Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-08 / 236. szám

Nyolcszáz éves a Domonkos-rend Elkobzott életek Soltész Miklós, Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a 800 éves Domonkosszerzetesrend jubileumának alkalmából rendezett ünnepségen az Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium nagytermében Kőszegen 2016. október 6-án. A Domonkos-szerzetesrend alapításának nyolcszázadik évfordulója alkal­mából kezdődött ünnepségsorozat csütörtökön Kőszegen. Kőszeg. Az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Domonkos Nővérek által fenntar­tott általános iskola, gimnázium és kollégi­um dísztermében Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolato­kért felelős államtitkár nyitotta meg a Do­monkos-napok rendezvénysorozatát és a „Nyolcszáz éves a Domonkos-rend Magyar- országon című kiállítást. A tárlat megnyitóját a domonkos nővérek és a Kőszegi Vonósok ünnepi hangversenye követte, pénteken a kőszegi Jézus Szíve plé­bániatemplomban Alberto Bottari de Cas- tello érsek, Magyarország pápai nunciusa tartott szentmisét. Soltész Miklós köszöntőjében hangsú­lyozta: a Domonkos-rend az egyik legrégeb­bi alapítású szerzetesrend, amelynek férfi és női ága ma is jelen van Magyarországon. A rend alapítójáról Szent Domonkosról kijelentette: életének személyes példa­mutatásával vissza kívánt térni a krisztusi szegénységhez, az evangéli­um tanításához, ezért hozta létre kolduló és prédikáló szerzetesrendjét, amelynek működéséhez 1216-ban kap­ta meg a pápai engedélyt. Feladatul azonban az eret­nekség elleni küzdelmet kapta, a magukat kataroknak, tiszták­nak nevező szekta tagjainak visszatérítését kellett elvégez­nie, amit nem elsősorban erővel próbált meg hanem vitával, rá­beszéléssel. Sokan hibásan a Domonko­sokhoz kötik az inkvizíció veze­tését, pedig azt a pápa éppen a világi hatalom túlkapásainak kivizsgálására kezdeményezte és később használták ki azt el­sősorban spanyol uralkodók - felhasználva egyházi személyeket is - saját érdekeik ér­vényesítésére - mondta. Soltész Miklós rámutatott: a Domon­kos-rend már nagyon korán megjelent Ma­gyarországon, domonkos-rendi apáca volt Árpád-házi Szent Margit és a magyarság után keleten kutató Juliánusz barát. A rend jelenéről szólva kiemelte: a rend­szerváltás után a Domonkos-rend is újjáé­ledt, virágzik, rendházuk van Szombathelyen, Hódmezővásárhelyen és Budakeszin, azzal pedig hogy tanító rendként a fiatalokkal fog­lalkoznak, a rendnek nemcsak több száz éves múltja és jelene, hanem jövője is van. A nyolc tablón nyolc évszázadot bemu­tató kiállítást, amely október 20-áig tekint­hető meg a domonkosok által fenntartott kőszegi iskola egyik tantermében, Zágorhi- di Czigány Balázs történész, a vasvári do­monkos-gyűjtemény igazgatója ajánlotta a megnyitó közönségének figyelmébe. A Domonkos-napok keretében pénte­ken délelőtt adják majd át a „Domonkosok ma" című országos pályázat díjait, délután egy színdarabot tekinthetnek meg az ér­deklődők a rend alapítójának életéről, végül pedig egy kerekasztal beszélgetés formájában teológusok, bibliakutatók ke­resik a választ, mit is értünk napjainkban az „igazság" fogalmán. Domonkos rendi nővérek a 800 éves Domonkos szerzetesrend jubileumának alkalmából rendezett ünnepségen Elkobzott életek címmel vándorkonferenciát szervez a Gulágra és Gupvira egykor elhurcoltaknak emléket állítva a Fővárosi Örmény Önkormányzat - mondta Esz- tergály Zsófia Zita, az önkormányzat elnöke pénteken. A vándorkonferencia két állomása október 11-én Buda­pest, majd november 6-án az erdélyi Szamosújvár lesz. Budapest. Esztergály Zsófia Zita a sajtótájékoztatón kiemelte, a magyarországi örmények szí­vükön viselik a magyar nemzet sorsát és ez a konferencia lehető­séget ad arra is, hogy felkutassák a saját közösségükön belül azokat, akik áldozatai voltak a kommu­nizmusnak. Menczer Erzsébet a Szovjetunióban Volt Magyar Po­litikai Foglyok és Kényszermun­kások Szervezetének (Szorakész) elnöke, a konferencia védnöke a Gulág-emlékév keretében meg­rendezett konferencia kapcsán azt mondta, beszélni kell a Szov­jetunióba ártatlanul elhurcolt több százezer ember sorsáról, és az elhallgatott történelemről amelynek során több mint egy­millió ember vesztette életét Ma­gyarországon. A becslések szerint nyolcszáz­ezer ártatlanul meghurcolt em­berről lehet beszélni, azonban a határon túli területekről is több tízezer embert küldtek a Gulágra (javítómunka-táborok központi főparancsnoksága) és a Gupvira (hadifogoly- és internáltügyi fő­parancsnokság) ideológiai alapon -ismertette. A Szorakész elnöke úgy fogal­mazott, a rendszerváltás óta. „nem nagyon volt divat" beszélni az áldozatokról, a történelem ezen szakaszáról hiszen a tettesek utó­dai itt vannak közöttünk. Hozzátette: azzal hogy kezde­ményezésére 2012-ben az Or­szággyűlés elfogadta, hogy min­den év november 25-e legyen a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermun­kások emléknapja, olyan utat nyi­tottak meg a magyar valós törté­nelem feltárásában, amiből nincs visszaút. Nők az államhatáron Budapest. A határvadásznak jelentkezők mintegy 15 száza­léka nő - közölte az országos rendőrfőkapitány személyügyi helyettese. Pozsgai Zsolt elmond­ta: eddig 5300-an érdeklődtek a lehetőségről 1510 pályázatot nyújtottak be, közülük 215-en nők. Hangsúlyozta: aki rendőrnek jelentkezik, hivatást választ már a kinevezésétől fogva életpályát tudnak kínálni a számára. Szólt arról hogy a toborzást szeptember 1-jén kezdték meg a felvételi eljárás folyamatosan zajlik. A jelentkezők fizikai, pszi­chikai és alkalmassági vizsgálaton vesznek részt s ha kifogástalan az életvitelük is, egy kéthónapos alapképzést kapnak. Már az alap­képzés időtartama alatt megilleti őket munkabér, ez bruttó 150 ezer forint. Ha teljesítik az alap­vizsgát rendőr őrmesterként már 220 ezer 300 forintos bruttó alap­bért keresnek. A jelentkezőkkel 12 hónapos próbaidőt kötnek ki, ez idő alatt kiderül mindenkiről hogy alkal­mas-e erre a hivatásra, illetve ő maga is eldöntheti, valóban ezt a pályát képzeli-e el. ____________/_____ Mi lliárdok a kerékpáros közlekedés fejlesztésére A következő években 50-100 milliárd forint juthat a ke­rékpáros közlekedés fejlesztésére - közölte a kerékpá­rozásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormány- biztos pénteken egy budapesti háttérbeszélgetésen. Budapest. Révész Máriusz elmondta: a napokban a kerék­pározás feltételeit javító több javaslatot is a kormány elé ter­jesztettek. A kerékpárutak fenntartását és működtetését is szeretnék sza­bályozott keretek közé szorítani. Ezért az javasolják a kormánynak, hogy a települések határain kívül esőkerékpárutakat a Magyar Köz­út Zrt. üzemeltesse. Erre a célra jövőre valamivel több mint 2 milliárd forint költségvetési for­rás lenne szükséges, a szakértői számítások szerint - mondta a kormánybiztos. Révész Máriusz elmondta még: szeretnék elérni a kor­mánynál, hogy országosan egységes közbringa-rendszert hozzanak létre, így egyetlen re­gisztrációval használni lehetne az ország valamennyi közbicikli szolgáltatását. Jelezte azt is, hogy a kormány már elfogadott egy előterjesz­tést 32 milliárd forint értékű kerékpárút-fejlesztésre. A for­rások rendelkezésre állnak, és megkezdődött a tervezés fázisa. A kormány elé kerül az javaslat is, hogy intézményes keretek között támogassák a kerékpáros munkába járást, mint az óbudai önkormányzatnál, ahol napi 400 forintot kapnak, akik kerék­párral járnak munkába. A vonóhorogra szerelhető ke­rékpár-tartók esetében sokaknak gondot jelent a rendszám keze­lése. Most ez megoldódni látszik egy harmadik szürke rendszám- tábla alkalmazásának lehetősé­gével. Ezt a megoldást hatóságok is támogatják, így év végétől, esetleg jövő év elejétől várható­an bevezetik-tette hozzá. Budapest önkormányzati veze­tése kerékpáros barát - szögezte le a főváros városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyette­se. Szeneczey Balázs szerint ezt támasztja alá, hogy Budapesten a kerékpárutak hossza eléri a mint­egy 300 kilométert, ami négy év alatt 46 százalékos növeke­dést jelent. Kiépült a fővárosban Európa egyik legmodernebb biciklikölcsönző-rendszere. A kerékpározás feltételeinek javí­tására 2018-ig több mint 8 mil­liárd forintot költenek majd Bu­dapesten. Megvalósul például a Rákos-patak mentén a biciklivel végigjárható kerékpáros ökofo­lyosó is-jelentette be. Kürti Gábor, a Magyar Kerék­páros Klub elnöke pedig többek között arról beszélt, hogy a civil szervezet javaslatokat tesz a bi­ciklis közlekedés körülménye­inek, a komfort és a biztonság javítására. A szervezet informá­ciói szerint Magyarországon az emberek 22 százaléka biciklizik rendszeresen. Budapesten ez az arány 3 százalék, ami 2030-ra 10 százalékra nő az előrejelzé­sek szerint. Erőforrást jelentenek az idősek Bontják Pécsen a „magasházat" Befejezéséhez közeledik a pécsi magasház bontása, ami ugyanazon terv szerint épült, mint a salgótarjáni garzon, így tehát a két épülete­gyüttes akár ikertestvérnek is tekinthető. Pontosabban csak volt. Az idősek életerős és lelkes nyugdíjasok lehetnek, ez pedig erőforrás a sző­kébb környezetük, a családjuk, de az egész ország számára is - mondta az emberi erőforrások minisztere az idősek világnapja alkalmából rendezett pénteki ünnepségen, a Pesti Vigadóban. Budapes Balog Zoltán beszédében kitért arra, hogy Magyarország népességének 17 százaléka 65 év feletti, de az életmódvál­tással, az egészségügy fejlődésével minden évben hónapokkal nő a 65 éves korban még várható egészséges évek száma. Hangsúlyozta: a kormány sokat tett azért, hogy az időseknek jobb legyen az életük, pél­dául megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét, a „Nők 40" programmal 170 ezer nagymamát „adtak vissza a családoknak", a munkahely­védelmi akciónak köszönhetően ma már 400 ezer 55 év feletti munkavállaló dolgozik, az Erzsébet-program keretében pedig évente 35 ezer nyugdíjas pihenhet. Hozzátette: a fia­talokat is a közösségi munkára buzdítják. A miniszter leszögezte, az a cél, hogy Ma­gyarország a legkülönbözőbb nemzedékek számára is jó hely legyen, ezért dolgoznak a jövőben is. Novák Katalin, a minisztérium család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára azt mondta, 2060-ra az előre­jelzések szerint a magyarországi népesség egyharmada 60 év feletti lesz, de „ez nem probléma, hanem kihívás, nem teher, ha­nem erőforrás számunkra". Az államtitkár kiemelte: a cél az, hogy nő-* véljék az idősek közösségben eltöltött éve­inek számát, mert a közösséghez tartozás, a nemzethez tartozás akár az élethosszt is tudja növelni. Novák Katalin személyes élményét meg­osztva elmondta, ma már bánja, hogy nagy­kamaszként nem becsülte meg azt a pilla­natot, amikor nagyapja valamit szeretett volna elmesélni neki. Hozzátette, szeretné, ha megbecsülnénk a velünk élő időseket, és a fiatalok és idősek kapcsolata az összefo­gásról szólna. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős ál­lamtitkár az ünnepségen barackfához hasonlította az időseket, akik „őszülő halántékkal még bőségesen teremnek". Mint mondta, a kormányzati szereplők felelősek azért, hogy „a dúsan termő fát" lássák és az idősek tudását közkinccsé tegyék a társadalom és a családok szá­mára egyaránt. Úgy fogalmazott, még hosszú évtizedekig számítanak „azokra a gyümölcsökre, amiket önök és az idősek teremnek".

Next

/
Oldalképek
Tartalom