Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-15 / 267. szám

A minimálbér emelése A lakosság döntő többsége támogatja a kormány mini­málbér-emelési terveit-derült ki a Századvég legfris­sebb közvélemény-kutatásából. Budapest. A kutatóintézet MTI-hez hétfőn eljuttatott rep­rezentatív felmérése a nem­zetgazdasági miniszter javas­latának társadalmi megítélését vizsgálta a felnőtt korú magyar lakosság körében. Emlékeztetnek: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentése alapján a kormány 15 százalékos mini­málbér-emelést és 4 százalék- pontos munkaadói járulékcsök­kentést javasol jövőre, továbbá 25 százalékkal nőhet a garantált bérminimum is. Az alapvetően kedvező szakmai fogadtatás mellett a politikai és a gazdasági szereplők eltérően reagáltak a nemzetgazdasági miniszter be­jelentésére. A kutatóintézet egy korábbi, vállalatok körében készült ku­tatása arra is rávilágított, hogy a magyar vállalatok jelentős többsége szintén egyetértene a minimálbér emelésének kon­cepciójával. A Századvég legfrissebb köz­vélemény-kutatása eredmé­nyei alapján elsöprő a minimál­bér-emelés támogatottsága: a válaszadók 93 százaléka reagált úgy, hogy egyetért a javaslattal. Kiderült az is, hogy a terv meg­ítélése lényegében független a politikai preferenciáktól; a kor­mányjavaslata egyaránt népsze­rű a politikai önbesorolás szerinti bal- és jobboldali, valamint közé­pen álló választópolgárok között. Amellett, hogy kifejezetten magas a minimálbér-emelés lakossági támogatottsága, a Századvég októberben, a hazai vállalatok körében készített ku­tatásából az is kiderült: a vállala­ti szféra is üdvözölné a minimál­bér emelését. A megkérdezett cégek több mint kétharmada, 69 százaléka értene egyet egy ilyen lépéssel. A kutatás rámutatott arra is, hogy bár minden cégtí­pus esetén a többség támogató, mégis leginkább a szolgáltató és a kereskedelmi cégek, valamint a legkisebb és a legnagyobb vállalatok körében népszerű a minimálbér emelésének kon­cepciója. Két új magyar kutatási központ Mintegy nyolcmilliárd forinttal (26 millió euró) támo­gatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási kon­zorcium létrehozását a termelésinformatika és terme­lésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén - mondta el hétfőn Budapesten Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NFKI) Hivatalvezetője. Budapest. A Horizont 2020 keretprogram Teaming pályá­zatán elért eredmény a magyar kutatók kiemelkedő sikere - hangsúlyozta Pálinkás József, aki kiemelte azt is: a kiegészítő hazai forrásokkal, valamint a résztvevő magyar és nemzetkö­zi intézmények támogatásával a két program összesen 22 mil­liárd forintból valósulhat meg a következő hét évben. A kutatás-fejlesztés terén alacsonyabb teljesítményű eu­rópai országokban új kiválósági központok létrehozását előse­gítő nagy presztízsű pályázat 10 nyertesét - köztük portugál, szerb és bolgár projekteket - erős versenyben, 27 ország ösz- szesen 169 pályázatból válasz­tották ki két lépcsőben - fűzte hozzá Pálinkás József. A sikeres magyar pályázást az NKFI Hiva­tal koordinálta. A pályázat eredményeként a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) a Debreceni Egyetem, a Sem­melweis Egyetem és a Szegedi Egyetem, valamint az MTA Bio­lógiai Kutatóközpontja együtt­működésével valósul meg. A projekt szakmai igazgatója, Fésűs László kiemelte: Magyar- ország jelentős eredményeket könyvelhet el az egyébként rendkívül költséges molekulá­ris orvostudományok terén. Az új központtól azt várják, hogy csökkentheti a résztvevő intéz­mények közötti széttagoltságot, segítve többek között a közös infrastruktúra-fejlesztést is. „Biztos vagyok abban, hogy egy sikertörténet elején járunk" - fogalmazott Fésűs László, aki hangsúlyozta azt is: az összesen 15,6 milliárd forintos projekt megvalósításában közremű­ködik a németországi Európai Molekuláris Biológia Laborató­rium, amely az élettani kutatá­sok terén az Európai Unió legsi­keresebb központja. Az új kiválósági központ olyan orvosbiológiai kutatá­sokra fog koncentrál, amelyek a nem járványszerűen terjedő, de tömegeket érintő - világ­szinten évi 30 millió áldozat­tal járó - népbetegségekkel foglalkoznak. Külön hangsúlyt kapnak a Magyarországon is igen elterjedt immunológiai, daganatos, anyagcserés, vala­mint szív- és érrendszeri meg­betegedések - hangsúlyozta Martinék Tamás projektme­nedzser, aki szerint az új köz­pont gyorsítani tudja majd a kutatási eredmények klinikai alkalmazását és új terápiás módszerek kidolgozását is. Védelmi együttműködés Katonai és védelmi együtt­működési megállapodást írt alá Irán és Kína, amely­nek keretében a két ország közös hadgyakorlatokat tart majd, és együtt veszi fel a harcot a terrorizmus ellen a térségben - adta hí­rül az iráni állami televízió. Teherán. Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter hétfőn írta alá a dokumentumot kínai kollégá­jával, Csang Van-csüannaL Csang vasárnap érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Teheránba, amelynek során magas rangú irá­ni tisztségviselőkkel találkozik. „Kínával való hosszú távú ka­tonai és védelmi együttműkö­désünk szorosabbra fűzése ki­emelkedően fontos Irán számára, hiszen kooperációnk a békét és a biztonságot erősíti a világban" - írta közleményében Dehgán. A védelmi miniszter szerint a je­lenlegi egyezménnyel új fejezet nyílik az iráni-kínai kapcsolatok történetében. Peking és Teherán az elmúlt években szorosabbra fűzte katonai, kereskedelmi és gazdasági együttműködését Politikai blöff a Rogán Antal elleni támadás Politikai blöfftámadásokkal nem foglalkozom, a kormá­nyon belül csak a teljesítmény számít-jelentette ki Or­bán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol több ellenzéki képviselő is a Rogán Antal miniszterről a közelmúltban megjelent cikkekről kérdezte. Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyű­lés plenáris ülésén. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Budapest. Az LMP-s Szél Ber­nadett szerint a tárcavezető „kétszer hazudott a széles köz­véleménynek", egyrészt egy televíziós műsorban a letele­pedési kötvényekről, másrészt a Kertész Balázs ügyvéddel való ismeretségéről. Ugyanígy az MSZP-s Harango­zó Tamás is arról beszélt, hogy Rogán Antal neve mára egyet jelent az urizálással, a folyama­tos botrányokkal, korrupciógya­nús ügyekkel, a hazudozással. „Meddig védi' még ezt a fiút?" - kérdezte a miniszterelnöktől. A jobbikos Szilágyi György úgy fogalmazta meg kérdését, hogy „Rogán Antal miért hazud­hat folyamatosan büntetlenül". A kormányfő ezekre az azon­nali kérdésekre úgy reagált, po­litikai blöffel, politikai bulvárral nem foglalkozik. Minden egyes támadás, amit a miniszter ellen indítottak, Rogán Antal pozíci­óját erősítette - tette hozzá, a tárcavezető ellen intézett váda­kat nevetségesnek minősítve. Ezek - fogalmazott - tényeknek látszó dolgokkal alátámasztott hazugságok. Orbán Viktor azt is mondta, az ellenzék valójában nem Rogán Antalt, hanem őt és kormányát támadja. Harangozó Tamás kérdésére megjegyezte: ha csak egyetlen igaz szó lett volna abban, amit elmondott, akkor „önök már régen tettek volna büntetőfel­jelentéseket, de azt persze nem merik vállalni". A jobbikos Szilágyi György­nek válaszolva hozzátette: 26 éve parlamenti képviselő, és ha hitelt adott volna azoknak a támadásoknak, amelyek el­lene irányultak, akkor már rég nem ülne az Országgyűlésben. „Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy amikor megindul egy kampány egy politikus ellen. akkor aztán tücsköt, bogarat, kígyót, békát" mondanak róla >-fűzte hozzá. „Nehogy azt higy- gye, hogy ezek a hírek bennün­ket megrendítenek, vagy akár csak el is gondolkodtatnak, ezek blöffök, politikai blöffök, így is tekintjük őket" - mondta, meg­jegyezve azt is: „politikusként politikust lehazugozni nem va­lami eredeti, szerintem nincs is sportértéke". Végül idézte Szilágyi György egy korábbi mondatát, amely szerint „időhúzás a népszavazás, amelyre leghamarabb ősszel kerülhet sor, inkább az alaptör­vényt kellene hasonló tartalom­mal módosítani". Megjegyezte, a jobbikos politikus később nem szavazta meg a bevándorlással kapcsolatos alkotmánymódo­sítást. „Ennyit a hazugságról" - zárta válaszát Orbán Viktor. A tankerületek maguk döntenek a juttatásokról Nem „ugrik" a cafetéria, a tankerületek maguk döntenek a juttatásokról - közölte a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hétfőn az MTI-vel a témában megjelent sajtóinfor­mációkra reagálva. Budapest, A Magyar Nemzet hét­fői számában azt írta: elveszthetik a cafetériát az iskolákban dolgozó ön; kormányzati alkalmazottak, például portások, karbantartók, takarítók, akik az intézmények államosítása miatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Köz­pont munkavállalói lesznek. A Klik reagálásában rámutatott a fenntartásában tévő, de eddig az ön- kormányzatok által működtetett köz­nevelési intézmények működtetői fel­adatait 2017. január elsejével átveszik a területileg illetékes tankerületi köz­pontok. Téves az államosítás fogalmát használni, mivel az önkormányzatok maradnak az ingatlanok tulajdonosai, a tankerületi központok csak a felada­tokat veszik át a tulajdonjogot nem. Az átadás - átvételről szóló megálla­podásokat helyi szinten, a tankerületi központok kötik meg az érintett önkor­mányzatokkal december 15-ig. Kiemelték: a tankerületi központok önállóan gazdálkodó költségvetési szervek lesznek ennek következtében a munkavállalóknak nyújtott juttatá­sokról a vonatkozó jogszabályok keretei között ők maguk dönthetnek a költség- vetésük függvényében. Az önkormány­zatok különböző konstrukciókban látták el eddig a működtetési feladatokat ki­szervezték a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó vagy közalkalmazotti jogviszonyban lévő dolgozókkal végez­tették a munkát ezért tankerületi köz­pontonként is más és más szerződések jönnek létre. Helyi szinten, az ottani igények­nek és lehetőségeknek megfelelő­en születnek meg a gazdálkodással kapcsolatos döntések is. A fentiek következtében nem lehet a jövőbeni átlagfizetéseket, egyéb béren kívüli juttatások pontos összegét, azok or­szágos átlagát a megállapodások vég­legesítése, illetve a fenntartói dönté­sek meghozatala előtt meghatározni - olvasható a közleményben. Magyarország nem vesz részt a hisztériában A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió Külügyek Tanácsa brüsszeli munkaülése után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Szánalmas és egyszerre szórakoztató az európai politikai eliten végigsöprő hisztéria, amelyet az új amerikai elnökválasztás eredménye okoz, Magyarország ebben nem vesz részt-jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügymi­niszter az unió kül-, illetve védelmi minisztereinek brüsszeli találkozójának szünetében újságíróknak hétfőn. Brüsszel. Szijjártó Péter elmondta. Magyar- ország nem kíván részt venni az említett hisz­tériában, mert Donald Trump (republikánus párti jelölt) megválasztását jó hírnek tartja. Hangsúlyozta, az uniós külügyminiszterek vasárnap este - a Trump megválasztásával elő­állt helyzet megvitatására - tartott informális ülésén szándékosan, politikai okok miatt nem vett részt. Véleménye szerint tiszteletben kell tartani az amerikai emberek véleményét és döntését akkor is, ha az emberek nem azt a döntést hozták meg, amelyet az európai libe­rális politikai és médiaelit elvárt volna tőlük - hangsúlyozta a külgazdasági és külügymi­niszter. „Furcsa az a liberális demokrácia-felfogás, amely szerint, amíg az egyes eliteknek tetsző döntéseket hozzák meg az emberek, addig rendben lévő és követendő a demokrácia ál­lapota; amikor a döntés ellentétes az elit aka­ratával, akkor válságtanácsot hívnak össze és kritikával illetik" - fogalmazott a miniszter. Szijjártó Péter kijelentette, ami az Egyesült Államokban történt, az a világ számára „kife­jezetten jó hír", mivel a megválasztott elnök elképzelései a „demokráciaexportról" kedve­zőek a világ számára. A mindenfajta kritika és határok nélküli demokráciaexport korábbi fel­fogása nagyon sok bajt okozott - mondta a mi­niszter. Hozzátéve, hogy ennek folytatása azért veszélyes, mert nem vette figyelembe, hogy a világ különböző tájain és országaiban eltérő történelem, kultúra, hagyományok vannak. „Mindezt nem figyelembe venni hiba, mivel olyan események következnek be általa, mint a keleti, vagy délkeleti szomszédság jó néhány országában" - mondta Szijjártó Péter részletek említése nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom