Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-17 / 295. szám

Emberiesség elleni bűncselekményekért felelős Angela Merkel német kan­cellár az európai uniós vezetők csütörtöki csúcs- találkozóját követően új­ságíróknak nyilatkozva az­zal vádolta Oroszországot és Iránt, hogy felelősek a szíriai Aleppó civil lakos­sága elleni, emberiesség elleni elkövetett bűncse­lekményekért. BRÜSSZEL. Merkel kijelen­tette, a háborús bűncselek­mények elkövetőit meg kell büntetni. Kelet-Aleppó polgár­mesterének híradása az ostrom­lott város és lakossága helyze­téről „nagyon nyomasztó" volt -tette hozzá. A csúcstalálkozót követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: az EU minden diplomáciai erőfeszítést meg­tesz annak érdekében, hogy az aleppói humanitárius segély- szállítmányok célba jussanak. Francois Hollandé francia el­nök úgy fogalmazott, az Orosz­ország ellen foganatosított szankciók az „újra megnyitha­tó" lehetőségek közé tartoznak. Az Európai Unió mindig kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy politikai megoldás elérésé­re, de Oroszország rendre eluta­sította azt. Hollandé ugyanakkor azt is mondta: elképzelhetet­lennek tartja, hogy Moszkva megvétózhatna egy humanitá­rius megoldást - hangsúlyozta. Hollandé hozzátette, nem sza­bad hagyni, hogy egy diktátor, Bassár el-Aszad szíriai elnök el­pusztítsa saját népét. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy Aleppó lakossága bizton­ságos körülmények között el­hagyhassa az ostromzár alatt tartott várost. Az ott tartózkodó legalább 50 ezer ember megse­gítésére a segélyszállítmányok eljutását biztosító humanitárius folyosót kell létrehozni. Theresa May brit kormány­fő az ülést követően újságírók­nak elmondta, az uniós vezetők az ostromlott Aleppó városa polgárainak kimenekítésének biztosítását tartották legsür­getőbb feladatuknak. Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, va­lamint az aleppói tragédia fe­lelősségén osztozó Oroszor­szágnak és Iránnak biztosítania kell, hogy az ENSZ evakuálhas­sa a civil lakosságot a városból - húzta alá. Az Egyesült Király­ság további 20 millió angol fon­tot (mintegy 7,5 milliárd forint) ajánl fel a rászorultak támoga­tására - hangsúlyozta a minisz­terelnök. Theresa May elmond­ta, Kelet-Aleppó polgármestere, aki csütörtökön Brüsszelbe lá­togatott, azt az üzenetet hagy­ta az uniós vezetőknek, hogy az elveszetteket már nem lehet visszahozni az élők sorába, de még meg lehet menteni azokat, akik életben maradtak. Az unió nem kellően hatékony Nem kellően hatékony az Európai Unió fellépése a szíriai polgárháború ügyé­ben, de minden diplomáciái erőfeszítést meg fog tenni az unió az aleppói humani­tárius segélyszállítmányok célba juttatása, illetve a civi­lek kimenekítése érdekében - közölte Donald Tusk, az Eu­rópai Tanács elnöke az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletét követően. Brüsszel. Az uniós állam- és kormányfők határozottan elítél­ték a szíriai rezsim és szövetsé­gesei, Oroszország és Irán által folytatott aleppói offenzívát, ide értve a civilek és kórházak elleni szándékos támadásokat. A találkozó után kiadott záró­nyilatkozatban Kelet-Aleppó kiürítésére, a segélyszállítmá­nyok célba juttatására, az egész­ségügyi személyzet és létesít­mények védelmére, valamint a nemzetközi humanitárius jog alkalmazására szólították fel a szíriai polgárháborúban érintett feleket, elsősorban Damasz­kuszi és Moszkvát. Sajtótájékoztatóján Donald Tusk arról is beszámolt, hogy az éjszakába nyúló találkozón megállapodás született a tagál­lamok közötti biztonság- és vé­delempolitikai együttműködés erősítéséről. Mint mondta, erre a nemzetközi kötelezettségek tel­jesítése és az állampolgárok vé­delme érdekében van szükség. Az ülés résztvevői támoga­tásukról biztosították az úgy­nevezett Európai Védelmi Alap létrehozását célzó javaslatot, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagállami beruházások hatéko­nyabbá tétele, a biztonság meg­erősítése, illetve a versenyképes és innovatív ipari bázis előmoz­dítása. Az alap elsősorban a kö­zös kutatási beruházások, va­lamint a védelmi eszközök és technológiák közös fejlesztésé­nek támogatására szolgálna. „Európának nagyobb felelős­séget kell vállalnia a biztonsá­gáért" - olvasható az elfogadott zárónyilatkozatban, amelyben egyebek mellett a júliusi EU-NA- TO együttes nyilatkozat alap­ján kidolgozott közös javaslatok végrehajtásának fontosságát is hangsúlyozták. Ennek kapcsán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: ""a Európa nem