Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-17 / 295. szám

Több időt töltenek nyugdíjban Magyarországon a 60 éves konban várható élettartam a férfiak esetében 17,3 év, a nők esetében 21,7 év volt 2015-ben - közölte az Em­beri Erőforrások Minisztéri­umának parlamenti állam­titkára a szocialista Lukács Zoltán írásbeli kérdésére. Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 4,5 millió gazdasági­lag aktív népességből a 65 éves és idősebbek aránya a férfiak és nőit között egya­ránt 0,8 százalék volt BUDAPEST. A parlamen­ti államtitkár az Országgyűlés honlapján közzétett válaszá­ban részletezte: a nyugdíjban töltött átlagos élettartam a nők és a férfiak esetén a tényleges nyugdíjba vonulási életkor és a 65 éves életkorban várható élettartamok alapján kalkulál­va a férfiaknál 17 év, a nőknél pedig 23,6 év átlagosan. Kitért arra: az öregségi nyug­díjasok átlagos életkora 60,8 év, ezen belül a korhatár felet­ti öregségi nyugdíjasnál 62,8 év, a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjnál pe­dig 58,7 év. Beszámolt az adatok alapján arról is, hogy a 65 éves és idő­sebb korosztályból 35,6 ezren voltak gazdaságilag aktívak ebből 19,8 ezer (56 százalék) férfi és 15,8 ezer (44 száza­lék) nő. A 4,5 millió fős gazda­ságilag aktív népességből a 65 éves és idősebbek aránya a férfiak és nők között egyaránt 0,8 százalék volt Közlése szerint 2015-ben a 65-75 éves népességben 971,9 ezer ember volt inaktív, közülük 398,5 ezer (41 szá­zalék) férfi és 573,4 ezer (59 százalék) nő. A gazdasági­lag inaktív népességből közel minden harmadik (32,2 száza­lék) személy volt 65 éves és idősebb. Közülük a férfiakból minden harmadik inaktív sze­mély (33,3 százalék) volt míg a nőknél valamivel kevesebben (31,4 százalék) tartoztak ebbe a korcsoportba. Rétvári Bence kiemelte: az önkéntesség az elmúlt idő­szak kormányzati politikájának egyik legsikeresebb szegmen­sének számít s az idősek olyan lehetőség birtokában vannak ami fokozottan lehetővé teszi az önkéntessé válásukat helyi és kisközösségeik életébe való fokozottabb bekapcsolásukat. 2014-ben az 55-74 éves ko­rúak közül mintegy 815 ezren végeztek önkéntes munkát ez a megfelelő korú népesség 35 százaléka. A közérdekű önkén­tesként tevékenykedők, illetve az érdeklődők számára az Em­beri Erőforrások Minisztériuma által fenntartott honlap (www. onkentes.gov.hu) nyújthat tá­jékozódási alapot - jelezte, hozzátéve: a közösségi szolgá­lat megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy az idősek társa­dalmi integrációja teljesebbé váljon, csökkenjen izolációjuk, bővüljenek társas kapcsolataik az önkéntesség révén. Miniszteri elismeréseket adtak át A szociális munka, a gyermekvédelem, az esélyteremtés és az önkéntesség területén kiemelkedő munkát végző embereknek adtak át miniszteri elismeréseket pénteken Budapesten. BUDAPEST. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Pro Voluntarius, az Esélyteremtésért, a Szent Kristóf- és a Pro Caritate díjak átadásán úgy fogalmazott, „amink van, azt általában kap­tuk, és ha kaptuk, akkor tovább is adhatunk be­lőle". Ezt nevezik közösségi teherviselésnek, tár­sadalmi szolidaritásnak, felebaráti kötelességnek - tette hozzá. A díjazottaktól azt kérte, ne csak tegyenek, ha­nem beszéljenek is munkájukról; terjesszék azt az örömöt és jó érzést, amit kivált belőlük a tevé­kenységük. A miniszter kitért arra, hogy az önkén­tesek munkája akár egy százalékot is hozzátehet a GDP-hez. Ehhez kapcsolódva bejelentette, hogy díjazottak között lévő, hátrányos helyzetű gyere­kek nyaralását biztosító Példakép Táborban jövő­re önkéntes munkát fog vállalni. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a díjazottakat összeköti az elhivatottság, az ügysze­retet, a magas minőségű munka és az önkéntes­ség. Elmondta, hogy a kormány az utóbbi években sokat foglalkozott az önkéntességgel, kidolgozta a nemzeti önkéntes stratégiát, létrehozta az onken- tes.gov.hu oldalt, bevezette a kötelező közösségi szolgálatot, megalapította a Pro Voluntarius Díjat, valamint felállította a Nemzeti Önkéntes Tanácsot. A kormány az önkéntesség koordinálásában szeretne feladatot felvállalni, mivel egyre töb­ben vannak, akik önkénteskedni szeretnének és önkénteseket keresnek, a keresletet és a kínála­tot pedig össze kell kötni - mondta Novák Katalin. Hozzátette, 2010 óta csaknem megtízszereződött az önkénteseket fogadó regisztrált szervezetek száma, jelenleg több mint tízezer ilyen szervezet van az országban. Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kiemelte, Magyarországon olyan társadalmat szeretne építeni a kormány, amely befogadó és összetartó. Ehhez nem szánalomra és saj­nálatra van szükség, hanem együttérzésre és odafordulásra, mert nem az elvont, távoli, sze­mélytelen aggodalom formálja a társadalmat, hanem a személyes törődés - fogalmazott az államtitkár. Fülöp Attila, a tárca egyházi, nemzetiségi és ci­vil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes ál­lamtitkára elmondta, idén először díjat lehetett odaítélni a „civil szervezetek kultúrafejlesztésé­ért tett erőfeszítésekért" is. Szólt arról, hogy nem könnyű meghatározni, mit is csinálnak pontosan a civil szervezetek, de talán azt lehetne mondani, hogy közösséget építenek. A díjazottak között volt Novák Krisztina, az Or­szágos Betegjogi, EUátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ), Wolf Katalin énekesnő, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet önkéntese, Náray-Szabó Gábor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítője, vala­mint Zászkaliczky Péter, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának dékánja. Megjelent a minimálbérről szóló kormányrendelet An Az a , 2016 linimálbér összege Magyarországon, 2000-2016 tolt év január 1-jén érvényes bruttó minimálbérek (FVbi) som 48000 68000 80X0 108000 2015 2014 2013 »12 2011 2010 2009 2006 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 : l—omam—o—m .....-... - ........-...............- ■í'.r.’l rra i ... .........■” Jtejfflfaá/,. __________ ■ wm m .............—^ ?! __—BjWt BE L j som 40000 pon3t:WHIWSuite-teftMwrelwwBíMTI j ^ | @ j mnMtu Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. BUDAPEST, a rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók­nál az alapbér kötelező legki­sebb összege havibér esetén 127 500 forint, hetibérnél 29 310 forint, napibérnél 5870 forint, órabér alkalmazásakor pedig 733 forint 2017. január 1-jétől. A minimálbér 2018. január 1-jétől havibér esetén 138 000, hetibérnél 31 730, napibér­nél 6350, órabérnél 794 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő mun­kakörben foglalkoztatott mun­kavállaló garantált bérmini­muma havibérnél 161 000, hetibérnél 37 020, napibérnél 7410, órabér esetén pedig 926 forint 2017. január 1-jétől. A garantált bérminimum 2018. január l-jé- től 180 500 forint havonta, heti bérnél 41 500 forint, napi bérnél 8300, illetve órabérnél 1038 forint. A jövő évi módosításokat először a 2017. január hónapra járó munkabérek megál­lapításánál kell alkalmazni. Minden a határok lezárásán áll vagy bukik A migrációs válság megoldásának lényegét illetően min­den azon áll vagy bukik, hogy zárjuk-e a határokat - je­lentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben pénteken, az európai uniós állam-, illetve kormányfők találkozója után tartott sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Unió csúcstalálkozója után Magyarország Állandó Képviseletén Brüsszelben Brüsszel. Elmondta, hogy a csütörtöki csúcsértekezlet előtt a visegrádi országok közös ál­láspontban szögezték le a há­rom legfontosabb dolgot: meg kell védeni a határokat; akik be­jöttek, azokat ki kell vinni; akik pedig be akarnak jönni, azokat az EU-n kívül kell őrizni és kü­lönválogatni. Ez az a három pil­lér, amelyen a V4-ek álláspontja nyugszik - közölte. Orbán Viktor aláhúzta, hogy Magyarország zárja a határait, Görögország viszont erre nem képes, Olaszország pedig vagy nem tudja vagy nem akarja zár­ni a határt. „Európai nézőpont­ból tekintve a helyzet Olaszor­szágban drámai" - tette hozzá. A miniszterelnök rámutatott, hogy függetlenül Recep Tayyip Erdogan török államfő szándé­kaitól, a törökországi helyzet törékeny, és ez bizonytalansá­gi tényezőt jelent, ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy nem indulhat-e újra a jövőben a me­nekültáradat a nyugat-balká­ni útvonalon. Mint mondta, ez nem zárható ki, Magyarország azonban egymagában is képes rá, hogy megfékezzen és megál­lítson bármekkora migránsára- datot a saját határainál, és meg­védje Európa belsejét. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte Brüsszelt terheli a felelősség, amiért az elutasított menedékkérők szabadon el­hagyhatják nyugat felé Magyar- országot. Kiemelte, Brüsszel segíthetne annak az „életsze­rűden" szabálynak a megvál­toztatásával, hogy az elutasított, de bíróságon jogorvoslatot kérő menedékkérőket nem lehet őri­zetben tartani. Hozzátette, ezt a javaslatot nem fogadták el a miniszterelnökök előző napi ta­nácskozásán. A kormányfő fontos ered­ménynek tartja, hogy a csúcs- találkozón megegyeztek arról: az uniónak olyan típusú meg­állapodásokat kell kötnie az af­rikai országokkal, mint Törökor­szággal. „Megállapítható, hogy ahol ilyen megállapodásokat kötöttünk, és a helyi kormány­zatokkal sikerült együttműkö­dést kialakítani, és több ilyen példa is van, ott komoly ered­ményeket értünk el az onnan érkezők számának csökkentésé­ben" - mondta Orbán Viktor, kü­lön kiemelve, elengedhetetlen­nek tartja, hogy Egyiptommal is migrációs egyezményt kössön majd az Európai Unió. Hangsúlyozta, mára polgárjo­got nyert az a korábban „ember­telennek, lehetetlennek és őrült­nek minősített" magyar javaslat, amelynek értelmében az unió területén kívül kellene mene­külttáborokat létrehozni és mű­ködtetni, valahol Líbia partjainál vagy Afrika más, erre alkalmas pontján. „Ma arról beszélünk már, hogy hogyan tudnánk megolda­ni ezt a feladatot, kivel lehetne megegyezni, és hol lehetne ilyes­mit létrehozni" - mutatott rá. Másfélszáz fejlesztés nyert Csaknem 40 milliárd forint vissza nem térítendő euró­pai uniós forrást nyert el 151 fejlesztés a Gazdaság- fejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) négy pályázati felhívásá­nak keretében - tájékoz­tatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) európai uni­ós források felhasználá­sért felelős államtitkára pénteken az MTI-t. Budapest, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) ter­melési kapacitásainak bővítése című felhívás során ezúttal 22 fejlesztés jut 3,3 milliárd forint támogatáshoz, amelyből lehe­tőség nyílik modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett inf­rastruktúrával ellátott telephe­lyek kialakítására. A fejlesztési források a hazai kkv-k verseny- képességének javítását segítik, korszerű termék- vagy szolgál­tatásfejlesztés támogatásával - ismertette az államtitkár. Félmilliárd forint értékben 48 sikeres pályázatról született döntés a mikro-, kis- és közép- vállalkozások piaci megjelené­sének támogatása című felhívás keretében. A pénzből a külpiac­ra jutást elősegítő szolgáltatá­sok igénybe vétele, marketing- tevékenységek, árubemutatók és üzletember-találkozók meg­szervezése, idegen nyelvű hon­lap létrehozása, illetve piacku­tatás finanszírozható - közölte Rákossy Balázs. A pályakezdők támogatásá­ra kiírt gyakornoki program ke­retében 44 pályázat nyert el összesen több mint 360 mil­lió forintot. A program célja a megszerzett szakképesítések hasznosulásának elősegítése, a fiatalok korai munkahelyi ta­pasztalathoz segítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom