Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-31 / 306. szám

Miről írt az újság? Az Országos Rendőrkapitányság közleménye Az Országos Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy a nyugati országhatár men­tén lévő határövezeti korlátozások jelenleg is fenn- állanak, tehát határövezetben csak enge­déllyel lehet tartózkodni. A jelenlegi helyzet megköveteli a határöve­zetben is a forgalom korlátozását. A meglévő közlekedési nehézségek enyhítése érdekében az Országos Rendőrkapitányság felhívja a la­kosságot, hogy a határövezetbe tervezett uta­zásait egyelőre halassza el. A határmenti rend helyreállítása érdekében a határövezetben a karhatalmi alakulatok igazoltatásokat végez­nek és azokat, akik tartózkodási engedélyt fel­mutatni nem tudnak előállítják. Nógrádi Népújság, 1956. decemberül. Szervezett dolgozók! Dolgozó Fiatalok! Elvtársak! A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsá­ga megtárgyalta és értékelte az 1966. évi ter­melést segítő munkát, s megszabta az 1967. évi feladatokat. Mindkét testület megállapí­totta: a IX. pártkongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaversenyben, a dolgozók áldozatkész munkája meghozta a gyümölcsét: kedvezően alakultak a minőségi mutatók, gaz­daságosabb lett a termelés, megvalósítottuk export céljainkat az iparban, a mezőgazdaság­ban. Száz százalék felett teljesítik a tervet a ke­reskedelem, a közlekedés és a posta dolgozói. Sikereink alapja abban rejlik, hogy a szocia­lista kollektívák, a törzsgárdatagok és a velük vállvetve munkálkodó ifjúsági brigádok siker­rel oldották meg a technikai berendezések kor­szerűsítését, jobb kihasználását. Fáradságot és időt nem kímélve, képességeik legjavát adták, hogy életünk még szebb és gazdagabb legyen. Nógrád, 1966. december 31. Milliók ifjúsági és sportlétesítményekre Mintegy 350 millió forinttal támogatják a köz­ponti ifjúsági alapból az V. ötéves terv esztende­iben felépülő 46 jelentős ifjúsági és sportlétesít­mény létrehozását. Az ország különböző vidékein, a legszebb kirándulóhelyeken már dolgoznak ezek kivitelezésén. Sok helyen igénybe veszik fia­talok ezreinek társadalmi munkáját is. Alig két éve nyitotta mag kapuit a velencei ifjúsági üdülő- és kirándulóközpont, ahol idén nyáron már több ezren sátorozhattak. Itt 1980- ig az ifjúsági alapból nyújtott támogatással együtt mintegy 130 millió forint értékű fejlesz­téssel kőépületeket hoznak tető alá, és kiala­kítják a központi épületet is. melyben konyha, étterem, klubhelyiségek és játékszoba kapnak helyet. A tervidőszak végére mér csaknem ezren üdülhetnek a szép környezetben. Nógrád, 1976. december 31. Új külfejtést nyitnak Homokterenye határában A Nógrádi Szénbányáknál 1978-tól termelnek folyamatosan a külszíni fejtések. Jelenleg két ilyen bánya termel a vállalatnál, mégpedig Nyírmed és Csibaj területén. A külfejtések eredményességére jellemző, hogy az itt dolgozók határidő előtt két héttel eleget tettek idei szakmai tervüknek, s éves szinten közel 300 ezer tonna szenet adnak a nép­gazdaságnak. Vagyis a szénbányák ez évi termelé­sének 30 százalékát biztosítják. A napjainkban a külszíni fejtésekből kibányá­szott szeneket kizárólag villamos erőművekben, úgynevezett energetikai szénként hasznosítják. A fűtőértékük ugyanis alacsony, hozzávetőlege­sen 9 ezer joule, ebből következően háztartási szénként nem alkalmazhatók. Holott szükség van a lakossági szén arányának növelésére, s a vállalatnak is ez a célja. Nógrád, 1986. december 31. Nagy durranás, sok veszéllyel így, az év utolsó napján egyre többször töri meg a városi zajt a petárdák robbanása. Szil­veszter éjszakáján pedig puskaropogásként hat mindez a szokásos trombitahangversenyben. Úgy tűnik, hogy az idén többen petárdáznak, mint tavaly. Számosán vásároltak petárdákat, noha legálisan forgalmazni csak engedély alap­ján lehetséges. Azt mondják az informáltak, hogy Szlovákiából tucatszám érkeznek a rob­banóeszközök, noha a vámosok a legválogatot- tabb módszerekkel próbálják ennek útját állni. Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december 31. Magyarország utolsó királykoronázása Napra száz évvel ezelőtt, 1916 decemberének végén az ország, helyesebben a birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia fényes ünnepségre készült. A novemberben elhunyt Ferenc József helyére, aki a monarchia első' királya-császára volt, Habsburg Károlyt választották, akinek törté­nelmi időben, sorsfordító szerepet szántak. Veszelovszki Balázs Koronázási emléklap antanthatalmak nem akarták, nem engedélyezték volna a Habsburg-ház újbóli királyságát. Károly király ugyan 1921- ben megpróbált visszatérni a trónra, ez nem sikerült, száműzték őt Madeira szigetére, ott is halt meg 1922- ben. Felesége, Zita királyné 1989-ben hunyt el, legismertebb fia, Habsburg Ottó pedig az európai politikai élet meghatározó alakja volt a XX. század­ban. Gondolkodása korát meghalad­ta, ő európai egységben és békében gondolkodott. Bár jogilag ő lett volna a trónörökös, ezzel a jogával nem élt, maradt azonban a jó oldal képviselő­je. fia, Habsburg György úgyszintén ezt képviseli, sok egyéb elfoglaltsága mellett a Magyar Vöröskereszt elnö­ke is lett. A Habsburg-ház 1526 és 1918 közötti uralmának megítélése kor­szakonként változik, s ha e hosszú négy évszázadra gondolunk, meg kell látnunk: voltak jó és rossz királyaink, s ezek között különbséget kell tenni. Egy azonban biztos: történelmünk vaskos időszaka elválaszthatatlan tőlük, s nem is az a dolgunk, hogy különbséget, választókat keressünk, sokkal inkább az, hogy megkeressük, ami összeköt, bemutassuk a jelenkor­nak a történelmet, és utat keressünk évezredes múltunkból. Legyen az a középkor virágzó Pannóniája, Mátyás udvara, Erdély aranykora, Rákóczi fejedelemsége, az 1848-as ifjak di­csősége, vagy a XX. század bátor ma­gyarjainak időszaka. Ha ezt keressük, van értelme a kutatásnak, s bizonyo­san meglesz a gyümölcse is. Egyházi vezetők a király fejére te­szik a koronát Magyar történelmünkbe mint a monarchia második, egyben utolsó királya vonult be IV. Károly néven. 1916 végétől 1918 végéig uralko­dott, ám a legzűrzavarosabb időkben a hatalmával igazából egy dolgot tudott és akart tenni: mielőbbi meg­békélést a háború befejezését. A birodalom a bohémiai (csehországi) területektől kelet felé, az egykori Lengyelországig, Galíciáig ért, Erdélyt is magába foglalva Szerbiát és a Dal- mát-vidéket is felölelte, ide tartozott természetesen Ausztria, a Habsbur­gok ősi fészke. Ez a hatalmas biroda­lom szétesett az erősödő (s olykor külföldről is felbuzdított) nemzeti­ségek sorra mondták ki függetlene­désüket a háború végére. 1916-ban azonban még csak gondoltak rá, hogy esetleg valamiképpen átrajzolódik Európa térképe, nagyjából a „nagy háború" befejeződésével. Mert a kortársak csak így nevezték: a nagy háború... Az ünnepi esemény az egyet­len koronázás a történelmünkben, amelyről már filmfelvétel is készült. A nagy nap december 30-án jött el, előkészületei azonban már korábban elkezdődtek: összeült a bizottság megépítették a 64 vármegye földjé­ből összehordott dombot, amelyen az uralkodó szokás szerint a négy égtáj felé suhintott koronázási dísz­ben, jelképezve azt hogy megvédi az országot a külső ellenségtől. Nem tudta, hogy a legnagyobb ellen­ség belülről érkezik, csakúgy, mint a történelmünkben annyiszor már. Kulcsszerep jutott a budai Várnak, a Mátyás-templomnak, csakúgy, mint 1867-ben, amikor Ferenc Józsefet és a magyarokat annyira szerető Sissit koronázták meg a kiegyezés után. A koronázási albumba Benczúr Gyu­la készített rajzokat, aki az 1920-as években a Szécsény melletti Dolányt, későbbi nevén Benczúrfalvát válasz­totta alkotói műhelyéüL Csak néhány név, a teljesség igé­nye nélkül a királykoronázás szerve­zői-lebonyolítói közül: az ünnepség főrendezője gróf Bánffy Miklós volt, a Mátyás-templomot Lechner Jenő dí­szítette fel az alkalomra, a koronázási dombot, melyet kardvágási dombnak is neveznek, Kós Károly készítette eL de a koronázásban kulcsszerep jutott Csernoch János bíborosnak is. Egy forrás így ír a ceremóniáról: 1916. december 30-án reggel báró Jósika Samu, a főrendiház elnöke megnyitotta a képviselőház és a főre­ndiház együttes koronázó országgyű­lését, majd a képviselők és a főren­dek hosszú sorban a Várba hajtattak. Károly és felesége, Bourbon-pármai Zita, valamint Ottó trónörökös reg­vát-Szlavón-Dalmátország jogait, alkotmányát törvényes független­ségét és területi épségét sértetlenül fenntartja. Az eskü után a menet a ko­ronázási dombhoz vonult. Itt a király kardjával szimbolikusan a négy égtáj felé suhintott. A koronázás szertartásának utolsó pontja a koronázási ebéd volt a kirá­lyi palotában, ez a korona levételével indult. Maga az ebéd szimbolikus jelentőségű, a díszmagyaros főurak áltat némán felhordott tálakhoz senki sem nyúlt, azokbót senki sem evett. Végül az „Éljen a király!" felhangzá­sakor Károly „Éljen a haza!" felkiál­tással válaszolt. A koronázás kapcsán azonban egy érdekes momentumot őriz az emlékezet: a király fején két alkalommal is megbillent a Szent Korona, amit többen baljós jelnek tekintettek. Károly uralkodása mindössze két évig tartott, mivel 1918 őszén, az őszirózsás forradalom után lemon­dott a trónról. Az ezt követő időszak a Károlyi-féle köztársaság, illetve az ezt követő Tanácsköztársaság diktatúrája után 1919 őszén Horthy Miklós vo­nult be Budapestre, és vette át a ha­talmat „ideiglenesen". Őt később kormányzónak válasz­tották, az ország államformáját pedig király nélküli királyságban határozták meg (ideiglenes kormányzósága s egyben a király nélküli királyság idő­szaka 1920-tól 1944-ig tartott). Sem a magyar elit nagyobb része, sem az Koronázási címlap gél 9 körül huszárok sorfala között érkezett a Mátyás-templomba. Az új királyt felkenték a szent olajjal majd felöltötte a koronázási palástot, Cser­noch hercegprímás és Tisza István mint nádorhelyettes a fejére helyez­ték a koronát. Az egész szertartást talán legin­kább jelképező pillanat az, amikor Címlapra került a nagy esemény Károly a Szentháromság téri emlék­mű tövében felállított, balusztrádos királyi esküemelvényen kezét esküre emeli. Habár az eredeti elképzelé­sek szerint az eskü letétele a Ha­lászbástyán zajlott volna, azonban ezt az ötletet biztonsági okokból végül is elvetették. Az esküszöveg kapcsolódott a hitlevélben megfo­galmazottakhoz, amelyben a király kijelenti, hogy Magyarország és Hor­Országházi küldöttség a koronázáson Magyar városok zászlói a koronázáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom