Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)
Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397
438 BÜDENZ JÓZSEF. 9. indiMemese (indiMese) = „ indeksa, C. ende^seze 10. lumuso (luso) — „ lusa, C. luze 11. luad-ikteze = „ luat iktatja 12. luat-koktot&o — „ luat koktatsa. 13. luat-kumutso A mindezekben közös képző so, se v. so, se (sa, ze), véleményünk szerint ugyanaz ,ami az A, 8. alatti so, se • mert helyzeti melléknevek, a milyeneket e képző képez, a szó szoros értelmében a sorszámnevek is. Ezeknek egyik alakjában a se, se a főnévi alapszámnévhez járul: v.ö. iktese, koktotoso — semetese, luat-koktotso, a mi szerint a Zwso-félékben is az egyszerű számnevet főnévinek kell venni. A mint tehát möngösö = hátsó, azaz : möngö-né\ való, úgy p.o. kudotoso úgy értődik, hogy „a hatnál való", azaz a képzelt tárgy sorban azon helyen való, mely az átfutott „hat tárgy" által határoztatik meg; van tehát értelme a főnévi alapszámnév alkalmazásának. Ugyanígy képződnek a mordvin számnevek is : kolm'itse-s a harmadik (s az articulus), niletse- stb., a melyekből egyszersmind a mordvinban különben nem használt főnévi alapszámneveket lehet kikövetkeztetni (kolmi't, nilet stb.), és a mordvinban is t a pluralisrag, a minek a cseremisz főnévi számnevek í-jét magyaráztuk. A másik, mise (miké) féle alaknak magyarázatát a finn ensimainen (tő: -maisé) első nyújthatja, mely az ensi (enti) = „el, előrész "-tői származván a máise-t érték szerint az egyszerű cser. sot se-nek megfelelöleg tünteti elé; gyaníthatni, hogy eredetileg ez a md, mely a se (ise)-t közvetíti (és p.o. a finn toise másodikban már nincs, mely to = toka alapszava szerint tkp. = posterior) valami „hely" jelentő szó volt; szintilyenek még : sisdmdinen v. csak sisdinen belső, takamainen v. takainen mögött való, ulkomainen külső, ylimdinen felső, jdlkimdinen hátulsó (1. Fábián, finn nyelvt., 63. 1.) Láthatni végre azt is, hogy a kérdéses mise} mise megfelel a török sorszámnévképző n%i-nek (alti-n£2 = cser. kudumoso), melynek összetételes voltát még a hason jelentésű , de más előrészű kel.-tör. lan%i tünteti elé (altilanfyi hatodik); egy vele különben az osztj. -met, melynek í-jében a cser. s, s, tör. £ megelőzőjét ismerhetjük föl. — A pervojso az orosz nepB&m még so képzővel, valamint ugyanez orosz szó a csuvasban is csak yi képzővel jelent elsőt: pervejyi, perveyi; a vese, tkp. másik, szintén mutatja a se képzőt, s talán velse he-