Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-17 / 295. szám

* Miről írt az újság? j Kell, nagyon kell a szén! A Bányaipari Dolgozók Szabad Szakszerve­zetének elnöksége közleményt adott ki. Eb­ben - hivatkozva az ország rendkívül nehéz szén- és energia helyzetére - felhívja azokat a nyugdíjas bányászokat, akiknek egészségi állapotuk és más körülményeik azt lehetővé teszik, hogy menjenek te a bányákba termelő vagy más munkára. A szakszervezetek elnök­sége közli, hogy mindazok a nyugdíjas bányá­szok, akik felveszik a munkát - a korábbi ren­delkezéssel ellentétben - rendes munkabér mellett teljes nyugdíjat kapnak. A közleményt a bányászszakszervezet elnöksége nevében Blaha Béla írta alá. Nógrádi Népújság, 1956. december 23. Hasznos segítőtársak A szakszervezetek termelést segítő tevé­kenysége része a szocialista gazdasági irányí­tásának. Elősegítik a reális,jó tervek születését, s ezek maradók ta an teljesítésére mozgósítják, nevelik a dolgozókat. Arra törekednek, hogy a kollektívák bölcsességét kamatoztatva a vég­rehajtás során fölkaroljanak minden helyi kez­deményezést. Rendkívül sok időt áldoznak az anyagi ösz­tönzőit kialakítására, a bér- és munkaügyi problémák intézésére, a különböző rendéletek érvényre juttatására. Senki előtt sem kétséges, hogy a társadalmi aktívák széles hálózata nél­kül a sokrétű munkát nem lehetne sikeresen elvégezni. Ezért a választott testületek mellett különböző reszortbizottságok működnek. Nógrád, 1966. december 17. Szocialista brigádvezetők tanácskozása A Volán 2. számú Vállalat 2500 dolgozó­ja és 142 szocialista brigádja képviseletében nyolcvan szocialista brigádvezető tanácsko­zott Salgótarjánban. Napirendre kerültek azok a gondok, s eredmények, amelyek lényegesen befolyásolják, a vállalat gazdálkodását, s kiha­tással vannak a szocialista brigádmozgalom helyzetére. A vitát megelőzendő, Szoó Béla igazgató tartott tájékoztatót a tanácskozáson résztvevőknek. Rövid visszapillantásban em­lékeztetett a IV. ötéves tervben elért eredmé­nyekre, majd részletesen elemezte az 1976. évi cselekvési programban foglaltak végrehaj­tását. (...) A vállalat valamennyi ágában - ki­véve a személyszállítást, ahol bevételben és teljesítményben egyszázalékos lemaradás vár­ható - teljesítették a kitűzött feladatokat. S bár igaz, hogy az utasszám rekordot - 42,1 milliót - ért el, csökkent a zsúfoltság. Nógrád, 1976. december 19. Öt és fél milliós energia-megtakarítás Ismét dobogóra pályázik a Salgótarján i Vasöntöde és Tűzhelygyár! Az Ipari Minisz­térium, valamint az Állami Energetikai és Energiabiztonság technikai Felügyelet ál­tal évente meghirdetett energiatakarékos­sági országos versenyről van szó, melyben a tűzhelygyária k első, illetve második helyen végeztek az utóbbi két esztendőben. Kovács István, az energia osztály vezetője, főenerge­tikus úgy véli, hogy az idei eredményükkel jogosan bizakodnak a harmadik hely meg­szerzésében. A gyár ez évben 438,8 terrajou- le energiát használhat fel a termeléshez, vagy­is annyit, mint amennyi az 1984-es érték 98,5 százaléka. (...) Ez által mérsékelhetők a költsé­gek, vagyis növekszik a nyereség. Nógrád, 1986. december 17. Börtön-báránykák boldogsága Fogvatartottak lelkiüdvéért mondott szent­misét tegnap dr. Katona Imre váci segédpüs­pök a Balassagyarmati Fegyház és Börtön falai közt. A Magyar Büntetés-végrehajtási testület valamint a Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtön Pasztorátusa a rendszerváltás óta éven­te más-más börtönben tart karácsonyi szent­misét. Az idén a balassagyarmati börtön falai közé látogattak el, ahol áldozással és betlehem es játékkal próbálták a rabok jobbik énjét meg­szólítani. A rendezvényre a városba látogatott dr. Tari Ferenc altábornagy, országos börtön­parancsnok, valamint Majzik Mátyá s teológus, nyugállományú h. v. alezredes, a börtön pasz- torációs társaság elnöke is. Nógrád, 1996. december 18. Múltunk háza, a különleges kiállítóhely A régi iskola épületében 2010-ben nyílt meg a „Múltunk háza" nevet viselő kiállítóhely. Más településeken a helytörténeti gyűjteménynek általában régi parasztház ad otthont, Szur­dokpüspökiben azonban ma már alig találni eredeti állapotá­ban lévő, régi lakóépületet. Ezért a kiállítóhely kialakításakor a volt iskola belső terét úgy alakították ki, hogy háromosztatú parasztházat idézzen. Szurdokpüspöki. Számos kü­lönlegesség található a helytörté­neti gyűjteményben, a legújabb szerzemény egy fából épült, régi szelelő. Ki is próbáljuk Pintér Er­vin polgármester társaságában: a szerkezet használható állapotban maradt meg. Nem tudni, mikor ké­szülhetett a magtisztítás munkáját nagyban megkönnyítő eszköz, ta­lán az 1940-es, '50-es években. Az azonban biztos, hogy nagy köny- nyebbség volt a hagyományos, a pajtakapuban keletkező kereszthu­zatra és szórólapátra alapozott, ősi módszerhez képest...- A Hanák Kolos teljesítménytú­rára különösen sokan érkeznek a községbe, nem csak a résztvevők, hanem kísérők, családtagok is. Ők rendszerint meg is tekintik a Múl­tunk házát, összekötik a túrát és a látnivalót - mondta Hegedűs Éva. Hozzátette, hogy a községi ren­dezvények alkalmából is mindig szép számmal akad látogató, ilyen­kor kinyit a gyűjtemény. Az termé­szetes, hogy a helyi óvodából, isko­lából is érkeznek a gyerekek, hogy ismerkedjenek nagy- és dédszü- leik életével, használati, valamint dísztárgyaival. Belső tér dig az előtérben régi iskolai esz­közöket talál a vendég. Ezután egy cipészműhely teljes eszköztárát te­kintheti meg, innen jut el a háro­mosztatú lakóházat idéző, legna­gyobb helyiségbe. Itt a tisztaszoba, a konyha, a kam­ra régi használati tárgyai kaptak he­lyet. Apró érdekesség hogy az egyik ágy alatt, egy kosárban rongyból ké­szített kislibákat helyeztek el. Ré­gen ugyanis a keltetés után, amikor kinn még hideg volt, benn tartották a fiókákat a melegen, hogy ne fáz­zanak meg. Szurdokpüspöki egykor híres volt a libanevelésről: a község alatt húzódó, zagyvaparti lapos te­rület mind legelőt, mind vizet bizto­sított a tartáshoz. Faragó Zoltán Pintér Ervin és Hegedűs Eva a Múltunk házában Pintér Ervin hozzáfűzi, hogy ma már az emberek életmódja nem kedvez a hagyományok átadásának.- Télen régen kukoricát morzsol­tak az emberek, vagy fonóba men­tek, ez volt a szórakozás is. Közben persze beszélgettek, mert nem volt rádió, televízió, számítógép. A gye­rekek is ott hallgatództak, megis­merték a régi történeteket, mesé­ket, babonákat, a falu híreit, így a szájhagyomány is tovább élhetett. Ma már teljesen más a helyzet... Mindenesetre a Múltunk háza na­gyon gazdag anyaggal rendelkezik. Egy különálló melléképületben a régi mezőgazdasági eszközöket he­lyezték el, a volt iskolába lépve pe­A legújabb szerzemény, a szelelo- Rengeteg tárgy van a kiállítóhe­lyen, de, ha valami adományból elő­kerül, keresünk helyet neki - mond­ta a polgármester. Pintér Ervin hozzátette, hogy a község 2010 nyarán, a harmadik li­bafesztiválra hozta létre a Múltunk háza helyi néprajzi gyűjteményt. Kovács József, a község akkori pol­gármestere idején az önkormány­zat hétmillió forintos saját erős beruházással járult hozzá az épü­let felújításához és ahhoz, hogy al­kalmassá tegyék a tárgyak elhelye­zésére. Bottyán Katalin néprajzos, közművelődési szakember segítsé­gével Céczi László Miklósné, a Szur­dokpüspöki Tiszta Életéért Egyesü­let elnöke, volt polgármester, Buda Istvánná óvodavezető és Hegedűs Éva könyvtáros gyűjtötték össze a faluban a kiállítás anyagát, több mint ötven család felajánlását. A berendezésben az egyesület tagjai is segítettek. Hegedűs Éva, a szurdokpüspöki könyvtár, egyben a Múltunk háza vezetője lapunk kérdésére elmond­ta, hogy a vendégek többsége ki­ránduló iskolai csoportok, nyug­díjasklubok tagjai közül kerül ki. Érkeznek látogatók az ország egész területéről. A tárlatvezetést Kiss Györgyné, a Múltunk háza gondno­ka végzi nagy szeretettel. Szövőszék A tisztaszoba berendezése és eredeti viselet A Múltunk házának belső tere Régi faszenes vasalók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom