Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Vass József: Adalékok a magyar nyelvjárás-tanhoz. II. közlemény: Pótléksorok a háromszéki nyelvjáráshoz. 1

ADALÉKOK A MAGYAR NYELVJÁRÁS-TANHOZ. 3 b) e „ a n n c) e „ i n » d) i „ u ÍJ n e) o „ a n n 1. §. Hangejtés. I. Onhangzók. 1. A háromszéki nyelvjárásban a) a áll u helyett, mint : ganár, gtmár. Ha e hangzó-cseréhez tudjuk a k és giny- s némileg torokbetük cserélkezését, a felhozott szú érteménye, elemzés útján, ki van derítve, rejta, rajta; mi őseredete épségét tünteti fel. egyenes, igyenes; renget, ringat, karcsi, karcsw. iszop, iszap; fogon, fogonzik, fogan, foganik, fogamik ; Szamos , Szamos ; Szomosujvár, Szamosuj vár. A Halotti-beszédbe n a Révai-féle homályos a-nak (T o 1 d y szerint: a) a székely nyelvjárásban, valamint általában az erdélyi magyar nyelvben, maiglan élő tanuja. f) á „ 6 „ „ siraba, siro'ba (siránkozók seregébe, halottas házhoz) ereszteni, v. sírásra fakasztani. g) « „ i „ „ üdő, idő; üdvösség, idvesség; üdvöz, idvez; ííng, ing ; ügyekezik, igyekezik ; üsmer, ismer; ítz, iz ; csíígör, csigör; csürke, csirke ; dí/csösség, dicsőség; híítös, hites ; künn, kinn ; küs, kis ; kisasszony, kisasszony; küvül (küjjel; az névutó, ez igehatározó , pl. a házon küvül) kivül; lüdércz, lidércz; mii v. mük, mi v. mik; tü v. tük, ti v. tik; síiket, siket; szüves, szives stb. E hangzó-csere a deréknyelvben is szokásos, mint ezt egész szó-sereg bizonyítja, pl. mit, mív; műveltség, műveltség; ügyekszik, igyekszik stb. h) ü n

ö „

„ üzül, űzöl (szagol) ; csütörtök, csötortök ; dühíts, dühös; föveny, föveny : küpii, köpü; kíírül, körül; türülköző, törülköző stb. 1*