Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)
Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397
420 BUDENZ JÓZSEF. södör csillag = csuv. éuldur, mely szabályos elváltozatja a tör.-tat. j'ildiz, julditz-nskk. tomana bagoly = csuv. tomana, tat. tumana. idem szérű = csuv. jidem. Föl fog tetszeni, hogy a cseremisz nyelv annyi egyszerű és képzett igét is kölcsönzött el török szomszédjától, még pedig minden uj képző nélkül úgy él velük, mint saját eredeti igetőivel — nem úgy, mint a magyar nyelv a latin igékkel, melyeket hozzá toldott ál-lal vezet be édes cselédjei körébe (praevenirfZni, tractáZni stb.) vagy a mordvin, mely az orosz igékhez dínd-ot köt (stroid'indan építek); a csuvas át sem mer venni orosz igét, hanem annak infinitivusa mintegy nomen actionis mellé tnvas tenni igéjét rakja, tehát ugyanazt teszi, a mit a török, mikor egy arab nomen actionis mellé iimek, ejlemek, ktlmak-íéle igéit teszi. S valóban a cseremisz nyelvnek a tatár-csuvas igetök elsajátításában való nonchalance-ja kissé furcsa körülmény, annyival inkább, ha azt tekintjük, hogy oly nagy számmal vette át azokat. De még sem lehet kétkedni ily egyenes átvétel valóságában, netaláni eredeti rokonságot hozván föl ellene. Mert ugyanazt teszi a cseremisz már az orosz igékkel is, melyek csak nem tartozhatnak az ö igaz eredeti szókincsébe. így p.o. az orosz dumai gondolni lesz tumajíú, azon igetö szolgálván alapúi, mely az orosz praesensben tűnik elé (dumaj-u, dumajes, dumajet gondolok stb.); az átvétel olyan, mintha a magyar ez igét dumajm (dumajok, dumajsz, dumaj stb.) alakban használná; így: stroit építeni, lesz strojsLS (magánál Reg.-nál van ez ige ; több ilyen fordul elé a Bibliafordításban). De lehet is gyanítani, hogy ily sürü igeátvételnek még több mint csak szomszédos érintkezés (mely rendesen csak névszók átvételét eredményezi) szolgált okúi; az t. i, hogy a hajdan tiszta ugor (azaz keleti-finn) nyelven beszéllő cseremisz nép közé tetemes csuvas nyelvű török népfaj vegyült, s amannak nyelvét elsajátítván, egyszersmind a magáénak nagy részét érvényesítette. E mellett, az átvett szókon s néhány képzőn kivül, még azon nyelvtani tény is szól, hogy a cseremiszben igen elterjedt a gerundiumnak igékkel való összeköttetése, mely az igehatárzók (milyenek magy. el, be, meg stb.) kifejlését gátolja. Ez pedig a csuvas nyelvet s az egész tatárságot jellemző sajátság; láss erre csuvas példákat NyK. I, 23., melyek mellett ilyen cseremisz kitételek, mint -pokten koldas,