Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-25 / 276. szám

Athén dühödten reagált Ankara újabb provokatív nyilat­kozatai az Égei-tengeren húzódó görög-török határral kapcso­latban felbőszítették az athéni kormányt. „Mi nem kérdőjelezzük meg kapcsolataink alapját, és sen­ki másnak sem engedjük ezt meg" -jelentette ki szerdán Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. AthÉN/Ankara A parlamenti frakciója előtt beszédet mondó görög miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török államfő előző napi kijelentésére reagált Erdogan ugyanis egy anka­rai beszédében megkérdőjelezte az 1923-ban Lausanne-ban kötött szerző­dést, amely Törökország és a környező államok viszonyát rendező alapdoku­mentumnak számít. „Lausanne nem egy kétségbevonhatatlan szöveg és semmiképp nem számít szentírás­nak" - mondta a török elnök. Erdogan hozzáfűzte, hogy tiszteletben tartja a dokumentum érdemeit ugyanakkor párbeszédet kell indítani az abban fog­laltakról A török államfő a lausanne-i szerző­dést korábban ismételten bírálta, külö­nösen amiatt hogy néhány égei-ten- geri sziget Görögországhoz került A szerződést 1923-ban kötötték az első világháború győztes hatalmai a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk által vezetett török kormány­zattal A dokumentum egyebek mellett kijelölte Törökország jelenlegi keleti és nyugati határait Egy orosz hadihajó segített Megmentette egy bajba jutott ukrán halászhajó legénységét a Földközi-tengeren a Vice-admiral Kulakov nevű, orosz tengera- lattjáró-elhárító hajó - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. Moszkva. Az orosz hadihajó csü­törtök reggel észlelte a már hétfő óta sodródó, viharban megsérült - mari- upoli 097-es kódszámú - halászhajó vészjelzését, és másfél óra múlva meg­találta. A fedélzeten hét ukrán állam­polgár tartózkodott, akik közül ketten sérüléseket szenvedtek. Marija Zaharova orosz külügyi szó­vivő Facebook-bejegyzésben felhívta figyelmet az orosz haditengerészet két nappal azután sietett az ukrán halász­hajó segítségére, hogy az ukrán bizton­sági szolgálat a Krím határán törvény­telenül foglyul ejtett két orosz katonát. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szol­gálat (FSZB) ugyancsak csütörtökön je­lentette be, hogy Szevasztopolban őri­zetbe vettek egy Ukrajnának kémkedő férfit. A még kedden elfogott Leonyid Parhomenko, a Fekete-tengeri Flotta tartalékos főtisztje ellen árulás címen indult eljárás. Az FSZB szerint Parho­menko az ukrán katonai hírszerzést látta el információval az orosz haditen­gerészetről Márciusra halasztotta az ítélethirdetést Jövő márciusra halasztotta az elsőfokú ítélethirdetést a bíróság az úgynevezett Noós-ügyben, amelyben a spanyol király vejét, Inaki Urdangarint közpénzek el- sikkasztásával, nővérét, Krisztinát pedig adócsalással vádolják - számolt be a döntésről a spanyol sajtó csütörtökön. MäDT'i A január közepén kezdő­dött és júniusban zárult perben erede­tileg december 5-ig kellett volna ítéle­tet hozni. Az új határidő 2017. március 31. A királyi családot érintő botrány 2011-ben robbant ki. A vád szerint a hercegnő férje a Noós nevű nonprofit alapítvány elnökeként összesen 6,1 millió euró (több mint 1,8 milliárd fo­rint) közpénzt sikkasztott el üzlettársa segítségével Totális háború indításával vádolja Franciaország szerdán azzal vádolta meg Bassár el-Aszad Szíriái elnök rezsimjét, hogy az Egyesült Államokbeli politikai bizonytalanságot kihasználva „totális háborút" készül indítani a közel-keleti ország felkelők kezén lévő térségei ellen. Párizs/Moszkva/Damaszkusz/Bejrút. „Mára egymillió ember él ostrom alatt. Nem­csak Aleppóban, hanem Homszban, Gútában és Idlíbben is, ez a valós helyzet Szíriában" - jelentette ki Jean-Marc Ayrault francia kül­ügyminiszter újságírók előtt a heti kabinetü­lést követően. A francia külügyi tárca vezetője szerint a napokban konferenciát szerveznek Párizsban azon államok résztvételével, amelyek a Szíri­ái politikai átmenetet Aszad nélkül képzelik el. A tanácskozásra többek közt az Egyesült Államokat, Szaúd-Arábiát és Törökországot várják. Stephane Le Foil kormányszóvivő el­mondta, hogy a konferenciát december ele­jén rendezhetik meg. Rijád Hadad, Szíria moszkvai nagyköve­te az orosz fővárosban nyilatkozva rámuta­tott, hogy a damaszkuszi rezsim szerint Ke- let-Aleppót terrorista csoportok ellenőrzik, és ott nincsenek ellenzékiek, akikkel tárgyal­ni lehetne. Hadad ugyanakkor bejelentette, hogy a szíriai kormány kész bárhol tárgyalni az ellenzékkel, de a terroristákkal szemben fegyveres harcot fognak folyatni. Rávilágított: Damaszkusznak nincsenek előfeltételei a bé­ketárgyalások megindításához, viszont azok­nak külföldi beavatkozás nélkül kell folyniuk. Emellett kifejezte meggyőződését arról, hogy a kormányerők győzni fognak Aleppóban. Donald Trump megválasztott amerikai el­nökkel kapcsolatban a szíriai nagykövet meg­jegyezte, hogy a választási kampány során tett ígéreteiből lehetetlen következtetést levonni arra nézve, milyen álláspontot fog elfoglalni az Egyesült Államok új adminisztrációja Szíria kapcsán. Viszont reményét fejezte ki, hogy Washington hozzáállása a szíriai kormányhoz megváltozik. Trump a The Wall Street Journalnek novem­ber ll-én adott interjújában elmondta, hogy 2017. január 20-án esedékes beiktatását kö­vetően az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet elleni harcra fog összpontosítani, nem pedig arra, hogy eltávolítsa hatalmá­ból Aszadot. Európai diplomaták kifejezték aggályukat, miszerint a szíriai államfő fel­bátorodhat azon, hogy Trump ígéretet tett: szorosabbra fűzi Washington viszonyát a da­maszkuszi rezsim szövetségesének számító Oroszországgal. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőköz­pontja (OSDH) szerdai jelentése szerint az elmúlt nap során 105 ember vesztette életét Szíriában. Az emigráns szervezet által közölt adatokból kitűnik, hogy a halálos áldozatok közül 28-an civilek és 31-en pedig a kor­mányerők tagjai. Aleppo Lejárató kampány folyik Célzott támadás zajlik a szlovák uniós elnökség és Miroslav Lajcák külügyminiszter ellen -jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány szerdai ülése után újságírók előtt, akik közül néhányat egyidejűleg prostituáltnak minősített. POZSONY. „Az ami az utóbbi két vagy há­rom napban folyik, nem véletlen. Ez egy célzott támadás a sikeres szlovák (uniós) elnökség ellen. Egy célzott támadás a kül­ügyminiszter ellen" - idézte a TASR köz- szolgálati hírügynökség Robert Ficót. Ki­jelentésével a kormányfő arra utalt, hogy néhány napja a liberális kötődésű pozsonyi média kiemelt terjedelemben foglalkozik a külügyi tárca egy volt alkalmazottjának vádjaival, amelyek szerint az uniós elnök­ség során, állítólag túlárazott közbeszerzé­sek történtek. Zuzana Hlávková, a külügyminisztérium egykori alkalmazottja egyebek mellett azt állítja, hogy a szlovák uniós elnökség hi­vatalos lógójának bemutatására rendezett ünnepséget, 156 ezer euróért (mintegy 47 millió forint) kivitelező ügynökséget „auto­matikusan" választották ki a három jelent­kező közül, valamint azt is, hogy több az elnökséggel összefüggő projekt költségve­tése menet közben drágult meg. Hlávková ezeket az állításait hétfőn tette közzé egy sajtótájékoztatón, amelyet a Soros György által is támogatott, Transparency Interna­tional szlovákiai irodájának (TIS) képviselő­ivel közösen tartott. A szlovák külügyminisztérium visszautasí­totta a vádakat, azt hangoztatva, hogy az uni­ós elnökség költségvetése még alacsonyabb is lesz a tervezettnél. Miroslav Lajcák pedig élete legabszurdabb helyzetének nevezte a kialakult helyzetet. Az ügy kapcsán a TIS beadvánnyal fordult a szlovák közbeszerzési hivatalhoz, a mono­polellenes hivatalhoz és a legfőbb számve­vőszékhez is. Közben a sajtó jelentős része a hivatalos cáfolatok ellenére továbbra is ki­emelt témaként kezeli az ügyet. Robert Fico szlovák kormányfő, aki koráb­ban már többször is vaskos véleményének adott hangot egyes sajtótermékek, mindene­kelőtt a liberális Sme és az onnét kivált újság­írók által alapított DenníkN nevű napilapok tevékenysége kapcsán, szerdán is kemény szavakkal bírálta azokat az újságírókat, akik szavai szerint valótlanságokat terjesztenek ezzel az üggyel kapcsolatban is. „Nem bánom, hogy a fejünkre pályáznak, de önök nem is tájékoztatnak, csak harcol­nak ezzel a kormánnyal. Néhányan önök közül koszos szlovákellenes prostituáltak!"- mondta Fico. A Robert Fico jelenlegi, immár harmadik kormányát alkotó négyes koalíció hosszas tárgyalások után idén márciusban állt össze, úgy, hogy abban a kormányfő pártján és a korábban parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párton (SNS) kívül az elő­ző Fico-kormány ellenzékében lévő Most- Híd és egy új, időközben már szétesett kicsi jobbközép párt is helyet kapott. Ez az össze­fogás tovább gyengítette a már egyébként is jelentős mértékben széttöredezett - egy populista, egy liberális és egy szélsőjobbos pártból álló - parlamenti ellenzék pozícióját, így az ellenzék érdekérvényesítő képessége gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ismét kudarcba fulladtak Ismét kudarcba fulladtak a kormányalakítási tárgyalások Izlan- don, miután az október végi parlamenti választásokon második helyen végzett zöldek vezette balközép szövetség megszakí­totta a párbeszédet az eddig kormányzó Függetlenségi Pártból levált Reformpárttal (Vidreisn). Reykjavík. Katrin Ja- kobsdóttir, a Baloldali-Zöld Mozgalom kormányalakítással megbízott vezetője szerda este számolt be a RUV izlandi köz- szolgálati televíziónak arról, hogy nem lát „mozgásteret a to­vábbi tárgyalásokra". A kormá­nyalakítási megbízás visszaadá­sát firtató kérdésre azonban azt felelte, hogy „erre még aludnia kell egyet". A harmadik helyen végzett, néhány éve megala­pított baloldali-liberális Kalóz­párt elnöke, Birgitta Jónsdóttir mindenesetre már jelezte, hogy megpróbál kormányt alakítani, ha erre megbízást kap Gudni Jó- hannesson államfőtől. A zöldekből, az internetes ak­tivisták által alapított Kalózpárt­ból (Píratar), valamint további két kisebb pártból, a Ragyogó Jövőből és a Szociáldemokrata Szövetségből álló balközép ko­alíció vasárnap kezdett tárgyal­ni a Reformpárttal. Az államfő november 16-án bízta meg kormányalakítással a zöldeket, miután a feladatra előzőleg fel­kért, a voksoláson első helyen végzett konzervatív Független­ségi Párt vezetőjének, Bjarni Benediktssonnak a halászati és az európai uniós tagsággal kap­csolatos véleménykülönbségek miatt nem sikerült közös neve­zőre jutnia a Reformpárttal és a Ragyogó Jövővel. Jakobsdóttir a tárgyalások megszakítása után elmondta: világos, hogy az öt párt nincs kivétel nélkül meggyőződve ar­ról, hogy egy ilyen koalíció mű­ködhet - írta az Iceland Monitor című internetes újság. Az online lap jelentéséből kiderül, hogy elsősorban adózási ügyekben, valamint az egészségügyre és oktatásra szánt források elosz­tásában mutatkoznak áthidalha­tatlan nézeteltérések a tárgyaló felek között. Az október 29-én megrende­zett, előre hozott parlamenti vá­lasztásokon egyik politikai erő sem szerzett abszolút többsé­get a 63 tagú törvényhozásban. Az eddig kormányzó és a tavasz- szal kirobbant nemzetközi offs- hore-botrány miatt megbukott jobbközép koalíció elvesztette többségét - a Függetlenségi Párt 21, míg a vele kormányzó liberális Haladó Párt nyolc he­lyet szerzett, vagyis 11 mandá­tummal kevesebbet, mint a leg­utóbbi, 2013-as választásokon. A zöldek 10, a kalózok szintén 10, míg a Reformpárt hét, a Ra­gyogó Jövő négy, a Szociálde­mokrata Szövetség pedig három mandátumot nyert el. A haladó párti Sigurdur Ingi Jóhannsson kormányfő már be­jelentette lemondásét. Elődje, a szintén haladó párti Sigmundur David Gunnlaugsson a „Pana­ma-iratok" áprilisi leleplezése után a példátlan tömegtünte­tések hatására távozott tisztsé­géből. Döntött az Európai Parlament Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel csütörtöki plenáris ülésén megszavazott állásfoglalá­sában az Európai Parlament (EP), amire a képviselők sze­rint a júliusi török puccskí­sérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt van szükség. Brüsszel/Strasbourg. a strasbourgi ülésen 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el a hatpárti indítványt, amelynek benyújtói között ott volt az uni­ós parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja, a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció. A képviselők elítélték a törökországi jogsértéseket, azonban hangsúlyozták töret­len elkötelezettségüket amel­lett, hogy Ankara továbbra is erős szálakkal kötődjön az EU- hoz. A dokumentumban vál­lalták az álláspont felülvizs­gálatát, „amint megszűnnek a szükségállapot alatt beveze­tett aránytalan intézkedések, és helyreáll a jogállamiság Törökországban". A felülvizs­gálat megfelelő időpontját a szükségállapot feloldása je­lentené - közölték. Leszögezték ugyanakkor, hogy a török csatlakozási folya­mat végét kellene jelentenie annak, ha Ankara végül visz- szaállítja a halálbüntetést. Az állásfoglalásban elismerték, hogy Törökország az EU fontos partnere, mindazonáltal kiemel­ték, hogy az együttműködésre irányuló akaratnak mindkét fél részéről meg kell lennie, már­pedig Ankara fellépése egyre inkább eltéríti az országot az Európa felé vezető útról. Az Európai Parlament állás- foglalása jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők szerint fokozza a nyomást az Európai Bizottságra, illetve a csatlakozá­si tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom