Nyelvtudományi Közlemények 1. kötet (1862)

Tanulmányok - Fogarasi János: Szabatosság az igeidőkben - 317

SZABATOSSÁG A MAGTAR IGEIDŐKBEN. 335 11) A régi nyelvemlékek között a küldött levelek azok, melyek leghűbben tüntetik elé a szokott népnyelvet; ennélfogva föntebb a a XV, XVI. századból és a XVII. század elejéből a magyar haza másmás vidékében kelt, több száz levélre hivatkoztam, melyek többnyire a Nyelvemlékek II. és III. köteteiben olvashatók, hivatkoztam továbbá kitűnő világírók és férfiak irataira, mint gr. Eszterházy Miklós nádor, gr. Zrínyi György, Báthory István lengyel király, I. Rákóczy György erdélyi fejedeleméire stb. úgy szintén világi hivatalos irományokra, ú. m. Szulimán szultán nyilatkozatára, Magyarország karai és rendéinek tudósító levelére Slavonia karai és rendéihez, az ország több vidékebeli hatóságok végzéseire, átirataira, tanúvallomásokra stb., melyekben fő elbeszélési időnek a mondott emlékekben a mássalhangzós múlt használtatott, épen úgy mai korban is a köz életben. Nem ellenkezik ezekkel lényegben és a legkitűnőbb íróknál az egyházi nyelv sem. Mert 12) A legkitűnőbb bibliai fordításokban, ú. m. a Tatrosi- vagy Jászay-, és Bécsi vagy Révay-codexekben, mint föntebb egész Máté evangéliomából kimutatám, mind a mássalhangzós mind az önhangzós múlt a legtöbb esetben szabályszerüleg használtatik, ú. m. amaz általános értelemben egyszerű elbeszéléseknél, emez más időre viszonyításoknál, vagy pedig az utóbbi a tartós, mint rokon múlttal fölcserélve is; némely, számszerént is csekély eltérések a rendszerénti használattól, de a melyet az általános világi irály, mint föntebb érintem, még állandóbban követ, szabályt nem alkothatnak; miként mind ezt a föntebbiekben bőven kifejtem; úgy hogy még ha némely igen csekély számú példák ellenem szólnának is, ezeket magokból ugyanazon emlékekből megczáfolhatjuk, pl. a latin ,factum est' a Tatrosi Codex kezdetén ,lön'-nel is fordíttatik, de ugyanez később, és pedig számtalanszor lött-nek íratik. Genuit a codex elején szüle, Lukácsnál pedig szinte a nemzetiségi származás eléadásánál fűit múltat ^volt'-tal fordítva találjuk. 13) Megegyeznek ezen legeslegjelesb nyelvemlékeinkkel lényegben más régibb bibliai fordítások is, ú. m. Pesti Gáboré, Erdősié, Bátorié. S ha Pesti Gábor és Erdősi János, egyéb irataikban másképen értik vagy tanítják, ezzel csak maguk magukat czáfolják ; tehát ha szászor születnék is még Pesti Gábor vagy Erdősi János, vagy mások is, még sem nyomnának semmit egy részről saját maguk ellen, más részről a legkitűnőbb nyelvemlékek, a régi népnyelv, mely 22*