Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-25 / 276. szám
2016. november 25., péntek Kiáll a GMO-mentesség Martin Schulz jövőre távozik mellett Magyarország következetesen kiáll a GMO-mentesség mellett, amelynek eredményeként létrejött a Szövetség a GMO-mentes Európáért, a kezdeményezéshez eddig 11 uniós tagállam és hat unión kívüli ország csatlakozott - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön, Budapesten egy nemzetközi agroökológiai tanácskozás megnyitóján. Budapest. A miniszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mező- gazdasági Szervezete (FAO) és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával megrendezett I. Európai és közép-ázsiai regionális agroökológiai konferencián arról is beszélt, hogy az agroöko- lógia nemcsak a fenntartható és környezetbarát gazdálkodást alkalmazza mint módszert, hanem épít a hagyományos és a józan észen alapuló vidéki gondolkodásmódra is. Ezt az elvet tükrözi a 2012-ben elfogadott magyar Nemzeti vidékfejlesztési program, amelynek keretében 2014- ben öko-akciótervet fogadtak el és azóta ezt alkalmazzák is. Hozzátette, az agroökológia olyan interdiszciplináris terület, amely magába olvasztja az agronómia, a közgazdaságtan, az ökológia és a társadalomtudományok eredményeit, és ezeket szintetizálva kívánja a mezőgazdaságban alkalmazni. A magyar agrárminiszter beszélt arról is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az idei évet a hüvelyes növények évének választotta. A hüvelyesek szereidén, az eddigi adatok alapján, várhatóan a magyar gazdaságtörténet legmagasabb exportszámait tudja felmutatni a gazdaság - mondta Szijjár- tó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar export napján csütörtökön, Budapesten. Hozzátette: a magyar külgazdaság teljesítménye alátámasztja a gazdaság növekedési pályáját. Közölte, tavaly is rekordot ért el az export. Szijjártó Péter az Eximbank által az idén első alkalommal megrendezett exportnapon köszöntőjében kiemelte: az első 8 hónap adata alapján az idén 3 százalékkal nőtt a magyar kivitel, ezen belül a gépipar és a gyógyszeripar húzta az exportot. Magyarország idén az első nyolc hónapban már 34 országba exportált többet, mint tavaly egész évben, és 10 ország esetében már meghaladta a tavalyi teljes év exportjának 90 százalékát. A magyar kivitel 7 százalékkal bővült tavaly, ezzel az ország a világ 35. legnagyobb exportőre lett - mondta. Bejelentette: Magyarország 2017-ben elnyerte az exportfejlesztési világfórum rendezési jogát. Elmondta, az ország, a kis- és középvállalkozások (kkv) külpiaci érvényesüléséhez - egyebek között - az intézményrendszer is támogatást nyújt. A Magyar Nemzeti Kereskedőház képviseletei a világ 47 országában kezdték meg a működésüket, a hálózat jövőre 9 új állomással bővül - közölte. Kitért arra, hogy az export 79,1 százaléka az EU-n belüli orszápéről szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében mint növényi eredetű fehérjeforrás az egészséges táplálkozásban játszanak nagy szerepet. Kiemelte: az agrökológia egy másik fontos aspektusa a biodiverzitás megőrzése. A biológiai sokféleség megőrzéséről szóló nemzeti stratégia céljául azt tűzte ki: meg kell állítani a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma szolgáltatások további hanyatlását. A magyarországi fenntarthatóság példájaként említette Fazekas Sándor a méhészetet. Az öko-ak- cióterv sikereként ugyanis 2014 óta négyszeresére növekedett Magyarországon a méhcsaládok száma. A tanácskozás megnyitóján köszöntőt mondott Jósé Gra- ziano da Silva, a FAO főigazgatója, aki arról beszélt, hogy egy mar- rakesh-i tanácskozásról érkezett Budapestre, és ott a döntéshozók leragadtak az adaptáció vagy a segítségnyújtás témájánál az éghajlatváltozással kapcsolatban. A főigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy az agroökológia segítségével egyszerre lehet támogatni a világ számos táján szegénységben élő családokat, családi gazdaságokat úgy, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás körülményeihez. Rámutatott ugyanakkor, hogy a mezőgazdaságban a továbbiakban már nem alkalmazhatók a hagyományos módszerele innovatív technikákra és technológiákra van szükség, hogy az éghajlatváltozás hatásait kivédhesse a világ agráriuma, és megfeleljen a nagyobb élelmiszertermelés követelményeinek. gokba irányul, de a keleti- és a déli nyitás politikájával 2010- 2015 között 7 és 9 százalékkal nőtt a keleti illetve a déli nyitás országaiba irányuló export. A magyar export GDP-hez viszonyított aránya 89 százalék volt idén az első fél évben. Ismertetése szerint az Eximbank