Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-12 / 265. szám

Csipkeveréstől honvédelemig A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium több civil szervezettel, intézménnyel alakított ki együttmű­ködő, gyümölcsöző kapcsolatot, amelynek tárgyai, alanyai, élvezői a tanulók. SzéCSény. A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete szer­vezésében négy éve működik az iskolában csipkekészítő szakkör. A diákok azon túl, hogy megis­merik a csipkekészítés techni­káját, a különböző kiállításokon, versenyeken elért eredménye­ikkel sikerélményhez jutnak. A nyári szünetben szakmai tábor­ban vesznek részt. A mindennapos testnevelési órákat úgy szervezik az isko­lában, hogy abból három órát délelőtt'tartanak, kettőt pedig a délutáni sportfoglalkozások­ra fordítják. Az idei tanévtől délutáni sportórákat a diákok kiválthatják néptánccal, amely­nek oktatója Takács Bernadett néptáncpedagógus, a Palóc Néptáncegyüttes tagja. Szabó Zoltán olyan foglalkozásokat tart a gyermekeknek, ahol meg­milyen feltételekkel helyezked­hetnek el a honvédség kötelé­kébe. A Szécsény Város Rendőr- kapitánysággal is jó kapcsolatot tart fenn az iskola. Egy értelmi fogyatékossággal élőket segí­tő szervezet munkatársa is két éven keresztül tartott kisebb csoportos foglalkozást az isko­la hátrányos helyzetű tanulói részére. Az összejöveteleken önismeretről, személyiségfej­lesztésről volt szó. A tanulók ré­szére két alkalommal budapesti kirándulást szervezett a szövet­ség. A Bozsik-programban Pénz­es István külsős szakember foglalkozik az alsó tagozatos fiúkkal. Az iskola részéről Csábi János, az intézmény karbantar­tója, akinek meg van az edzői képesítése, segíti Pénzes István munkáját. Az iskola diákjai az idén har­ismerkedhetnek a régi harcmű­vészettel, népi játékokkal. Az iskola jó kapcsolatot ápol a mű­velődési házzal és a múzeum­mal. A művelődési ház, kezdve a szalagavatótól a jótékonysági bálig, nagyon sok iskolai rendez­vénynek ad otthon. A Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója, Garamvölgyi Andrea drámapedagógiát tart az intéz­ményben. A 12. évfolyamosok vele készülnek a szalagavató műsorra. Pásztor Péter földrajz- és történelem szakos tanár a múzeumban rendszeresen tart kihelyezett történelmi órát, dél­utáni foglalkozásokat szervez a tanulók számára. Ezeken a mú­zeum dolgozói „beavatják" a fi­atalokat a restaurálástól kezdve a raktározásig a múzeum külön­böző munkáiba. A gyermekek örömmel vesznek részt az inter­aktív foglalkozásokon. A honvédség részéről a hét egy-egy napján a szakemberek ellátogatnak az iskolába, hogy megismertessék a diákokkal a honvédség életét, elmondják nekik, hogy az érettségi után madik éve vesznek részt az év végi budapesti „tánckoncerten". A fővárosban a Hősök terén a Budapesti Fesztiválzenekar kon­certjén, ötszáz gyermek mutat be táncot, közöttük ott vannak a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulói is. A tánc koreográfiáját egy külső szakember féléven keresztül tanítja be. A bemutatót a televízió is közvetíti, azon való részvétel egy életre szóló él­ményt jelent az abban résztvevő és ott fellépő diákok számára. A szereplés mellett a szervezők egyéb programokat is biztosíta­nak, például múzeumlátogatás a diákok részére. Juscsákné Kovács Judit, az iskola igazgatóhelyettese úgy vélekedett, hogy a külső sze­mélyek, szervezetek a diákok számára szervezett foglalkozá­sokkal nagymértékben hozzá­járulnak azok személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. Azon vannak, hogy minél több ilyen programot biztosítsanak a rájuk bízott gyermekek számára. Szehográdi Ferenc Családsegítés a hivatása A közösség, a társadalom megbecsülésének jeleként ünneplik világszerte no­vember 12-én a Szociális Munka Napját. Hazánkban az emberek mintegy harma­da küszködik olyan problémával, ami valamilyen szociális kezelést, gondozást igényel. Szociális munkásnak lenni jóval több, mint munka: szolgálat ez a szó legnemesebb értelmében. Jobbágyi. Gyakorlói sajátos tudás birtoko­sai, akik a támogatást, segítséget igénylők részére a konkrét, azonnali, olykor nélkü­lözhetetlen segítségen túl konfliktuskezelő, válságmegoldó technikákat, módszereket is átadnak, hogy a mindennapi életben való boldogulást megkönnyítsék. Dél-Nógrád- ban a napokban egy ilyen szociális munkás­sal, térségi családsegítővel a Jobbágyiban élő Soósné Tóth Annával beszélgettünk.-Ön a Palotási Mikrotérségi Gyermek­jóléti és Családsegítő Társulásnál öt településen. Palotáson, Kisbágyonban, Héhalomban, Egyházasdengelegen és Erdőkürtön látja el munkáját. Mi a fő fel­adata?- Sokrétű a feladat, a lényeg hogy a mun­kám során igyekszem az emberek gondjait enyhíteni, illetve segítséget nyújtani a meg­oldásaikhoz.- Megfogadják a tanácsait?-Sok esetben igen, de van, hogy nem! Sa­ját sorsukról maguknak kell dönteni az em­bereknek. Én olykor szélmalomharcot vívok. Van olyan, aki a lehetőségét az igényeivel nem tudja össze hangolni, még a segítő jó szándékom ellenére sem, de mivel etikai­lag a döntését tiszteletben kell tartanom, ilyenkor szeretem alkalmazni a „minden rosszban van valami jó!" elvet. A jó dolgok keresése motiválja az érintettet. Fontos az elismerés és a dicséret. Ez az együttműkö­désünk alapja és lényege. A feladatom ellátásához sokrétű tudásra, élet- és munka tapasztalatra, emberisme­retre és kiépített kapcsolatokra van szük­ség. Természetesen, mint sok kollégám, én is állandóan képzem magam, így a szükség- szerű változásokat ezt követően gyorsan be tudom építeni a napi tevékenységembe.- Kik segítik a napi munkáját?-A településeken a helyi jelzőlánc tagjai segítik a munkámat. Ezek a jelzőrendszeri tagok az óvoda, az iskola, az önkormány­zat, a polgárőrség minden településen figyelemmel kíséri az ott élőket, így az esetek többségében időben hatékony se­gítséget tudunk nyújtani a rászorulóknak. Minden esetben alkalmazzuk a szociális terület aranyszabályát, ami szerint azon lehet segíteni, aki saját magán is akar! Sajnos vannak esetek, amikor hatósági intézkedést kell foganatosítani... A fent említetteken kívül járási szinten a térségi esetmenedzserrel, a gyámhivatallal, a ren­dőrséggel, további megkeresések esetén pedig a szak- és középiskolákkal, neve­lési tanácsadóval, gyermekek elhelyezé­sét biztosító intézményekkel, bírósággal, ügyészséggel a pártfogói felügyelettel, a járási gyámhivatalokkal, családsegítőkkel együttműködve próbáljuk megoldani az egyre sokasodó szociális gondokat, prob­lémákat. A mi munkaterületünkön, ezt elmondhat­ják a családsegítő kollégák is, mindig szo­rosak az ügyintézési határidők, amit egyre nehezebb betartani.- A gyermekek, családok segítése mel­lett más a szociális területhez tartozó munkát is végez.- Az eltelt években a településeken kiala­kított jó kapcsolataim révén ma már egyre több esetben kapok felkéréseket különböző rendezvények dekorációs vagy programfel­adatainak a megoldására. Lehetőségek és igények szerint színpadot díszítek, hogy ez­zel is nívósabbá tegyem az érintett esemény színvonalát. Több falunapi eseményen ál­latfigurákat alkotva ajándék lufi hajtogatá­saimmal kedveskedtem a gyermekeknek.- Megbecsülik a munkáját?- Szerencsésnek tartom magam, hiszen minden település tenni akaró közössége elfogadott és számít mindkettő területen a munkámra. A hobbi tevékenységem so­rán jó érzés, hogy az erőfeszítést, a munkát nagyra értékelik. Erről ad tanúbizonyságot az a számtalan köszönő oklevél, emléklap, amit elismerésként kapok. A napi fő tevékenységemet érintve pe­dig elmondhatom, hogy a munkámat is kisebb-nagyobb sikerek és elismerések követik. Erre nagy szükségem is van, mert ebből merítek erőt a további teendőim el­látásához. Olyan világot élünk, amikor a legkisebb szépet is meg kell látni. A közösségnek ösz- sze kell fogni, mert az összetartozás szerepe mostanság hazánkban még nagyobb jelen­tőséggel bír. Cz. Z. J. „Szent Márton bujkált a főtéren!" Márton igyekezett elbujdokolni a katonák elől, azonban amerre járt, a gyerekek hangos gágo­gással jelezték jelenlétét. Végül a „salgótarjáni" Márton sem tu­dott elszökni sorsa elől. A játék és a felvonulás után a Nógrád Táncegyüttes mutatta be műsorát, majd egy közös tán­colásra és versmondásra invitál­ták a jelenlévőket. A vigadalom után libazsíros hagymás kenyér is várta a megfáradt mulatozó- kat. Igazán látványos felvonu­lásnak lehettünk tanúi a jóság a szeretet, és a segítőkészség nap­jának alkalmából, így Karácsony előtt közel negyven nappal. Salgótarján. Kicsikkel és szü­leikkel telt meg csütörtökön a József Attila Művelődési Köz­pont előtti tér. Az óvodások a Mackóvár Óvoda szervezésében idén immár harmadik alkalom­mal ünneplik felvonulással és szórakoztató programokkal a Márton-napot. A program lé­nyege, hogy e nap történetét és legendáját játékokkal eleve­nítsék fel. A Körúti, a Vadvirág a Mesekert, és a Pitypang Óvoda gyerekei szüleikkel közösen vo­nultak fel a főtéren, és mindnyá­jan egy üvegből készített, kézzel díszített lámpással sétáltak. Az óvodások lámpásai a sötétben beragyogták Salgótarján köz­pontját. Nemcsak a belvárosban tartottak Márton-napi ünnep­séget a gyerekeknek, ugyanis ZagyvapálfaIván az Aprófalva és a Nyitnikék Óvoda növendékei is köszöntötték a hagyománnyá vált „libanapot". A legenda szerint Márton mindenkinek segített, ezért az emberek nagyon szerették őt. Szeretetüket kifejezve őt kíván­ták püspökükké avatni, ám Már­ton nem vágyott erre a rangra. Egy liba ólban rejtőzködött mindaddig míg a libák gágo­gásukkal el nem árulták őt. Ezt a jelenetet is megörökítették a főtéren megjelenő óvodások­kal. A centrumban futkározó

Next

/
Oldalképek
Tartalom