Nyelvtudományi Közlemények 1. kötet (1862)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A régi magyar írók mire nézve lehetnek igazító mintáink? 10

A RÉGI ÍRÓK MIRE NÉZVE MINTÁINK ? 27 „Ha kedig valamely lélek tudatlanságból vétközench'k, egyesztendős kecskét hozzon bűnért valóáldozatra „Ha kedig valamely lélek kevélységből vétközendik, akár lakos akár jövevény legyen, az megkáromlotta az urat. És kiszaggattatik az a lélek a ö népe közül; megutálta az úrnak igéjét és az ö parancsolatját hátra hagyta. . . . „Mikor kedig az Izrael fijai a pusztába volnának, egy embert találának, ki szombaton fát szed vala. És a kik találták volt. . . . Mózeshoz és Áronhoz hozák, és mind a gyüleközethöz. És őrizet alá adák ötét, mert nem vala nyilván megjelöntvén, mit kellene véle művelni. Monda ez okáért az úr Mózesnek : Az ember halálnak halálával haljon, kövezze meg ötét mind az egész gyüleközet a táborkivül. És megkövezek ötét és meghala, miképen az Ur Mózesnek parancsolta vala.u A 16. részből: „Kore kedig Dathannal és Abirammal ... és Ónnal . . . Mózes ellen támadának}

egynihány egyéb férfiakkal .... És

összegyülének Mózes és Áron ellen, és mondának ö nekik : Sokat tulajdonítotok magatoknak stb. „Hallván ezt Mózes, orczájára horúla és monda Korénak és minden gyüleközetinek : Holnap megjelenti az Űr, kik legyenek övéi, és kit választott magának, hogy ö neki áldozzék stb. . . . „És monda Mózes Korénak : Maga halljátok meg tü Levi fijai: kicsinynek vélitek-e, hogy titeket az Izraelnek istene kiválasztott az Izraelnek gyüleközetiből, és magának választott tüteket ?. . . . Mondom , magának választott tégödet és minden te atyádfiait teveled egyetembe „Elkülde Mózes és hivatá Dathant és ÁbirontEliab fijait: ezek kedig ezt mondák : Mi nem megyünk; kicsinynek véled-e azt, hogy münköt kihoztál a földrül, mely tejjel és mézzel foly, hogy megölj itt e pusztába ? . . . . Bezzeg, szépen hoztál be műnket a földre, mely tejjel és mézzel foly, és szántóföldet és szőlőt adtál örökségül !u S akár merre néz az olvasó, elejétől fogva végig, mind így foly. — Legyen másodszor, egybevetés kedviért, négyféle fordításból mutatvány, úgymint a Müncheni codexböl, Pesti Gábor, Sylvester János, és Heltaiék fordításai szerint Máté evangéliumának XXVHI. és XXVI. fejezetéből.