Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-15 / 267. szám
2016. november 15., kedd Ö Kész másnak átadni a helyét Matteo Renzi olasz miniszterelnök a december 4-i alkotmányos népszavazás kudarca esetén kész másnak átadni a helyét - erről a kormányfő maga beszélt a Radio Montecarlo olasz kereskedelmi rádiónak hétfőn adott interjújában. Róma Matteo Renzi, aki a politikai reformok emberének nevezte magát, az interjúban kijelentette, hogy a népszavazás következményei a szavazatok összesítésekor, vagyis december 5-én dőlnek el. Úgy fogalmazott, ő nem olyan politikus, aki képes az „eléldegélésre és a lebegésre", azért vállalta a miniszterelnökséget, mert ki akarta vezetni Olaszországot a „mocsárból". „Azért vagyunk hatalmon, hogy megváltoztassuk a dolgokat, különben jöjjön valaki más" - mondta. • Hozzátette, hogy a 2014. februári miniszterelnöki kinevezése óta azon dolgozott, hogy a magába roskadt, alvó, összekuporodott Olaszországot a jövőbe vezesse. Kijelentette, hogy a „reform következő vonata" húsz év múlva tér vissza, ha egyáltalán visszatér. „Negyvenegy éves vagyok és J büszke arra, hogy két és fél s évig az országomat szolgáltam | (...), azért vagyok miniszterei- I nők, hogy megváltoztassam jjj az országot" - fogalmazott. | Hangsúlyozta, hogy a decemberi népszavazás nem a miniszterelnök iránti szimpátiáról, hanem Olaszországról szól. Az olasz ellenzék szerint a miniszterelnök kijelentéseivel „rákapcsolt" a népszavazási kampányra. Matteo Salvini, a jobboldali Északi Liga vezetője a népszavazás kudarca esetén azonnali parlamenti választások kiírását sürgette. Pier Luigi Bersani, a Renzi vezette Demokrata Párt (PD) volt főtitkára viszont úgy nyilatkozott, ha a népszavazáson a nemek győznek, Matteo Ren- zinek akkor is miniszterelnöknek kell maradnia. December 4-én az olasz szavazóknak egyetlen kérdésre kell válaszolniuk. A népszavazás érvényessége nem függ a részvételtől. A referendum a Renzi-kormány által indított parlamenti és választási reform egyik mérföldköve, amely az eddig kétkamarás olasz parlamenti rendszer megváltoztatását, a felsőház eltörlését célozza a törvény- hozás munkájának felgyorsítása, a parlamenti költségek csökkentése, valamint az olasz politikai rendszer stabilitása érdekében. A reform lényege, hogy ha a népszavazáson az igenek győznek, a következő parlamenti választástól az olasz parlamentet csak a 630 tagú képviselőház alkotja, a jelenlegi 315 fős szenátus 100 tagúra csökken, és rendkívüli intézkedéseket kivéve elveszíti törvényhozási hatáskörét. A reform ellenzői szerint mindez a demokrácia csorbulásához és hatalomkoncentrációhoz vezetne. A törvénycsomagot az olasz parlament idén áprilisban megszavazta, de hatályba lépéséhez az alkotmányt is módosítani kell, ezért a változtatásokat népszavazásra kell bocsátani. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a nemmel szavazók tábora kevéssel, de, meghaladja a reformot támogatók számát, miközben a bizonytalanok aránya továbbra is 20 százalék feletti. Meg kell erősíteni Európa védelmét A biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelenti. Európa már most szuperhatalom - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós külügy-, illetve védelmi miniszterek brüsz- szeli találkozóját megelőzően. Hamarosan találkoznak Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Hszi Csin- ping kínai államfő telefonon beszélt egymással pekingi idő szerint hétfőn, kölcsönös tiszteletükről biztosították egymást, és megállapodtak abban, hogy „hamarosan" találkoznak. Washington/Peking. Megbeszélésükről mind Washingtonban, mind Pekingben hivatalos közleményben számoltak be. Trump megköszönte Hszi gratulációját választási győzelméhez, és elmondta: úgy érzi, a lehető legjobb lesz a kapcsolatuk, és ez mindkét ország érdekét szolgálja majd - olvasható Trumpnak a hatalomátadás ügyeivel foglalkozó irodája közleményében. A kínai közszolgálati tévé arról számolt be, hogy a két politikus megállapodott egy találkozóban, amelyet már a közeljövőben megejtenének, és megvitatnák a kétoldalú kapcsolatokat. Hszi kijelentette, hogy mindkét országnak „szüksége van a másikkal való együttműködésre, és sok dologban együtt is tudnak működni". Trump kampánya során rendszeresen támadta Kínát, árfolyam-manipulátornak nevezte, és azt állította, hogy a Pekinggel kötött kereskedelmi megállapodások az amerikai feldolgozó- ipar és gazdasági teljesítmény erős visszaeséséhez vezettek. A republikánus párti jelölt azzal fenyegetőzött, hogy hivatalban töltött első napján 45 százalékos védővámot vet ki a kínai árukra, a jelenlegi 4,2 százalékos helyett. A republikánus párti amerikai elnökjelölt megválasztásával bizonytalannak tűnhet a két ország kapcsolatának jövője, pedig Kína éppen hogy stabilitást reméL különösen akkor, amikor mélyreható reformokat kell végrehajtania, mert lassul gazdasága, és átszervezik az országvezetést új pártelit jön létre 2017 végére Hszi elnök körül. A Reuters által megkérdezett kínai szakértők szerint sokan hiszik Pekingben, hogy Trump retorikáját meghazudtolva pragmatikus lesz, és a kölcsönös előnyök alapján üzletelni akar Kínával. Brüsszel. Mogherini újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az európai védelempolitikának hitelesebbnek, hatásosabbnak és határozot- tabbnak kell lennie a jelenleginél. Mint mondta, az Európai Unió sokat tesz a világban az európai polgárok védelme érdekében. Tizenhét misszió teljesít szolgálatot uniós zászló alatt, s ezek közül több a migrációs válság megfékezésén dolgozik. Ez azt mutatja, hogy az uniónak van védelmi képessége, de vannak még kihasználatlan lehetőségei, amelyekhez megvannak a feltételek. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agressziókra - tette hozzá Mogherini. A főképviselő a törökországi helyzet kapcsán leszögezte, Ankara fontos partner Európa Számára, a kapcsolatokat azonban nehezíti a halálbüntetés visszaállításának lehetősége, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, valamint a török parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése. Ezekekről a kérdésekről az uniónak egységes álláspontot kell kialakítania - közölte. A hiteles politikai folyamatokhoz való visszatérés és a politikai párbeszéd elengedhetetlenek a demokrácia gyakorlásához és a régió stabilitásához -vélekedett a volt olasz külügyminiszter. Sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök olyan ember, akivel az Egyesült Királyság és az Európai Unió is „üzletelhet" a jövőben. „Úgy gondolom, ki kell várnunk, mivel állnak elő, de szerintem lehetőségként kell tekintenünk (a történtekre)" - mondta. Johnson, aki a szigetország EU-tagságáról nyáron tartott népszavazás előtt a Brexit-tábor frontembere volt, pozitív lépésnek nevezte az uniós tagállamok védelmi együttműködésének fokozását, illetve a katonai kiadásaik emelését, de hangsúlyozta, nem szabad, hogy ez a NATO kárára történjen. Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia külügyminisztere azon véleményének adott hangot, hogy Európának nem kell félnie Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelmétől, viszont mielőbb fel kell majd venni a kapcsolatot az új washingtoni kormányzattal. Didier Reynders, a belga diplomácia vezetője kijelentette, Európának kötelessége megerősíteni a védelmét és növelni a védelmi kapacitását. Törökországgal kapcsolatban Reynders aggasztónak nevezte, hogy Ankara számos újságíró ellen adott ki elfogatóparancsot és parlamenti képviselők ellen folytat eljárást. „Az Európai Uniónak át kell gondolnia kapcsolatait egy ilyen országgal" - fogalmazott a belga miniszter. Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa a tanácskozásra érkezve kijelentette, elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan megállapodás születik két keleti partnerország polgárainak uniós beutazását illetően. Ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajnának és Grúziának minden feltételt teljesítenie kell ahhoz, hogy előre lehessen lépni a vízummentesség megadásának ügyében. Moszkva reménykedik Nagyobb együttműködést remél Bulgáriával a Kreml a szocialisták által támogatott Rumen Radev oroszbarát, függetlenjelölt elnökké választása után - mondta el hétfőn Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Moszkva. „Bulgária nagyon fontos ország számunkra" - magyarázta. „Hatalmas közös projektek voltak készülőben, amelyeket bizonyos okoknál fogva leállítottak és ezt nagyon sajnáljuk Oroszország kedvezően viszonyul a Bulgáriával folytatott együttműködés kiteijesztéséhez" - tette hozzá. Bulgária a Déli Áramlat földgázvezeték-projekt útvonalán található, amelynek célja az Európai Unió országainak ellátása orosz gázzal a Fekete-tengeren keresztül. A nagyszabású terveket végül a brüsszeli nyomás alatt álló bolgár hatóságok miatt nem sikerült megvalósítani. A projekt 2014-ben, az ukrán válság nyomán került süllyesztőbe. Moszkva a történtek után Törökországban lelt szövetségesre, de az orosz gáztól nagyban függő Szófia kész új életet lehelni a Déli Áramlatba. Radev például jelezte, hogy kész mindent megtenni az Oroszországgal szembeni uniós szankciók eltörléséért. ,A jelenlegi helyzetre tekintettel nagyon is valószínű a gázvezeték ötletének felélesztése" - vélte Peszkov. Bulgáriában az elnökválasztások második fordulóját is a légierő egykori parancsnoka, Rumen Radev nyerte a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép kormánypárt jelöltjével, Cecka Cacsevával szemben. Az eredmények közzététele után Boj- ko Boriszov konzervatív kormányfő bejelentette lemondását így a politikai bizonytalanság újabb hónapjai várhatnak Bulgáriára. Moszkva befolyásának egyre több nyomát látni a Kreml hagyományos érdekszférájának számító Balkánon. Moldovában a nyugatbarát Maia Sanduval szemben szintén egy oroszbarát, szocialista jelölt, Igor Dodon nyerte meg az elnökválasztást a voksolt 52,9 százalékával. Visszahozná a nemzet fogalmát Visszahozná a cseh alkotmányba a nemzet fogalmát Ales Gerloch alkotmányjogász, a prágai Károly Egyetem rektorhelyettese-írta a Právo című cseh független baloldali napilap hétfői kiadásában. Praga. A jelenleg hatályos cseh alkotmány ugyanis nem ismeri a nemzet fogalmát mint államalkotó tényezőt, amit Ales Gerloch hibának tart, és szeretne változtatni ezen a helyzeten. Az a javaslatával, hogy a nemzet kerüljön vissza a cseh alkotmányba, pénteken Prágában egy szakmai konferencián állt elő, és a Právo szerint sokkolta az alkotmánybíróságjelen lévő tagjait: „Az alkotmány nem ismeri a cseh nemzetet mint államalkotó tényezőt Ezt nemcsak én, de mások is hiányosságnak tartják, mert a Cseh Köztársaság nem létezhetne cseh nemzet nélküL Ez nem a polgári elv kizárását jelenti, hanem az összes elv összehangolását" -jelentette ki Ales Gerloch a szakmai konferencián. „A mai alkotmány azzal kezdődik, hogy a Cseh Köztársaság szuverén állam. Ide be lehetne tenni egy cikkelyt A Cseh Köztársaság a cseh nemzet és az együtt élő nemzeti kisebbségek és etnikumok hazája" - fejtette ki a Károly Egyetem rektorhelyettese, aki elismert alkotmányjogász. Pavel Rychetsky, a cseh alkotmánybíróság elnöke nem ért egyet a felvetéssel ,A nemzeti tényezőt az államalkotásban teljes mértékben túlhaladott tényezőnek tartom. Nemcsak konzervatív, de végül talán káros is" - mondta a lapnak Pavel Rychetsky. „Ellenkezőleg én nagyon félnék ettőL ha megnézzük azokat a nacionalista tendenciákat amelyek a magyar és a lengyel politikában megjelentek. Egész Európára nézve veszélyes tendenciákat látunk. Személyesen az Európai Unióhoz hasonló internacionalista modelt nem pedig a hermetikusan önmagukba bezárt nemzetállamok híve vagyok" - magyarázta álláspontját a cseh alkotmánybíróság elnöke. HIRDETÉS Varga Gyógygomba termékek - az időtlenség titka www.vargagyogygomba.hu 06 70 423 1127 • 06 30 391 8080
