Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-31 / 306. szám
Miről írt az újság? Az Országos Rendőrkapitányság közleménye Az Országos Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy a nyugati országhatár mentén lévő határövezeti korlátozások jelenleg is fenn- állanak, tehát határövezetben csak engedéllyel lehet tartózkodni. A jelenlegi helyzet megköveteli a határövezetben is a forgalom korlátozását. A meglévő közlekedési nehézségek enyhítése érdekében az Országos Rendőrkapitányság felhívja a lakosságot, hogy a határövezetbe tervezett utazásait egyelőre halassza el. A határmenti rend helyreállítása érdekében a határövezetben a karhatalmi alakulatok igazoltatásokat végeznek és azokat, akik tartózkodási engedélyt felmutatni nem tudnak előállítják. Nógrádi Népújság, 1956. decemberül. Szervezett dolgozók! Dolgozó Fiatalok! Elvtársak! A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága megtárgyalta és értékelte az 1966. évi termelést segítő munkát, s megszabta az 1967. évi feladatokat. Mindkét testület megállapította: a IX. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben, a dolgozók áldozatkész munkája meghozta a gyümölcsét: kedvezően alakultak a minőségi mutatók, gazdaságosabb lett a termelés, megvalósítottuk export céljainkat az iparban, a mezőgazdaságban. Száz százalék felett teljesítik a tervet a kereskedelem, a közlekedés és a posta dolgozói. Sikereink alapja abban rejlik, hogy a szocialista kollektívák, a törzsgárdatagok és a velük vállvetve munkálkodó ifjúsági brigádok sikerrel oldották meg a technikai berendezések korszerűsítését, jobb kihasználását. Fáradságot és időt nem kímélve, képességeik legjavát adták, hogy életünk még szebb és gazdagabb legyen. Nógrád, 1966. december 31. Milliók ifjúsági és sportlétesítményekre Mintegy 350 millió forinttal támogatják a központi ifjúsági alapból az V. ötéves terv esztendeiben felépülő 46 jelentős ifjúsági és sportlétesítmény létrehozását. Az ország különböző vidékein, a legszebb kirándulóhelyeken már dolgoznak ezek kivitelezésén. Sok helyen igénybe veszik fiatalok ezreinek társadalmi munkáját is. Alig két éve nyitotta mag kapuit a velencei ifjúsági üdülő- és kirándulóközpont, ahol idén nyáron már több ezren sátorozhattak. Itt 1980- ig az ifjúsági alapból nyújtott támogatással együtt mintegy 130 millió forint értékű fejlesztéssel kőépületeket hoznak tető alá, és kialakítják a központi épületet is. melyben konyha, étterem, klubhelyiségek és játékszoba kapnak helyet. A tervidőszak végére mér csaknem ezren üdülhetnek a szép környezetben. Nógrád, 1976. december 31. Új külfejtést nyitnak Homokterenye határában A Nógrádi Szénbányáknál 1978-tól termelnek folyamatosan a külszíni fejtések. Jelenleg két ilyen bánya termel a vállalatnál, mégpedig Nyírmed és Csibaj területén. A külfejtések eredményességére jellemző, hogy az itt dolgozók határidő előtt két héttel eleget tettek idei szakmai tervüknek, s éves szinten közel 300 ezer tonna szenet adnak a népgazdaságnak. Vagyis a szénbányák ez évi termelésének 30 százalékát biztosítják. A napjainkban a külszíni fejtésekből kibányászott szeneket kizárólag villamos erőművekben, úgynevezett energetikai szénként hasznosítják. A fűtőértékük ugyanis alacsony, hozzávetőlegesen 9 ezer joule, ebből következően háztartási szénként nem alkalmazhatók. Holott szükség van a lakossági szén arányának növelésére, s a vállalatnak is ez a célja. Nógrád, 1986. december 31. Nagy durranás, sok veszéllyel így, az év utolsó napján egyre többször töri meg a városi zajt a petárdák robbanása. Szilveszter éjszakáján pedig puskaropogásként hat mindez a szokásos trombitahangversenyben. Úgy tűnik, hogy az idén többen petárdáznak, mint tavaly. Számosán vásároltak petárdákat, noha legálisan forgalmazni csak engedély alapján lehetséges. Azt mondják az informáltak, hogy Szlovákiából tucatszám érkeznek a robbanóeszközök, noha a vámosok a legválogatot- tabb módszerekkel próbálják ennek útját állni. Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december 31. Magyarország utolsó királykoronázása Napra száz évvel ezelőtt, 1916 decemberének végén az ország, helyesebben a birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia fényes ünnepségre készült. A novemberben elhunyt Ferenc József helyére, aki a monarchia első' királya-császára volt, Habsburg Károlyt választották, akinek történelmi időben, sorsfordító szerepet szántak. Veszelovszki Balázs Koronázási emléklap antanthatalmak nem akarták, nem engedélyezték volna a Habsburg-ház újbóli királyságát. Károly király ugyan 1921- ben megpróbált visszatérni a trónra, ez nem sikerült, száműzték őt Madeira szigetére, ott is halt meg 1922- ben. Felesége, Zita királyné 1989-ben hunyt el, legismertebb fia, Habsburg Ottó pedig az európai politikai élet meghatározó alakja volt a XX. században. Gondolkodása korát meghaladta, ő európai egységben és békében gondolkodott. Bár jogilag ő lett volna a trónörökös, ezzel a jogával nem élt, maradt azonban a jó oldal képviselője. fia, Habsburg György úgyszintén ezt képviseli, sok egyéb elfoglaltsága mellett a Magyar Vöröskereszt elnöke is lett. A Habsburg-ház 1526 és 1918 közötti uralmának megítélése korszakonként változik, s ha e hosszú négy évszázadra gondolunk, meg kell látnunk: voltak jó és rossz királyaink, s ezek között különbséget kell tenni. Egy azonban biztos: történelmünk vaskos időszaka elválaszthatatlan tőlük, s nem is az a dolgunk, hogy különbséget, választókat keressünk, sokkal inkább az, hogy megkeressük, ami összeköt, bemutassuk a jelenkornak a történelmet, és utat keressünk évezredes múltunkból. Legyen az a középkor virágzó Pannóniája, Mátyás udvara, Erdély aranykora, Rákóczi fejedelemsége, az 1848-as ifjak dicsősége, vagy a XX. század bátor magyarjainak időszaka. Ha ezt keressük, van értelme a kutatásnak, s bizonyosan meglesz a gyümölcse is. Egyházi vezetők a király fejére teszik a koronát Magyar történelmünkbe mint a monarchia második, egyben utolsó királya vonult be IV. Károly néven. 1916 végétől 1918 végéig uralkodott, ám a legzűrzavarosabb időkben a hatalmával igazából egy dolgot tudott és akart tenni: mielőbbi megbékélést a háború befejezését. A birodalom a bohémiai (csehországi) területektől kelet felé, az egykori Lengyelországig, Galíciáig ért, Erdélyt is magába foglalva Szerbiát és a Dal- mát-vidéket is felölelte, ide tartozott természetesen Ausztria, a Habsburgok ősi fészke. Ez a hatalmas birodalom szétesett az erősödő (s olykor külföldről is felbuzdított) nemzetiségek sorra mondták ki függetlenedésüket a háború végére. 1916-ban azonban még csak gondoltak rá, hogy esetleg valamiképpen átrajzolódik Európa térképe, nagyjából a „nagy háború" befejeződésével. Mert a kortársak csak így nevezték: a nagy háború... Az ünnepi esemény az egyetlen koronázás a történelmünkben, amelyről már filmfelvétel is készült. A nagy nap december 30-án jött el, előkészületei azonban már korábban elkezdődtek: összeült a bizottság megépítették a 64 vármegye földjéből összehordott dombot, amelyen az uralkodó szokás szerint a négy égtáj felé suhintott koronázási díszben, jelképezve azt hogy megvédi az országot a külső ellenségtől. Nem tudta, hogy a legnagyobb ellenség belülről érkezik, csakúgy, mint a történelmünkben annyiszor már. Kulcsszerep jutott a budai Várnak, a Mátyás-templomnak, csakúgy, mint 1867-ben, amikor Ferenc Józsefet és a magyarokat annyira szerető Sissit koronázták meg a kiegyezés után. A koronázási albumba Benczúr Gyula készített rajzokat, aki az 1920-as években a Szécsény melletti Dolányt, későbbi nevén Benczúrfalvát választotta alkotói műhelyéüL Csak néhány név, a teljesség igénye nélkül a királykoronázás szervezői-lebonyolítói közül: az ünnepség főrendezője gróf Bánffy Miklós volt, a Mátyás-templomot Lechner Jenő díszítette fel az alkalomra, a koronázási dombot, melyet kardvágási dombnak is neveznek, Kós Károly készítette eL de a koronázásban kulcsszerep jutott Csernoch János bíborosnak is. Egy forrás így ír a ceremóniáról: 1916. december 30-án reggel báró Jósika Samu, a főrendiház elnöke megnyitotta a képviselőház és a főrendiház együttes koronázó országgyűlését, majd a képviselők és a főrendek hosszú sorban a Várba hajtattak. Károly és felesége, Bourbon-pármai Zita, valamint Ottó trónörökös regvát-Szlavón-Dalmátország jogait, alkotmányát törvényes függetlenségét és területi épségét sértetlenül fenntartja. Az eskü után a menet a koronázási dombhoz vonult. Itt a király kardjával szimbolikusan a négy égtáj felé suhintott. A koronázás szertartásának utolsó pontja a koronázási ebéd volt a királyi palotában, ez a korona levételével indult. Maga az ebéd szimbolikus jelentőségű, a díszmagyaros főurak áltat némán felhordott tálakhoz senki sem nyúlt, azokbót senki sem evett. Végül az „Éljen a király!" felhangzásakor Károly „Éljen a haza!" felkiáltással válaszolt. A koronázás kapcsán azonban egy érdekes momentumot őriz az emlékezet: a király fején két alkalommal is megbillent a Szent Korona, amit többen baljós jelnek tekintettek. Károly uralkodása mindössze két évig tartott, mivel 1918 őszén, az őszirózsás forradalom után lemondott a trónról. Az ezt követő időszak a Károlyi-féle köztársaság, illetve az ezt követő Tanácsköztársaság diktatúrája után 1919 őszén Horthy Miklós vonult be Budapestre, és vette át a hatalmat „ideiglenesen". Őt később kormányzónak választották, az ország államformáját pedig király nélküli királyságban határozták meg (ideiglenes kormányzósága s egyben a király nélküli királyság időszaka 1920-tól 1944-ig tartott). Sem a magyar elit nagyobb része, sem az Koronázási címlap gél 9 körül huszárok sorfala között érkezett a Mátyás-templomba. Az új királyt felkenték a szent olajjal majd felöltötte a koronázási palástot, Csernoch hercegprímás és Tisza István mint nádorhelyettes a fejére helyezték a koronát. Az egész szertartást talán leginkább jelképező pillanat az, amikor Címlapra került a nagy esemény Károly a Szentháromság téri emlékmű tövében felállított, balusztrádos királyi esküemelvényen kezét esküre emeli. Habár az eredeti elképzelések szerint az eskü letétele a Halászbástyán zajlott volna, azonban ezt az ötletet biztonsági okokból végül is elvetették. Az esküszöveg kapcsolódott a hitlevélben megfogalmazottakhoz, amelyben a király kijelenti, hogy Magyarország és HorOrszágházi küldöttség a koronázáson Magyar városok zászlói a koronázáson
