmás : berau, berónék emez ő maga, és berori, berorrek amaz ő maga; az előbbi úgy ragoztatik, mint au, onek, a második, mint ori, orrek az egyes-számban.