gondoskodik a saját biz­tonságáról, más nem fogja meg­tenni helyette". Tusk kitért az Egyesült Királyság uniós kilépé­sének kérdésére is, és elmond­ta, a bennmaradó tagállamok szűkebb körű, informális meg­beszélésen úgy döntöttek, hogy a Brexitről szóló tárgyalásokon az Európai Parlament képviselői is szerepet fognak kapni. Mar­tin Schulz, az uniós parlament elnöke szerdán azzal fenyege­tett, hogy a testület végső soron meg is vétózhatja majd a kidol­gozott egyezményt, ha kirekesz­tik a tárgyalásokból. Az Oroszország ellen Ukraj­na destabilizálása miatt elren­delt uniós gazdasági szankci­ókról szólva Tusk megemlítette, hogy több tagállam hat hónap helyett egy évre szerette volna azokat meghosszabbítani. Arról azonban nem tudott semmi biz­tosat mondani, hogy vajon Do­nald Trump elnökségével meny­nyiben fog változni az Egyesült Államok politikája Oroszország és Ukrajna vonatkozásában. Még napokig tarthat az evakuálás Valószínűleg még napokig fog tartani Kelet-Aleppó civil lakosságának elszál­lítása - közölte a Vöröskereszt szíriai missziójának vezetője péntekre virradó éjjel. Damaszkusz. Csütörtökön a késő esti órá­kig mintegy háromezer civilt és néhány sebe­sültet tudtak elvinni az ostrom dúlta észak-szí- riai városból. Az evakuálás a sötétség beállta ellenére is folytatódott, újabb autóbuszok in­dultak el a városból a felkelők ellenőrzése alatt álló területek felé. Marianne Gasser el­mondta, hogy az eva­kuálás késve kezdődött mert mielőtt az első ci­vileket ki tudták volna vinni a városból, lövése­ket lehetett hallani. Nem tudni egyelőre azt sem, hogy a nemzetközi se­gélyszervezetek véghez tudják-e vinni küldeté­süket. Az elzárt területe­ken még mindig mintegy 200 sebesült és beteg vár elszállítására. Kelet-Aleppó evakuá­lása csütörtökön kezdő­dött meg azt követően, hogy - orosz közlés sze­rint - az utolsó felkelőket is kiverték a városbóL A mentőautókból és buszokból álló konvojt az Orosz Megbékélési Központ tisztjei és a Vöröske­reszt képviselői kísérik. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök korábban tudatta: a nap folya­mán ötezer fegyverest terveznek el­szállítani családtagjaikkal együtt Ke- let-Aleppóból. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai kü- lönmegbízottja csütörtökön azt mond­ta: mintegy 50 ezren maradhattak Ke- let-Aleppóban, közülük 10 ezer embert - a felkelő harcosokat és családjaikat - szállíthatnak el az erős lázadó jelenlét­tel bíró Idlíb tartományba. 40 ezer civil a város nyugati részébe megy, és az ő biztonságukat kell szavatolnia a világ­szervezetnek - tette hozzá. Az európai uniós állam- és kor­mányfők csütörtöki csúcstalálkozóju­kon határozottan elítélték a szíriai re­zsim és szövetségesei, Oroszország és Irán által folytatott aleppói offenzívát, ide értve a civilek és kórházak elleni szándékos támadásokat, és ígéretet tettek, hogy az unió minden diplomá­ciai erőfeszítést meg fog tenni a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatása, illetve a civilek kimenekítése érdekében. A „következő lépés” A Szíria egész területére kiteijedő teljes tűzszünet megvalósításának kell lennie a következő lépésnek az után, hogy a kormányerőit visz- szafoglalták Aleppót-jelentette ki pénteken Tokióban az orosz elnök. DamaszkUSZ/TOKIÓ. „Törökor­szág közvetítésével intenzíven tárgya­lunk a fegyveres (szíriai) ellenzék tag­jaival", hogy egy új tárgyalási sorozat kezdődjön a szemben álló felek között egy országos szintű tűzszünet elérése érdekében - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin kétnapos japáni látogatásának záró napján. A szíriai béketárgyalésok helyszíne a kazahsztáni főváros, Aszta- na lenne, és az ENSZ égisze alatt zajló genfi megbeszéléseket egészítené ki, amelyek hónapokkal ezelőtt elakadtak - tette hozzá az orosz elnök. Putyin kitért az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet által nemrég visszafoglalt közép-szíriai Palmüra ügyére is, és a kedvezőtlen fordulatot az Egyesült Államok vezette nemzet­közi koalíció és a szíriai hatóságok, valamint Oroszország közötti együtt­működés hiányára vezette vissza. Az orosz elnök ugyanakkor Aleppó kér­dését jóval lényegesebbnek nevezte katonai-politikai szempontból Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénte­ken Franciaország kérésére megvitatja a szíriai, azon belül is az aleppói helyze­tet Párizs azt szeretné, ha nemzetközi megfigyelőket küldenének az aleppói evakuálások és a humanitárius segít­ségnyújtás felügyeletére. Bassár el-Aszad szíriai elnök Orosz­országgal szövetséges erői csütörtökön szinte teljesen ellenőrzésük alá von­ták a felkelők által 2012-ben elfoglalt Kelet-Aleppót Azóta több ezer civilt és fegyveres felkelőt szállítottak el a városrészből A szíriai állami televízió pénteken délelőtt ugyanakkor azt je­lentette, hogy a kiürítési műveleteket felfüggesztették, miután a felkelők tü­zet nyitottak az egyik konvojra. Magyarországi beruházásokról tárgyalt Szöulban Az Észak-Korea ellen javasolt uniós intézkedésekről és Magyarországra érkező dél-koreai beruházásokról folytatott megbeszéléseket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz­ter kétnapos szöuli látogatásán. BUDAPEST/SzÖUL. A tárcavezető az MTI- nek pénteken a látogatásáról beszámolva ki­fejtette: ma az Iszlám Állam mellett az jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést a világ­ra, ha „az észak-koreai diktátor atomfegyver ki- fejlesztésére vonatkozó tervei sikeresek lesz­nek". A helyzet az, hogy „Észak-Koreát egy őrült kommunista diktátor vezeti, aki veszélyt jelent az egész világra", mert mindent megtesz azért, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, és csak az idén huszonnégy rakétakísérletet hajtottak végre az országban - közölte Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett amel­lett, hogy a nemzetközi közösség mindenáron akadályozza meg hogy Észak-Korea atomfegy­vert tudjon előállítani. Ezért Magyarország azt kezdeményezi, hogy az Európai Unió léptessen életbe újabb szankciókat az ENSZ jelenleg ér­vényben lévő szankcióin túl- mutatott rá. Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország azt javasolja, hogy újabb szektorokat helyezzenek uniós beruházási tilalom alá, így az észak-ko­reai kohászat és repülőgépipar esetében is tiltsák meg európai vállalatoknak a beruhá­zásokat. Ugyancsak meg kellene tiltani az eu­rópai uniós országoknak és cégeknek hogy Észak-Koreának vagy ottani vállalatoknak szá­mítástechnikához, bányászathoz vagy vegy­iparhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsa­nak valamint a teljes ottani politikai vezetést utazási tilalmi és vagyonbefagyasztási listára kell helyezni. Hozzátette: Magyarország emel­lett kezdeményezi Észak-Korea szénexportjá­nak további korlátozását ugyanis ez adja az ország devizabevételének egyharmadát Ki­emelte: Dél-Korea nagyrabecsülését fejezte ki Magyarország ezen álláspontja miatt. Szijjártó Péter Szöulban tárgyalt a külügy­miniszterrel és több nagyvállalat vezetőivel is. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok­ról elmondta: „a magyar gazdaság gerincosz­lopát az autóipar adja", amely nagyon fon­tos vízválasztóhoz érkezett, hiszen innentől kezdve a digitalizáció és az elektromobilitás határozza meg a világ autóiparát Ezért fon­tos, hogy az ebben a korszakban vezető sze­repet játszó vállalatok Magyarországot vá­lasztják-e fejlesztéseik helyszínéül- mondta. A tárcavezető emlékeztetett: a Samsung SDI úgy döntött, hogy Magyarországra hoz­za az elektromos autók akkumulátorainak gyártását, és egy 90 milliárd forintos beru­házás keretében 600 munkahelyet hoznak létre Gödön. Most arról állapodtak meg, hogy két újabb vállalat, amelyek a Samsung SDI beszállítói lesznek, szintén Magyaror­szágra hozzák a termelésüket. Ez két új be­szállító magyarországi letelepedését je­lenti, a már itt lévő, Samsung-csoporthoz tartozó cégek pedig növelik a magyarorszá­gi kapacitásaikat, ezáltal 500 újabb mun­kahely jön létre - magyarázta. Hozzátette: mindez biztosítja, hogy Magyarország az új autóipari korszakban is az ágazat európai fellegvára maradhat. A külügyminiszter elmondta: idén 125 ezer turista érkezett Dél-Koreából Magyaror­szágra, ami 13 százalékos növekedést jelent, ezért két légitársasággal is tárgyalt közvetlen légi járat beindításáról. Idén nyáron az Asiana Airlines közvetlen járatot működtetett Szöul és Budapest között, és erre jó eséllyel a jövő nyáron is sor kerül - jegyezte meg. Arról is beszámolt, hogy közös haditech­nikai kutatás-fejlesztési programok indítá­sáról is megállapodtak, valamint arról, hogy a koreai nemzetvédelmi egyetem és a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem szorosabbra fűzi együttműködését ezen a területen. Jövő szeptembertől pedig koreai hallgatókat fo­gadnak a honvédség vezérkari tanfolyamain is - fűzte hozzá. Szijjártó Péter közölte: az a döntés szüle­tett, hogy Magyarország kulturális intézetet nyit Szöulban, és az ennek előkészítésével megbízott kulturális attasé már megérkezett a szöuli nagykövetségre. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom