Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-15 / 190. szám

kegyhelyünket „köszöntötte" a Szent Jobb (Folytatás az 1. oldalról.) IATKAVEREBEU; kora reggeli órákban már több száz hívő érkezett, hogy majd tiszteletét tegye az ereklye előtt. Rengeteg zarándokcsoport- szebbnél, szebb népviseletbe öltözve - vonult be a templomba, ahol énekekkel, imákkal köszön­tötték a Szűzanyát. Ezt követően fél 10 magasságában - hatalmas biztonsági intézkedések mellett- megérkezett a Szent Jobb a bazilika elé. A népviseletbe öltö­zött lányok és asszonyok sorfalat álltak neki, a koronaőrök pedig ünnepélyesen elhelyezték a sza­badtéri oltárnál Alig eszméltek fel a zarándo­kok a „nagy csoda" láttán, máris kezdődött Udvardy György püs­pök katekézise, amely javarészt az irgalmasság testi cselekede­teiről szólt. Elmélkedése elején rögtön feltette mind magának, mind pedig a zarándokoknak azt a kérdést hogy „Miért is vagyunk itt a mai napon?" Nem hagyott azonban kétségek között senkit mert szépen megfogalmazta rá válaszát is. Véleménye szerint egyrészt azért volt ott szom­baton az a rengeteg hívő, hogy kifejezze tiszteletét az' égbe felvett Boldogságos Szűzanya előtt. Másrészt, hogy Szent Ist­ván királyunk ereklyéje előtt is fejet hajtsanak, mert külön öröm, hogy ezen a napon ellátogatott kegyhelyünkre a Szent Jobb. Udvardy György hangsúlyozta, hogy harmadrészt pedig azért voltak ott a zarándokok szom­baton, hogy kifejezzék hálájukat Ferenc pápának is. Ugyanis a Szent Atyának az a kérése és a szándéka is egyben, hogy ebben az esztendőben különös módon gondolkozzunk, imádkozzunk, tanuljunk, valamint cseleked­jünk az irgalmasság szerint. Az Irgalmasság Szent Évével aján­dékozott meg bennünket azért, hogy tanuljunk, gondolkozzunk, továbbá, hogy új és új kérdéseket tegyünk fel, valamint, hogy erre új és új bátor válaszokat fogal­mazzunk meg. Udvardy György sugallata szerint, a pápa mindez­zel leginkább az imádságra buz­dít bennünket. Legfőképpen azért, hogy az ir­galmas lelkűiét kialakuljon ben­nünk, és ezzel tekintsünk önma­gunkra, testvéreinkre, valamint a népünk, nemzetünk sorsát ala­kító eseményekre. Az irgalmas lelkülethez kapcsolódva a püs­pök konkrét feladatot is bízott a zarándokokra: „Keressétek meg kit kell meglátogatnotok akár a mai napon, ki a szegény a kör­nyeztetekben, ki szorul rá ott vi­gasztalásotokra!" Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy az irgalmas­ság cselekedetei mögött mindig konkrét személyek állnak, illetve, hogy a cselekedetek is mindig konkrétak. Katekézise végén Udvardy György kiemelte, hogy az irgal­masság cselekedeteit azért bízza ránk Isten, mert éltetni akar. Ezek a kapcsolatot építik, ami pedig az élet megújítását jelenti. Hangsú­lyozta, hogy legyen bátorságunk cselekedni! - ehhez kapcsoló­dóan pedig konkrét feladattal indította útnak a részvevőket a püspök. Az elgondolkodtató, és nem utolsó sorban mélyen megfonto­landó szavak után a települések, plébániai közösségek lobogói és keresztjei hordozóinak bevonu­lásával kezdődött a szentmise. Utána pedig a népviseletbe öl­tözött fiatalok a szentély előtt el­helyezték a Szűzanya szobrát. Ezt követően hosszú sorban léptek az oltárhoz a koncelebráló püs­pökök, paptestvérek, a kegyhe­lyet működtető ferences atyák. A szentmise elején Várnai Jakab OFM köszöntötte az egy­begyűlteket a rend nevében. A kegyhely jubileumán a hálaadás szükségességét hangsúlyozta. Mindezek után pedig örömének adott hangot hogy a ferences rend kérésére a Szentszék dekré­tumot adott ki, amely kimondja Szentkút affiliációját a Szűzanya főtemplomával, a római Santa Maria Maggiore-bazilikával. Várnai Jakab hangsúlyozta, hogy ezzel megerősítjük hitbe­li és kegyelmi közösségünket a világegyházzaL A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a magyar kegyhely fiókintézményként kapcsolódik a római bazilikához, és részesül az anyaintézmény ki­váltságaiból. Ezeket a kibővített búcsúkiváltságokat tartalmazza a Santa Maria Maggiore-bazilika és az Apostoli Penitenciária közös dekrétuma, amelyet Varga Lajos váci segédpüspök olvasott fel a szertartás keretében. Mindezt Erdő Péter bíboros szentbeszéde követte, aki a ju­bileumi szentmise főcelebránsa és szónoka volt. Köszöntő sza­vai után elmondta, hogy tíz éve annak, hogy a püspöki karuk a mátraverebély-szentkúti kegy­helyet nemzeti szentélynek nyil­vánította. Kiemelte, hogy abban az esztendőben, azaz 2006-ban imaévet hirdettek a nemzet lelki megújulásáért. A nándorfehér­vári győzelem 550., az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékeztek akkor. Prédikációjában öröm­mel gondolt vissza arra, hogy mennyi minden történt abban az évben. Elmondása szerint nemzeti zarándoklatot tartot­tak Fatimában, ahol hazánkat és nemzetünket a Szűzanyának ajánlották. Továbbá ünnepélyes szertartáson hirdették meg a ki- engesztelődést népeink között a szlovák püspöki karral együtt. Ebbe a sorba illeszkedett a nem­zeti kegyhelyek megalapítása is. Hangsúlyozta, örömmel látják, hogy Mátraverebély-Szentkút a zarándoklat, az imádság és a lelkipásztori szolgálat eleven központjaként működik. Ébren tartja a nemzetünkért érzett fe­lelősséget és a bizalmat az iste­ni gondviselésben. Erdő Péter megjegyezte: „hogy, a mai napon a Szent Jobb ereklyéje is ellá­togatott Szentkútra." Ezzel azt sugallta a híveknek, hogy Szent István kormányzó és védő jobb keze egyszerre fejezi ki az isteni gondviselés erejét és az emberi igyekezet értékét egyéni sorsunk alakulásában és nemzetünk éle­tében. Ezek után a SzűzanyáróL mint égi pártfogónkról is elmélkedett. Kifejtette abbéli meggyőződé­sét, hogy nem véletlen, hogy minden hívő ember számára ő a remény csillaga, mert az egész emberiség reménysége is őál­tala jött a világra. így lehet neki sok nép a gyermeke. Hozzátette, hogy nemcsak a Magyarok Nagy­asszonya ő, hanem a körülöttünk élő keresztény nemzetek is mind a saját édesanyjukként, Nagyasz- szonyukként tisztelik. Szomo­rúan fogalmazta meg, hogy ha manapság sokan nem is gondol­nak a hitre vagy a saját kultúránk keresztény gyökereire, azért a közösségek hagyományában és a valóban hívő emberek szívében és meggyőződésében tovább él Szűz Máriának ez a fajta tisztele­te. Erdő Péter annak a meggyőző­désének adott hitet, hogy ebben a bizalomban gondoljuk át ma újra, mit is jelent nekünk, hogy Mária népe vagyunk. Hozzátette, hogy eszünkbe jut­hat nagyon sok történelmi adat is a fent említettekkel kapcsolat­ban. A régi magyar zászlók, köze­pükön a Boldogasszonnyal, vagy akár a Pázmány Egyetem hajdani címere és pécsétje ugyancsak a Boldogasszonnyal a közepén. A bíboros hangsúlyozta, hogy nem kell szégyellni azt, hogy a katoli­kus egyház ma is a legnagyobb vallási közösség hazánkban. Mondanivalójával erősítette azt a gondolatát, hogy nem tu­dunk egészséges nemzet lenni anélküL hogy a saját vallási és kulturális azonosságunkat el ne fogadnánk. Elmondása szerint, ez ma azt jelenti, hogy népünk több mint fele katolikusnak van keresztelve, valamint hogy kultúránkban, köztudatunkban erőteljesen jelen van a katoli­kus örökség. Ez az örqkség pe­dig egyszerre jelent bizalmat a Gondviselésben és a jövőben, nemzeti sajátosságaink értékelé­sét és elfogadását, de jelenti azt is, hogy megnyitjuk a szívünket minden más nép felé. Mindez olyan tény, amit el kell ismer­nünk, amivel lélekben harmó­niába kell jutnunk ahhoz, hogy önmagunk lehessünk. Ezután pe­dig tovább kell lépnünk. Ezeket el kell mélyítenünk, hiszen nem pusztán kulturális tény a mi kato­licizmusunk, hanem személyes, életre szóló, vallási meggyőző­dés. Valamint itt találunk vissza a Szűzanyéhoz, aki igazán mind­nyájunk édesanyja - mondta el ezeket a gondolatokat Erdő Péter szentbeszédében. A prédikációja végén egy személyes élményét is megosztotta a hívekkel. Nemrégiben Lengyelország­ban járt, ahol sokan kérdezték tőle, világiak, papok, püspökök is egyaránt, hogy folytatják-e még a 2006-ban megkezdett imádsá­gunkat a nemzet lelki megújulá­sáért. A bíborosnak erre az volt a válasza: hogy az akkor hirdetett imaév ugyan véget ért, de az imádság folytatódik, mert Isten segítségére és a Magyarok Nagy­asszonyának közbenjáró sze- retetére mindnyájunknak nagy szüksége van. Imádkozzunk hát tovább nemzetünkért, de imád­kozzunk a szomszéd népekért is! Különös szeretettel a lengyele­kért akik ma is hívő szimpátiával kísérnek és lélekben segítenek minket. Erdő Péter bíboros ünnepi szentbeszédét az alábbi sza­vakkal fejezte be: „Kérjük Szent István királyunk védelmét és lelkesítő támogatását népünk számára! Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát hogy legyen egész nemzetünk pártfogója, és vezes­sen el bennünket is Szent Fiához! Ámen." A szentmise végén körmene­tet tartottak, illetve megújították a Szűzanyának tett felajánlást. Ezt követően a Szent Jobbot már a bazilikában helyezték eL Először a püspökök járulhattak Szent István ereklyéjéhez, majd pedig a papság is tiszteletét te­hette a relikvia előtt. Ezek után a kedves testvéreket „vezették" az ereklye elé, ahol egész dél­után „hódolhattak" előtte. Fél kettő magasságában megérkez­tek a gyalogos zarándokok is GyöngyösrőL Gyöngyöspatáról RimócróL valamint SzécsénybőL akiket a rimóci és a nagykátai zenekar kísért be a templomba egy beköszönő imádság erejéig. A késő délutáni órákban, a ves- perás előtt újra kihelyezték a Szent Jobbot a szabadtéri oltár­hoz. Majd a vigília szentmiséjét Snell György püspök mutatta be, valamint a zarándokok elbúcsúz- tatták a Szent Jobbot. A főbúcsú azonban nem ért véget, mert tegnap is és még ma is folytatódik. Vasárnap, azaz tegnap a katekézist Dolhai Lajos teológiai tanár tartotta a búcsú- nyerésről. A szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, valarhint a körmenetet is ő ve­zette. Augusztus 15-én, azaz ma Kocsis Fülöp metropolita tart katekézist 10.15 órakor a gyó­nás szentségéről, és ugyancsak ő mutatja be az ünnepi szentmi­sét is, amely 11 órakor kezdő­dik. A nemzeti kegyhely három­napos főbúcsúja, ma 14 órakor litániával, kegyszermegáldással, valamint a búcsús csoportok útra bocsátásával zárul. Gerhát Karina «£# SALGÓTARJÁNI ?ífíi PROGRAMAJÁNLÓ APOLLÓ MOZI 3D 13:00,14:00,3D 14:45,16:00, 3D 16:30 A KIS KEDVENCEK TITKOS ÉLETE 18:00,20:00 ROSSZ ANYÁK 3018:15,3D 20:30 ÖNGYILKOS OSZTAG BÁTKI JÓZSEF KÖZÖSSÉGI HÁZ augusztus is. Államalapító SZENT ISTVÁN ÉS ÚJ KENYÉR ÜNNEPE ZAGYVARÓNÁN ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN ÜNNEPE 2016. AUGUSZTUS 20.15:30 KOSZORÚZASI ÜNNEPSÉG ÉS KÖZÖS IMÁDSÁG (SZENT ISTVÁN TÉR) FÖ TÉR: DÉLELŐTT CSALÁDI PRO­GRAMOK, 15:00 HAGYOMÁNYŐRZŐ FOGLALKOZÁS, 16:30 PESTI OPERETTTÁRSULAT 17:15 POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTŐ, ÚJ KENYÉR SZENTELÉSE, 17:30 NEMZETKÖZI NÓGRÁD MARATON, 19:15 AEROBIC, ZUMBA, 19:30 KUTYÁS BEMUTATÓ 20:00 NAPOLEON BOULEVARD KONCERT, 21:30 TŰZIJÁTÉK, 21:45 VARGA VIKTOR FELLÉPÉSE JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT AUGUSZTUS 27.9:00 MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJA VÁROSI STRANDFÜRDŐ NYITVA TARTÁS: H-V10-19 ÓRÁIG. REGGELI ÚSZÁS: 9-10 ÓRÁIG. KEDVEZMÉNYES ÚSZÓ, CSALÁDI ÉS CSOPORTOS JEGYEK! GEOCSODÁK HÁZA - SALGÓBÁNYA NYITVA TARTÁS: SZE-P 8:00-16:00, SZ0-V 9:00-17:00 INTERAKTÍVTEREM,ZENTHE FERENC EMLÉKSZOBA, KERÉK­PÁRKÖLCSÖNZÉS. VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Hírfüzét 09.25 Ajánló 09.30 Többet adni, mint kapni- beszélgetés Farkas Sándor, salgótarjáni olimpikonnal 09.45 Nemzetközi Dixieland Fesztivál 2016. 10.10 Mozgásban-Nemzetközi strandkézilabda torna 10.30 Hírfüzér 10.55 Ajánló 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.25 Ajánló 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 1925 Ajánló 19.30 Háttér-Tehetségkutató foci 20.05 Értéktár - Gyermeknapi mesemondó verseny (1. rész) 20.30 Hírfüzér 20.55 Ajánló 21.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok WWW.STKULT.INFO Felújítják a ravatalozót Utak Halaszthatatlan volt a községben a ravatalozó felújí­tása. Az épület beázott, a mel­lette lévő támfal omladozott. Lehoczki Szabolcs polgármester elmondta, hogy a felújításhoz szükséges anyagot pályázati pénzből biztosították. A munká­latokat a közmunkásokkal vég­zik el. Nyilván egy olyan felújí­táshoz, ahol a tartóoszlopokat és a tetőt ki kell cserélni, valamint a támfalat megerősíteni, szakem­berre is szükség van. A jelenlegi közmunkások között ilyen irá­nyú szakképzett emberük nincs. Deák Attila karancslapujtői vál­lalkozó vállalta, hogy a szakmai irányításban segítséget nyújt A munkálatok folyamatban van­nak, a tervek szerint szeptem­berre befejeződnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom