Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Erdei cseremiszség. Mondat- és szövegközlés. 97

REGÜLT CSEREMISZ MONDATAI. 101 44. dela tudom puro jinges pagalad. — ötét mind jó embernek tartják (tisztelik). 45. ménem jing-pusses soneve (v. ménem soneve jing-pusso). — engem ember-gyilkosának tartottak (hittek). 4>'3. me kodona kerekunamat jazikansamoces (v. jazikansamoc). — mindenkorra bűnösök (peccatores) maradunk. 47. tudó ménem ati mane (v. aties ola, de nem : ati ola). — ö engem atyának hívott (v. atyának mond). 48. tudó ménem rus (nem: ruses) sona. — ö engem orosznak tartott. 49. ménem Pöter manad. — engem Péternek hívnak. 50. tudó saldak lie. karatan ele. — ő katona lett. barát (szerzetes) volt. 51. lum vüt lín. pu kugo lie. — a hó vizzé lön. a fa magas lett. 52. lümán jingom estena. — hivatalnokká tettük öt. 53. tudom kütücöm estesem. — őt pásztorrá tettem. 54. kémem angeserem esten. — a csizmát szűkké csinálta. 55. pu kugon kuskon. oson kojes. — a fa nagyra nőtt. fehérnek látszik. 56. kagazem küskede tegeden. — a papirost darabokra tépte. 57. vorugemen kugon sulon. tertesken pückűn. — a ruhát nagyra (bőre) szabta, kereken vágta ki. 58. jer jur-dene kelgemen. — a tó az esőtől növekedett (tkp. mélyedéit). 59. kup ojar-dene kosken. — a mocsár kiszáradt a hőségtől. 60. sudo kece-dene kosken. — a fü megszáradt a naptól. 61. pasa-dene mostosom. cer-dene javogen. — a munkától elfáradtam, a betegségtől elsoványodott. 62. lütme-dene volen vozo ketkece körsek. — ijedtségtől kiesett kezéből a korsó. 63. peskedelaneme-dene §ke og koc. — fösvénységből maga sem eszik. 64. mulam tide torgajme-dene kugo naklad. — nekem ez alkuból nagy károm (veszteségem) van. 65. kedem. kőimen (v. kedem jükstes) tüngön. kőimen (ritkább : jükstö-dene) cüttera. —kezem a hidegtől (v. a hidegben) megmerevedett, reszket a hidegtől. 66. tudó torgasaslan kostes. parislan torgaja. — ö a kereskedés végett utazik, a nyereség végett kereskedik.