Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: A magyar el igekötőről 73

A MAGYAR EL IGEKÖTŐRŐL. 85 4.) Hozzáértett mellékképzeletek nélkül jelent az el számos igében folytonosságot, tartamosságot, a cselekvésnek szakadatlan haladását térben vagy időben. Hogy e jelentés egyenesen az el hely­irányi alapjelentéséből foly, a fentebbiek után nem szükség bőveb­ben fejtegetni. Minthogy a cselekvés haladó pályája rendesen tér­beli vagy időbeli, nem is vehető észre ezen igékben a cselekvés nö­vekvő intensiójának képzelete, és a czélhozjutásé is csak akkor tű­nik némileg elé, ha ilyen czélpont még az ige mellett különösen ki van fejezve. Ilyen igék : elmegy (valamin), elhalad (mellettem sza­kadatlan egyenes irányát folytatva, a térbeli pályán), elsír (egész éjszaka : időbeli pálya, szakadatlan sírás, v. ö. a német: in einem fórt weinen), elaggódik (hetekig rajta), elalkuszik (soká), elballag (az úton), elcsúsz (a jégen), elcsacsog, eldöczög} elfoly (sok víz a Dunán, v. ö. ném. dafo'nfliessen), elhal (a kemény földön), elhazud (NSz. 2. = in einem fórt lügen), elhever (tétlenül), elhordoz, eliszik (reggelig), ellak (ellaktak együtt csendesen), elmarad (évekig) , elnyavalyog, eltart soká, elteng, elúsz, elvár (tíz évig), elzokog (folytonosan zokog). — Különösen megjegyezhetők : elél (NSz. 1. életét folytatja; mondjuk ezt is : elél a jég hátán is, „kevés vagyonból, — a mi már némileg fent 3. alá való; v. ö. sein lében /ii'wbringen); ellehet (vele v. nél­küle) és elvan (valahogy elél; elvan nélküle) — a léteit háborítatla­nul folytatni, v. ö. ném. sich Mwbringen, /orfkommen (sein fortk. habén), eljár (NSz. 5. = sorbanlátogat; 6. eljárni tánczot; 4. hifa­talban, ügyben; mind olyan, mint a rajta elmenni, csak hogy a 6. és 4. czélhozjutás képzeletét is involválják; eljár a nyelve); elmúlik régiesen = praeterire: előre folytatni a múlást, v. ö. uorüber, prae­ter; a mai elmúlik eZ-je már az 1 .-féle el-he csap át. Szintén túlnyo­mókig a 3.-féle eZ-hez hajlók ezek : elbeszéli, elmond, elgondol, el­gyászol, elhegedül, elmagyaráz, elolvas, elvisel (elviseli az élet bajait) s hasonlók; de elétünhetik a cselekvési tartam folytonossága is : el­mondja sorban, egytől yégig. Visszapillantván most az eZ-nek , helyirányi egy alapjelen­téséböl fejtegetett jelentéseire, s azokat egybe vetvén, könynyen észre lehet venni, hogy a 2. 3. 4. pontok alattiak egymással szo­rosabban összefüggnek (különösen a 2.-féle el a 3.-félébe csap át; és a 4-féle szintén a 3.-félébe), minthogy mind ahá'-ombanaz el által

Next

/
Oldalképek
Tartalom