hitelállománya elérte a 745 milliárd forintot, a banknak 890 ügyfele van, ami 45 százalékos növekedés a múlt év közepe óta. Az első fél évben 153 milliárd forintot, 12,5 százalékkal több új hitelt helyeztek ki, ennek 57 százaléka mikro- kis-, és középvállalkozásokhoz került. Közölte: az Exim tevékenysége 191,4 milliárd forint export- többletet és 31,3 milliárd forintnyi belföldi többlettermelést hozott az első fél évben, amivel 151,5 milliárd forinttal növelte Magyarország nominális GDP- jét. Emlékeztetett: 2010-óta új megközelítéssel, nem konvencionális gazdaságpolitikával növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Az elmúlt hat évben bebizonyosodott, hogy - a régi közgazdasági dogmákkal ellentétben - nem kell választani a növekedés, és új munkahelyek vagy a költségvetési fegyelem között-mondta. Hozzátette: lehetséges úgy javítani a versenyképességet, hogy közben az emberek keresete folyamatosan nő. Az új gazdaságpolitika jelentős adócsökkentésen alapul, ami újabb beruházásokat munkahelyeket hoz az országnak. A csökkenő adóterhek lehetővé teszik a fizetések folyamatos emelését. A társasági adó kulcsának csökkentésével Magyarországon lesz a legversenyképesebb befektetési környezet Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke januárban lejáró megbízatása után távozik az uniós testületből, és ősszel indul a német szövetségi parlamenti (Bundestag) választáson - ezt ő maga jelentette be csütörtökön Strasbourgban. Brüsszel/Strasbourg. Sajtótájékoztatóján a szociáldemokrata EP-elnöl< megerősítette a Süddeutsche Zeitung című német lap értesülését, miszerint nem vállalja újabb ciklusra az uniós parlament vezetését. „A jövőben is elkötelezett maradok az európai projekt iránt. Az európai integráció az egyik legsikeresebb projekt a civilizáció történetében" - hangoztatta Schulz. Hozzátette, hogy soha nem volt még a világnak akkora szüksége egy erős, magabiztos és egységes Európai Unióra, mint napjainkban. A Politico brüsszeli hírportál cikke szerint az EP-elnök Magyarország a visegrádi országcsoport tagjaként a jövőben is stratégiai partnerként tekint Egyiptomra - jelentette ki a közel-keleti állam törvényhozásának elnökével folytatott csütörtöki budapesti megbeszélése után Kövér László házelnök. Budapest. Mint mondta, az illegális tömeges migráció témájában „Egyiptomra nem a probléma (...), hanem a megoldás részeként tekintünk", az országot a magyar kormány nem csupán a kétoldalú kapcsolatokban tekinti stratégiai partnernek, hanem az Európai Unió kollektív biztonsága szempontjából is. Hangsúlyozta: Egyiptom az utóbbi esztendőkben óriási lépést tett a politikai stabilitás és a demokratikus fejlődés mandátuma gyakorlatilag garantált a német parlamenti választáson. Sajtóértesülések szerint elsősorban az lebeghet Schulz szeme előtt, hogy ő lehessen a német szociáldemokrata párt (SPD) kancellárjelöltje a 2017-es választáson. A Frankfurter Allgemeine Zeitung fímű német lap arról számolt be a múlt héten, hogy Schulz már tájékoztatta Sigmar Gabriel alkancellárt, az SPD elnökét, hogy indulna jövőre a kancellári tisztségért. Gabriel a várakozások szerint 2017 elején jelenti be, hogy ki lesz a párt kancellárjelöltje. Az utóbbi időben számos találgatás látott napvilágot arról, hogy az uniós parlamentet 2012 óta vezető Schulz a januárban lejáró megbízatása után vállalná-e újabb két és fél évre az EP elnökségét, amely a hagyományok és a pártközi megállapodások szerint a következő periódusban az Európai Néppártnak (ÉPP) járna. Ha a néppárt veszi át az EP elnökségét, akkor mindhárom irányába, amit az Európai Uniónak méltányolnia kell. Mint megjegyezte, ez nemcsak politikai kiállásban, a retorika változásában, a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésében kell, hogy megnyilvánuljon, hanem - Magyarország és a V4-el< álláspontja szerint - abban is, hogy segítséget kell nyújtani a befogadott menekültek ellátásában is. Kövér László hangsúlyozta: az egyiptomi államfő tavalyi látogatása élénkítette és megerősítette a kormányközi kapcsolatokat, most a parlamentek szintjén indul el hasonló folyamat. Utalt rá: az arab államok közül először Egyiptommal lépett Magyarország diplomáciai kapcsolatra, a közel-keleti államban másfél évszázados múltra tekinthet vissza a parlamenti demokrácia, a két állam között pedig rendkívül erős volt a múltban főbb uniós intézmény - az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament - élén EPP-s politikus állna. Lehetséges EP-elnök- jelöltként mindenekelőtt a francia Alain Lamassoure-t, az ír Mairead McGuinnesst és a német Manfred Webert emlegetik. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azt közölte csütörtökön, hogy az ÉPP a következő hónap elején választja ki jelöltjét a parlament élére. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy képviselőcsoportja „konszenzusos jelöltet" fog támogatni valamelyik másik fősodorbeli, EU-párti frakcióból. Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció vezetője szerint „egyértelmű, hogy Schulz döntése drámaian megváltoztatja az uniós intézményeken belüli politikai dinamikát". Ragaszkodni fogunk hozzá, hogy a politikai egyensúly elve biztosítva legyen, a jobboldali monopólium elfogadhatatlan lenne-közölte. a gazdasági kapcsolat. Kövér László hangsúlyozta, mindez alapot jelent a kapcsolatok jövőbeni továbbfejlesztésére az élet minden területén, hiszen „a parlamentáris kapcsolatainkat is megalapozza az a bizalom, ami a két ország között fennáll". Ali Abdel-Ál, az egyiptomi parlament elnöke a sajtótájékoztatón azt emelte ki: az új kairói törvényhozás megalakulása óta törekedtek arra, hogy létrejöhessen egy egyiptomi-magyar baráti tagozat, és ez meg is történt a találkozón számos olyan gazdasági, kulturális, kereskedelmi turisztikai kérdéssel és az illegális migráció témájával foglalkoztak, és mindegyikben teljes volt az egyetértés a felek között. Az egyiptomi házelnök jelezte azt is, hogy hivatalos meghívást adott át a magyar Országgyűlés elnökének. LMP-s módosító javaslat Egy az LMP által kezdeményezett módosító javaslatot karolt fel a kormányoldal a gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvények módosításához - mondta el Selmeczi Gabriella (Fidesz) az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának csütörtöki ülésén. A változtatás azt a paragrafust érinti, amely a háziorvosi, a gyermekorvosi vagy a védőnői szolgáltatás visszautasítását tiltja a korlátozottan vagy nem cselekvőképes gyermekek ellátásánál. Ha a Ház megszavazza a módosítást, egyértelművé válik, hogy a szabad orvosválasztás jogának gyakorlása nem minősül az ellátás visszautasításának. A törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége támogatta a kezdeményezést. Nem támogatták a csökkentést A Fidesz szerint a szocialisták korábban emelték az élelmiszerek áfáját, most pedig a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentését sem támogatták. ■ DAPF így reagált a nagyobbik kormánypárt csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében az MSZP elnökhelyettesének sajtótájékoztatójára, amelyen Gőgös Zoltán az élelmiszeráfa-csökkentés kiterjesztését követelte. A Fidesz azt írta: „a szocialisták éppen az ellenkezőjét csinálták annak, mint amiről most beszélnek". Kormányzásuk alatt folyamatosan emelték az adókat, az élelmiszerek áfáját is megduplázták. A jövő évi adótörvények szavazásakor a szocialisták nem támogatták sem a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentését sem a kétgyermekesek családi adókedvezményének emelését sem a hazai vállalkozások adókedvezményeinek növelését-fejtették ki. A Fidesz viszont - mint kiemelték - az adócsökkentések politikáját folytatja: idén mérsékelték a sertéshús áfáját, januártól pedig csökkentik a friss tej, a tojás és a baromfihús áfáját is. „A Fidesz elkötelezett a további adócsökkentések mellett" -szögezte le a közleményében a nagyobbik kormánypárt. Ausztriában is EU-népszavazás kellene Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje Ausztriában is népszavazást szorgalmazna az EU-tagságról, ha Nagy-Britannia távozása után az uniós döntéshozatal központosítottabbá válik. London. Hofer a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: fontosnak tartja az Európai Uniót Ausztria számára, de „a jelenleginél jobb EU- t" szeretne. Hozzátette: ha az ausztriai elnökválasztás december 4-re halasztott második fordulójában államfővé választják, azt semmiképpen sem lehetne úgy tekinteni, hogy az osztrák választók Ausztria EU-tag- séga ellen szavaztak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy két tényező késztetné őt az osztrák EU-tagságról vallott nézeteinek megváltoztatására. Az egyik az, ha a jövőben döntés születne Törökország felvételéről az Európai Unióba, a másik pedig az, ha Nagy-Britannia kilépésére válaszul az EU döntéshozatali szerkezete a jelenleginél központosítottabbá válnék a tagállami parlamentek jogköreinek csorbításával és ha az EU-t e folyamat eredményeként úgy irányítanák, mint egy országot Hofer szerint ebben az esetben Ausztriában is népszavazást kellene tartani, mert ez alkotmányos változást jelentene. Ismét rekordot dönthet a magyar export Egyiptom stratégiai partnere Magyarországnak
