Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-14 / 241. szám

Mintaiskola indul Kecskemét Kodály Zoltán világhírű ének-zene okta­tási módszerére épülő, de már a 21. századi eszközö­ket is alkalmazó mintais- kola-program indul a zene­szerző szülővárosában; az erről szóló együttműködési megállapodást csütörtö­kön írták alá Kecskeméten. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az együttműködési megállapodás aláírása kap­csán elmondta: Kodály Zol­tán nevelési módszerének tartalmát a zenén keresztül mindenhova el kell juttatni. A mintaprogram célja meg­mutatni, hogy heti egy-két óra zenei és egyben lelki neveléssel is kiemelkedő eredményeket lehet elérni, hiszen a művészetek na­gyon fontosak a gyerekek nevelésében. Hajók lángoltak Balatonföldvár. Leégett három hajó a balatooföld- vári kikötőben csütörtökön - tájékoztatott honlapján a Somogy Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság. A közlemény szerint az eddig ismeretlen okból keletke­zett tűz egy vízi taxiról ter­jedt át egy másik motoros járműre, majd egy vitor­lásra, a lángokat a siófoki tűzoltók fékezték meg. Hoz­zátették: a tűz az elkerített területen lévő többi hajót is veszélyeztette, ezért volt olyan vízi jármű, amelyet el­kötöttek a többitől, az egyik lángoló hajót pedig el kel­lett vontatni. Bob Dylan amerikai költőnek, dalszerzőnek, énekesnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadé­mia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. Stockholm. A testület indoklá­sa szerint a világhírű énekes - aki az első zenész az irodalmi No- bel-díj kitüntetettjeinek sorában - új költői kifejezésekkel gazda­gította az amerikai dalkincset. A díjazott 8 millió svéd koro­nával (257 millió forintos ösz- szeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. A bejelentést követően adott interjújában Sara Danius, az akadémia főtitkára nagy köl­tőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képviselő­jének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folyamatosan megújítva magát, új identitást teremtve. Arra a felvetésre, hogy Bob Dylan nem írt regényeket vagy hagyományos értelemben vett verseket, és így kitüntetése az akadémia horizontjának kiszéle­sedését jelzi, Sara Danius úgy vá­laszolt: bár így tűnhet, valójában nincs erről szó. Ha visszatekin­tünk a régmúltba, ott volt Homér­osz vagy Szapphó, aki előadásra - gyakran hangszerekkel kísért előadásra - szánt költői szövege- ketírt. Ugyanez a helyzet Bob Dy- lannel - mutatott rá az akadémia főtitkára, hozzátéve, hogy ahogy ma is olvassuk Homéroszt és Szapphót, és élvezzük műveiket, Bob Dylan is ugyanúgy olvasha­tó, és olvasni is kell. Arra a kérdésre, hogy mit gon­dol, éri-e majd kritika az akadé­mia döntését, Sara Danius any­nyit mondott: „remélem, nem". Bob Dylant már évek óta emlegették az irodalmi No- bel-díj várományosai között, a legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes listáján idén is a le­gesélyesebb 15-ben szerepelt, de kevés szakértő volt, aki felté­telezte, hogy a Svéd Akadémia kiterjeszti díját a könnyűzene műfajára. A bejelentést, hogy az amerikai zenésznek ítélték az elismerést, hatalmas taps fo­gadta a helyszínen. Bob Dylané az első amerikai irodalmi Nobel-díj 1993 óta, amikor Toni Morrisont ismerték el a legnagyobb irodalmi kitün­tetéssel. Az amerikai írók közül elsőként Sinclair Lewis kapott irodalmi Nobel-díjat 1930-ban, és eddig összesen tizenkét amerikai szerzőnek ítélték oda az elismerést, köztük olyan vi­lághírű íróknak, mint William Faulkner, John Steinbeck vagy Ernest Hemingway. Bob Dylan a Nobel-dijas Semmis az ítélet A Kúria csütörtökön nyilvános ülésen meghozott vég­zésével igazolta az 1956-os forradalom után államelle­nes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét. Kónya István, az eljáró tanács elnöke, a Kúria elnökhelyettese a határozat indoklását olvassa fel Nagy Imre és társai semmisségi igazolása ügyében tartott nyilvános ülésen az V. kerületi Markó utcában október 13-án. A Kúria a nyilvános ülésen meghozott végzésével igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében I az akkori ítéletek semmisségét. Budapest. A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítványára adott igazolást annak az ítéletnek a semmisségéről, amelyben egy­hetes zárt tárgyalás után 1958. június 15-én halálra ítélték Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maiéter Pált, továbbá börtön- büntetéssel sújtották Kopácsi Sándort, Donáth Ferencet, Tildy Zoltánt, Jánosi Ferencet és Vá­sárhelyi Miklóst, valamint egy másik eljárásban az év tavaszán halálra ítélték Szilágyi Józsefet. A Kúria fejet hajt az áldoza­tok előtt - mondta a határozat indoklásában Kónya István, az eljáró tanács elnöke, a Kúria el­nökhelyettese. A Legfőbb Ügyészség képvi­selője hozzászólásában jelezte, hogy további több mint kétszáz, az 1956-os forradalom után halálra ítélt ember ügyét tanul­mányozzák még a semmiségi igazolások kiadása ügyében. Ezt egy idén nyáron életbe lépett törvény teszi lehetővé a Kúria számára a Legfőbb Ügyészség, illetve az érintettek kezdemé­nyezésére. A parlament 2000-ben nyil­vánította semmissé a leszámo­lást kiszolgáló jogszabályok alkalmazásával meghozott ítéleteket, azok igazolását a jogosultaknak kellett kérel­mezniük. Öngyilkos lett Halottszállító autó távozik a lipcsei börtönből, miután holtan találták cellájában Dzsaber al-Bakrt, az iszlamista indíttatású robbantásos merénylet előkészítésé­nek gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezett szír menekültet. Holtan találták cellájában szerdán késő este a németor­szági Lipcse börtönében Dzsaber al-Bakrt, az iszlamista indíttatású robbantásos merénylet előkészítésének gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezett szír menekültet. Lipcse. A Szászország tarto­mányi igazságügyi miniszté­rium közleménye szerint a 22 éves fiatalember öngyilkos lett. A haláleset körülményeit csü­törtökön ismertetik. A Spiegel Online hírportál úgy tudja, a gyanúsítottat éh­ségsztrájk és akut öngyilkosság­veszély miatt állandó megfigye­lés alatt tartották. Dzsaber al-Bakrt hétfőn haj­nalban fogták el Lipcsében Szíri­ái menekültek közreműködésé­vel. A hatóságok gyanúja szerint kapcsolatban állhatott az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel. Másfél kilogramm robbanószert állított elő, minden bizonnyal robbanómellényt akart készíte­ni, és a szövetségi alkotmány­védelmi hivatal - a belső elhá­rítás - szerint a napokban akart volna merényletet elkövetni, valószínűleg valamelyik berlini nemzetközi repülőtéren. Előzetes letartóztatásba he­lyezték egy feltételezett társát is, egy 32 éves sziriai menekültet akinek chemnitzi lakásában a pokolgépet készítette. A bérelt lakásban aceton-peroxidot (TATP) találtak, ezt a rendkívül veszélyes robbanószert használták az Isz­lám Állam párizsi és brüsszeli me­rényleteit elkövető terroristák is. Dzsaber al-Bakr 2015 febru­árjában érkezett Németország­ba menedékkérőként, a mene­kült jogállást júniusban kapta meg. A német hatóságok elvé­gezték biztonsági ellenőrzését, de nem voltak róla információk az adatbázisokban. Egyelőre nem tudni, hogy mikor radikali- zálódott a szír fiatalember. Haiti a vezető kárvallott Haiti a természeti katasztrófák vezető kárvallottja az utóbbi két évtizedben feljegyzett halálozási statisztikák alapján - derült ki egy csütörtökön nyil­vánosságra hozott ENSZ-tanulmányból. Genf. A dokumentumban felidézték, hogy 2010-ben földrengés döntötte romba a ka­ribi országot, míg idén, október 4-én az El Nino légköri jelenség három évi szárazsága után a Matthew hurrikán csapott le az or­szágra. Az utóbbi 20 évben 229 699 ember halt meg ezekhez a természeti csapásokhoz köthetően. Abszolút számokban, figyelembe véve a lakossági adatokat, az elmúlt két évtized természeti katasztrófáiban meghaltak 90 százaléka a szegény vagy közepes jövedel­mű országokban élt. Nagyon világos a kapcsolat a szegénység és a katasztrófák között Haiti esetében - ma­gyarázta sajtóértekezletén Robert Glasser, a katasztrófák kockázatainak csökkentésével foglalkozó ENSZ-intézmény képviselője. Hangsúlyozta: botrányosnak és elfo­gadhatatlan tartja, hogy a Haitin kívül élők tévén láthatták, amint a szigetországba megérkezett a trópusi ciklon, miközben a helyszíneken az embereket nem lehetett előzetesen riasztani, mert nem volt meg az ehhez szükséges képzettség. A katasztrófák megelőzésének nemzet­közi napjára megjelent tanulmány szerint 1996 és 2015 között 1,35 millió ember halt meg természeti katasztrófákban. A hétezer természeti katasztrófát számba vevő jelentés kimutatta, hogy a földrengé­sek, a szökőárak a „legnagyobb gyilkosok", amelyeket a Föld klímájával kapcsolatos szerencsétlenségek követnek. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy közlemé­nyében azt írta, hogy a gazdagabb orszá­gokban a természeti katasztrófák óriási gazdasági veszteségekkel járnak, míg a sze­gényebb államokban ugyanezért az embe­rek életükkel fizetnek. A természeti katasztrófák legtöbb halá­los áldozatot számba vevő listáján Haitit Indonézia követi, ahol 2004 decemberében az Indiai-óceánon, egy földrengést követő szökőár 182 136 ember életét követelte. A harmadik helyre Mianmar került, ahol 2008- ban a Nargis ciklon pusztításában csaknem 140 ezer ember vesztette életét. A felsorolásban Kína, India, Pakisztán, Oroszország, Srí Lanka, Irán és Venezuela következik. A természeti katasztrófák által leginkább sújtott országok sorában szerepelnek gaz­dag országok is, így Franciaország, Olaszor­szág, Spanyolország és Japán. A Matthew hurrikán által romba döntött otthonát építi újra egy haiti férfi Jérémie városban, egy héttel a több mint ezer áldozatot követelő trópusi vihar elvonulása után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom