Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-08 / 236. szám
Megaaszály fenyeget Washington. Megaaszály fenyegeti a már amúgy is krónikus szárazság sújtotta amerikai délnyugatot a globális felmelegedés miatt - figyelmeztettek kutatók a Science Advances című tudományos szaklapban. Az amerikai Cornell Egyetem kutatói szerint még ebben az évszázadban bekövetkezhet az „óriásszárazság" az Egyesült Államok délnyugati államaiban, és ennek veszélyét csak úgy lehetne csökkenteni, ha az ENSZ-klímaegyezményben foglaltnál sokkal nagyobb mértékben fogná vissza a világ a szén-dioxid-ki bocsátást. A megaszárazságok több mint 30 évig tartó időszakok. Bár ritkák, újra és újra előfordulnak a Föld történetében. A kutatók szerint már több civilizáció vált az áldozatává. A jósolt megaaszály Kaliforniát, Neva- dát, Új-Mexikót, Utah-t, Coloradói és Wyomingot fenyegeti. Kaliforniában már hat éve tart egy rekordméretű szárazság, amely miatt sokfelé kipusztultak a fák és a cserjék, a kiszáradt növényzet a legkisebb szikrától is lángra lobban. Ebben az államban tavaly óta drákói mértékben korlátozni kénytelenek a vízfelhasználást. Újabb sugárszennyezés Tokió. Ismét erősen sugár- szennyezett víz szivárgott el a megsérült Fukusima-1 atomerőmű egyik tárolójából - közölte pénteken a létesítményt üzemeltető TEPCO energiavállalat. A beszámoló szerint az elszivárgóit víz mennyisége 32 liter, amelyben a sugárzás mértéke literenként 590 ezer becquerel volt. A megengedett határérték 150 becquerel literenként amelyet akár a tengerbe is lehet ereszteni. A TEPCO emberei most a radioaktív víz egy részét átszivattyúzták egy másik tartályba, hogy útját állják az újabb szivárgásnak. Az egyre növekvő, a reaktorok hűtésére használt nagy mennyiségű sugárszennyezett víz miatt a szakértőknek nem jut elég idő az elöregedő tárolók javítására vagy leváltására. Ez az oka a legtöbb szivárgásnak. A föld alatt lévő különleges konténerekben tárolt és tisztításra váró radioaktív víz mennyisége eléri 200 ezer tonnát. Öt és fél évvel ezelőtt 2011. március ll-én 9-es erősségű földrengés érte Japán északkeleti részét, ahol ezt követően szökőár pusztított amely romba döntötte a fukusimai atomerőmű egy részét is. Három reaktorban megolvadt a fűtőanyag és a megsérült reaktorok hűtésére folyamatosan vizet szivattyúznak. Korrupt nagyvad kvóta? Bukarest. Büntetőjogi vizsgálatot indított a brassói ügyészség a romániai nagyragadozók kilövési kvótáinak megállapítása ügyében, miután a Pro TV kereskedelmi televízió oknyomozó riportjában érdek-összefonódással és visz- szaéléssel gyanúsította azokat a szakértőket, akik a kvótákat megalapozó tanulmányt év- ről-évre elkészítik. Romániában a zöldek heves tiltakozását váltotta ki, hogy a környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztérium - egy közvitára bocsátott rendelet- tervezet szerint - 1700 nagyragadozó (552 medve, 657 farkas és 482 vadmacska) kilövését akarta engedélyezni. Az állatvédők több mint húszezer aláírást gyűjtöttek interneten az állatok védelmében. Az ügyészség ‘ most azt próbálja kiderítetni, hogy a kvóták megállapítását a nagyragadozók állományának túlszaporodása, illetve az általuk okozott kár indokolta-e, vagy a tanulmány készítői - esetleg anyagi érdekeltségük miatt - valójában meghamisították a számokat, tekintettel arra, hogy a trófeavadásztatás jó üzlet. Cristina Pasca-Palmer környezetvédelmi miniszter a héten bejelentette: felfüggeszti a rendelet kibocsátásának folyamatát, így ezzel gyakorlatilag felfüggeszti a nagyragadozók trófeavadászatát is. A tárca vezetője elárulta: éppen azért bocsátotta közvitára a rendelet tervezetét, mert felmerült benne a gyanú, hogy a kvótákat rutinszerűen hagyják jóvá. Kutyák napja az USA-ban Kutyákkal fiirdenek gazdáik a floridaiCoral Gables strandján, a kutyák napján, ami október 2-a. Ilyenkora „Mancsok' a medencében" című rendezvény keretében kutyák is úszhatnak az 1924-béképített Venetian Strandon és más uszodák vizében. Érdekességek a Nobel-díj történetéből Az elkövetkező napokban, október 13-ig jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Érdekességek a világ egyik legrangosabb elismerésének történetéből az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállításában. Stockholm, A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági .Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat 1968-ban alapította a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank. Az 573 alkalommal odaítélt Nobel-díjak- nak 1901 és 2015 között összesen 900 kitüntetettje volt, 874 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt ez 870 különböző embert és 23 különböző szervezetet jelent. A Nobel-díjjal 472 alkalommal ismertek el európai, 296-szor amerikai, 68- szor ázsiai, 25-ször afrikai és 13 alkalommal óceániai születésű kitüntetettet. A díjat 49 alkalommal kapta nő. A kitüntetett nők száma 48, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklo- dowska) kétszer is elnyerte az elismerést. A híres kutató az első volt, aki kétszer is megkapta a díjat, a nők közül ez másnak azóta sem sikerült. Marie Curie ráadásul az egyetlen a díj történetében, aki két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést. A női kitüntetettek többsége - szám szerint 16 - Nobel-békedíjat kapott, míg a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben. A díjazottak között a Curie család az „abszolút csúcstartó": 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai No- bel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréné Joli- ot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját. Rajtuk kívül még három házaspár szerepel a díjazottak között és hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától. Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergent 1969-ben közgazdasági, öccsét, Nikolaast 1973-ban fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazták. A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral. A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, amivel megdöntötte a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját: Bragg 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Rekordja a tudományos díjazottak között szinte megdönthetetlen, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban éppen csak kikerülnek az iskolapadból. A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, amelynek csupán fél évig örülhetett. A legidősebbként kitüntetett nő Doris Lessing brit írónő, aki 2007-ben 88 éves korában kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 98 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 19 éves Juszafzai. A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, a genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. A Nobel-díj birtokosa Sir Winston Churchill is: a néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki „mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért". Töktermesztők bajnoksága LUDWIGSBURG. A német Matthias Würsching az általa termesztett rekordsúlyú és- méretű óriástökkel, amellyel megnyerte a töktermesztők német bajnokságát. A tök súlya 901 kilogramm, ami új német csúcs. „Császárváltó" törvény A japán kormány álláspontja szerint külön törvény megalkotásával lehetővé válna Akihito császár lemondása anélkül, hogy módosítanák az uralkodóházra vonatkozó hatályos jogszabályt. TOKIÓ. Abe Sindzó konzervatív miniszterelnök kormánya ilyen értelmű választ adott az ellenzéki Demokrata Párt képviselőinek kérdésére. A japán alkotmány második cikkelye kiköti, hogy a trónutódlásnak az uralkodóház működését szabályozó törvénnyel összhangban kell megtörténnie. A japán kormány azon az állásponton van, hogy ez nem zárja ki egy olyan törvény megalkotását, amely kifejezetten Akihitóra vonatkozna, és az ő kérésére lehetővé tenné a lemondást a Krizantémtrónról anélküL hogy módosítani kellene az uralkodóházra vonatkozó törvényt vagy az alkotmányt. Japánban a trónutódlás gyakorlatilag csak a császár elhalálozásakor lehetséges, mivel az uralkodóház feladatait és jogait szabályozó törvényben nincs lemondásra vonatkozó cikkely, és az utóbbi kétszáz évben nem is fordult elő, hogy leköszönt volna az uralkodó. A 82 éves japán császár augusztus elején televíziós beszédben fordult a japán lakossághoz azzal, hogy kora miatt a jövőben nehézkessé válhat számára feladatainak teljes körű ellátása. „Amikor mérlegre teszem azt, hogy egészségi állapotom folyamatosan romlik, aggódom, hogy nehézzé válhat számomra egész lényemmel teljesíteni feladataimat az állam szimbólumaként, ahogy eddig tettem" - fogalmazott. Akihito szívműtéten esett át, évek óta prosztatarákban szenved, szeretne leköszönni a trónról, amit 1989-ben, az akkor 87 éves Hirohito császár halála után foglalt el.
