Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-01 / 178. szám

2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Augusztus l-jétől több válto­zás is hatályba lép az adótör­vények júniusban elfogadott módosításai alapján. A személyi jövedelem- adó (szja) törvényben módosul a ki­küldetés fogalma, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telep­helyére történő bejárás kivételével annak minősül a hivatali, üzleti uta­zás. Új fogalomként bevezetik a sportrendezvény fogalmát, amely­nek alapján kizárólag sportszerve­zet vagy sportszövetség rendezhet adómentesen sportrendezvényt. Korábban a gazdasági élet más sze­replői is élhettek ezzel a lehetőség­gel, augusztus 1-jétől azonban már nem lesz erre módjuk. Augusztus 1-jétől újraélesztik a Karrier Híd Program intézmé­nyét, ennek keretében szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni olyan szemé­lyek alkalmazása esetén, akik al­kalmazásukat közvetlenül meg­előzően a közszférában dolgoz­tak. Változások lesznek az elekt­ronikus közúti áruforgalom ellen­őrző rendszerben (ekáer) is. Változó finanszírozás Emelkedik augusztus 1-jétől az egészségügyi ellátás finanszírozásának alapös­szege, 150 ezerről 180 ezer forintra. Az augusztusi telje­sítmények elszámolása után októberben lesz az intézmé­nyek számláján az emelt öszszegű finanszírozás. Változás lesz az is, hogy az eddig külön soron érkező béremeléseket beépítik a súly­számba, emellett belső átcsoporto­sításokat is végrehajtanak a kü­lönböző kezelések alapján kialakí­tott homogén betegségcsoportok­hoz (hbcs) tartozó pontértékeknél. Utóbbira azért volt szükség, hogy megszabadítsák a kórházakat azok­tól az ellátásoktól, amelyek nem fel­tétlenül igényeltek kórházi bennfek- vést, de az ezekért kapott finanszíro­zásból tudták kigazdálkodni a na­gyobb értékű beavatkozásokat Az esetfinanszírozás átalakítá­sánál a műtétes, nagy költségigé­nyű eljárások kapnak nagyobb pénzügyi fedezetet, így a kórhá­zaknak nem éri majd meg "feles­legesen" benntartani a beteget. A rendszer zökkenőmentes be­vezetésére idén majdnem 3 milli­árd, jövőre 10 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta el koráb­ban Ónodi-Szűcs Zoltán egészség­ügyért felelős államtitkár. Kövér László (balra) és Steigerwald Zsolt leleplezi Mádl Ferenc szobrát, Gácsi Barna alkotását a Veszp­rém megyei Bándon, az egykori köztársasági elnök szülőfalujában 2016. július 31-én Mádl Ferenc erkölcsi ereje, nemzeti hűsége és polgári arányérzéke mindenkinek reményt és erőt nyújt arra, hogy a ránk váró legnehezebb feladatokat is meg tud­juk oldani - mondta az Országgyűlés elnöke vasárnap a néhai köztár­sasági elnök szobrának avatásán a Veszprém megyei Bándon. i Bánd. Kövér László hangsú­lyozta, Mádl Ferenc életútja megerősíti a hitet abban, hogy mindig van lehetőség a helyes választásra és abban, hogy "a jó mindig legyőzheti a rosszat, ha mi a jó eszközeivé szegődünk". A politikus szerint a magyar és az európai jövendőnek mindig szüksége lesz Mádl Ferenc példá­jára, akinek szülőfalujában állított szobra az általa legfőbbnek vallott értékekre - Isten, gondviselés, em­beri méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás - épülő em­berséget hirdeti. Felidézte, Mádl Ferenc a jogi pályát választotta, szakmai hitvallása így hangzott: "a jog az erkölcs minimuma". Kövér László szerint a nemzetközi magánjog egyik legjobb isme- rőjeként a rendszerváltás előtt is azt vallotta, hogy csak azok a közösségek tudnak és fog­nak fennmaradni, amelyek kö­tődnek és ragaszkodnak gyö­kereikhez, képesek megőrizni nemzeti önazonosságukat és nem esnek divatos tendenciák áldozatává. Az Országgyűlés elnöke el­mondta, hogy a vasfüggönnyel elválasztott Európában Mádl Ferenc az európai egységet vá­lasztotta. Doktori értekezésé­ben 1974-ben az európai kö­zösség jogáról szólva kitért Szent Istvánra, és arra, hogy a magyarságnak és a magyar ál­lamnak Európában a helye. Mádl Ferenc egy olyan Euró­pai Unióban, egy olyan euró­pai egységben hitt, mely sza­vai szerint képes arra, hogy erősítse erkölcsi erőnket, nem­zeti és európai tudatunkat és önbecsülésünket - hangsú­lyozta Kövér László. A volt államfő rendszervál­tás utáni politikai tevékenysé­géről elmondta: szerepet vál­lalt az első demokratikus kor­mányban, a gazdaság és kul­túrpolitika területén a legfon­tosabb céljának az anyagi és szellemi esélyegyenlőség hely­reállítását tartotta, majd 1995- ben a nemzeti polgári politikai tábor újjászervezésének volt jelentős alakja. Köztársasági elnöknek kétszer jelölték: 1995-ben a jobboldali ellenzék jelöltjeként alulmaradt, 2000- ben azonban öt évre államfővé választotta az Országgyűlés. Steigervald Zsolt, Bánd füg­getlen polgármestere az össze­fogás és a tiszteletadás szobrá­nak nevezte Gácsi Barna alko­tását. Úgy fogalmazott: Mádl Ferenc szobra azt hirdeti: a múlt megbecsülése nélkül nem lehet jövő sem. A polgármester elmondta: a szobor melletti hársfa tövében ma is áll az épület, ahová a volt köztársasági elnök elemi isko­lába járt, hazalátogatásaikor pedig öröm volt vele találkoz­ni, érezni derűs, nyugodt köz­vetlenségét, hitét, mindenki iránti megbecsülését. Európa öntudatosan vállalja örökségét! Budapest A mai európai történetírás na­gyon súlyos kritikával illeti a korábbi év­századokat, pedig aki nem tud büszke lenni saját múltjára nincs oka megvéde­nie magát, ezért fontos, hogy Európa ön­tudatosan vállalja örökségét - mondta Máthé Áron történész az Ml aktuális csa­tornán vasárnap reggel. A nándorfehérvári diadal 560. évfordu­lója kapcsán hozzátette, Európa önmagát, közös élménykincsét kérdőjelezi meg ál­landóan, a keresztes hadjáratokat például "borzalommal" emlegetik általában, mi­közben az iszlám államalakulatok által csaknem ezer éven át Európa ellen veze­tett hadjáratokról ilyen kritikai nézőpont­ból szinte egyáltalán nem esik szó. Úgy vélte, fontos lenne újraértelmezni a fogalmakat, történelmi személyeket és folyamatokat. Mint mondta, Európa akkor is megosz­tott volt, és ma is az, bár az egységnek ■voltak szervezeti keretei. Európa egyik legnagyobb erőssége, hogy közös kultú­rán, közös háttéren túl kisebb politikai egységekre tagolódik, tehát ha valahol fel­fordulás támad, az nem biztos, hogy alap­jaiban érinti a többi államot. Ez olyan ta­goltsági jellemző, ami komoly előnyt is jelenthet - jegyezte meg. Módosuló adóelőírások Szobrot állítottak Mádl Ferencnek „Bandaháború” okoz veszélyt Az MSZP szerint a fidesz- es "bandaháború" miatt veszélybe kerülhetnek a Magyar Posta Zrt. dolgo­zói és betétesei. Budapest. Szakács László, a párt frakcióvezető-helyettese va­sárnapi, budapesti sajtótájékoz­tatóján úgy fogalmazott: Lázár lános Miniszterelnökséget veze­tő miniszter kezéből "kicsavar­ták" a Magyar Postát, amelyben barátja, Spéder Zoltán, az FHB vezetője, olyan befolyásra tett szert, hogy képes volt "blokkol­ni az állami döntéshozatali me­chanizmusokat". Kormányzati döntések segítették, hogy Spéder Zoltán "adja az igazgató­tanács, a felügyelőbizottság tag­jainak felét" - tette hozzá. A képviselő úgy értékelt: mivel Lázár lános Spéder Zoltánt "jó ba­rátjának" nevezte, fontos kor­mányzati lépés, hogy a miniszter kezéből kivették a postát, mint vagyont, annak kezelését, vala­mint a nemzeti pénzügyi szolgál­tatások jogszabályi környezeté­nek meghatározását is. Közölte: azért tartják a sajtó- tájékoztatót a Magyar Fejleszté­si Bank (MFB) előtt, mert ahhoz, hogy az említett döntések meg­születhessenek a postával kap­csolatban, az MFB-nek "végig asszisztálnia kellett". Feltette a kérdést lesznek-e to­vábbi személyi következményei annak, hogy "kijátszották az állami tulajdont Lázár János barátjának". Szakács László szerint amíg a fideszesek "bandaháborúban vannak", addig a Postánál 30 ezer munkavállalóért, 52 ezer betétesért, és 40 ezer értékpa­pírszámlát ott tartó magyar ál­lampolgárért kell aggódni. A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy átalakul a pos­taügy és a nemzeti pénzügyi szolgáltatások területén a kor­mányzati munkamegosztás: júli­us 30-tól a nemzeti fejlesztési miniszter felelős a kormányzati tevékenység összehangolásáért a vagyonpolitikában, ideértve a postaügyet és a Magyar Fejlesz­tési Bankot is. Felsőtárkány. a Huxit, azaz Magyarország kilépése az Euró­pai Unióból is szóba került szombaton Felsőtárkányban az Ökopolisz Alapítvány nyári aka­démiáján, a Magyarország és az Európai Unió jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen, amely­Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZit) elnöke (balra) és Hadhá|| Ákos, a Lehet Mán a Politika (LMP) társelnöke (jobbra) kezet fog az öV.upolisz Nyári Akadémián Minimálbér, vendégmunkások Az LMP szerint jó ki­indulási alap, ezért Orbán Viktor miniszterelnöknek támogatnia kell azt az európai parlamenti ja­vaslatot, amelynek lényege, hogy egységesen a bruttó átlagbér 60 százalékában kívánják meghatá­rozni a minimálbért. Szél Berna­dett, az ellenzéki párt társelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány az utóbbi idő­ben ellentmondásos nyilatkozato­kat adott ki arról, hogy számít-e külföldi dolgozókra, végül azon­ban Cseresnyés Péter munkaerő- piacért és képzésért felelős állam­titkár "hivatalosan is beismerte", hogy ideiglenesen sor kerülhet vendégmunkások behozatalára, így pótolva a hiányzó magyar munkaerőt. Az LMP szerint ez teljesen té­ves út, azt kell elérni, hogy a ma­gyarok ne kényszerüljenek kül­földi munkavállalásra. Már nem csak Nyugat-Európában kedve­zőbbek a körülmények, hanem Szlovákiában is. Ez a bérek radi­kális emelkedéséig nem fog meg­változni - hangsúlyozta. Szél Bernadett szerint a kor­mánynak be kell fejeznie azt a "sikerpropagandát", amelyet tel­jesen öncélúan folytat, ugyanis semmi oka nincsen arra, hogy sikerről beszéljen. Interpellációk Az LMP-frakció három tag­ja volt a legaktívabban interpelláló képviselő az Országgyűlés tavaszi ülés­szakán, a legtöbb interpel­lációt pedig Balog Zoltán­hoz, az emberi erőforrások miniszteréhez címezték. Az első fél évről ké­szült, a parlament honlapjára fel­került részletes statisztika sze­rint a képviselők tavasszal össze­sen 451 interpellációt nyújtottak be - a kormányoldal 130-at, az el­lenzék 321-et jegyez -, ezekből pedig összesen 128 hangozhatott el az ülésteremben. A szóbeli interpellációk cím­zettje a legtöbb esetben Balog Zol­tán volt, de a miniszter helyett mind a 36 esetben államtitkára válaszolt. A képviselők a második leg­többször Fazekas Sándor föld­művelésügyi miniszterhez for­dultak, a tárcavezető a 21 neki címzett interpellációból hétre válaszolt személyesen. Szintén hét esetben felelt a neki címzett interpellációra a Miniszterel­nökséget vezető Lázár János, akit a legkevesebbszer, kétszer helyettesített államtitkára. nek vendége volt Szél Berna­dett, az LMP társelnöke és Navracsics Tibor, az EU kulturá­lis, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Az LMP által létrehozott ala­pítvány negyedik alkalommal megszervezett, vasárnapig tartó táborának nyitórendezvényén Szél Bernadett hangsúlyozta: Magyarország unióból való kilé­pésének még a lehetősége is tra­gikus lenne. Navracsics Tibor kijelentette: jó szívvel tudna szavazni az uni­óban maradásra, mindazonáltal nem tartja valószínűnek, hogy ez a kérdés "élesben" felmerül a magyar politikában. Magyarország és az EU jövője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom