Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-01 / 178. szám

Muszlimok szentmisén Sok muzulmán eleget tett Franciaországban az iszlám tudományos intézet (Ihei) elhívásának, hogy a roueni terrorista merénylet után szolidaritásuk kifejezéseképpen vegyenek részt vasárnapi kato­likus miséken. Késekkel felfegyverkezett két 19 éves férfi kedd délelőtt túszo­kat ejtett a Rouen melletti Saint- Étienne-du-Rouvray katolikus templomában, Jacques Hamel 85 éves papot megölték, egy má­sik embert pedig súlyosan meg­sebesítettek, mielőtt a rendőrök agyonlőtték őket. Az Iszlám Ál­lam nevű dzsihadista terror­szervezet azonnal magára vál­lalta a terrorcselekményt. Több száz muzulmán vett részt a roueni katedrális egyik vasárna­pi miséjén a mintegy kétezer ka­tolikus hívő mellett, de együttér­zésből több más városban is meg­jelentek muzulmánok szertartá­sokon. A párizsi nagymecset rek­tora, Dalil Boubakeur a Notre Dame-székesegyházba látogatott. Dominique Lebrun roueni ér­sek szentbeszédében azt mond­ta: a muzulmánok bátorító gesz­tust tettek, amely arra utal, hogy Isten nevében elutasítják a halált és az erőszakot. Félelem és harag Félelem és harag jellemzi az amerikai választókat száz nappal a november 8-i elnökválasztás előtt - érté­kelte a helyzetet Frank Tibor akadémikus, az ELTE amerikanista professzora. A szakértő szerbit az említett indulatok abból fakad­nak, hogy a két jelölt, a republiká­nus párti Donald Trump és de­mokrata párti Hillary Clinton népszerűsége az ellentáborban rendkívül alacsony és még saját táboruk is élesen megosztott. Nem csak a demokratákat bontot­ta meg Bernie Sanders szenátor már-már szocialisztikus érvelése, de Donald Trump sikereit is kor­látozza, hogy a hagyományos re­publikánus értékrend képviselői maguk is erős idegenkedéssel fo­gadják a politikába kívülről jött, sokszoros dollármilliárdos építési nagyvállalkozónak a szereplését. Frank Tibor utalt rá, hogy a kö­zelmúltban tartott, elnökjelölt-ál- lító nagygyűlések nem a szakpo­litikai kérdések tisztázását szol­gálták, hanem a cirkuszi mutat­vány és a személyeskedő indula­tok irányába tolódtak el. Ne féljetek hinni az emberiségben! Ferenc pápa a krakkói katolikus Ifjúsági Világtalálkozó résztvevőivel tartott közös imavirrasztásán a Campus Misericordiaen (Irgalmasság Mezeje), a Krakkó melletti Brzegi faluban 2016. július 30-án Ne féljetek hinni az új, a nemzetek közötti gyűlö­letet elvető emberiség­ben - biztatta Ferenc pápa a fiatalokat a krak­kói Ifjúsági Világtalálko­zó (IVT) vasárnapi sza­badtéri záró szentmisé­jén. A katolikus egyházfő a szentmise végén beje­lentette, hogy a követke­ző világtalálkozót Pana­mában tartják meg. Krakkó. A több mint másfél millió zarándok előtt bemuta­tott szentmisén húsz bíboros - köztük Erdő Péter esztergom- budapesti érsek - és több száz püspök koncelebrált A szentmi­sén részt vett Andrzej Duda len­gyel, valamint Juan Carlos Varela panamai elnök is. A katolikus egyházfő homíliájában kiemelte: "Álmo­dozónak tarthatnak benneteket, > , , amiért hisztek az uj emberiség­ben". "De ti ne veszítsétek el bá­torságotokat, hanem mosolyog­va lürdessétek a reményt, és le­gyetek áldás az egyetlen emberi család számára". Ferenc pápa hozzátette: a kül­világ elhitetheti a fiatalokkal, hogy Isten távoli és érzéketlen, jó a jókkal, és rossz a rosszakkal. A Teremtő azonban "fölkelti napját jókra is, gonoszokra is," és valódi bátorságra hív, arra, hogy "legyünk erősebek a rossz­nál, szeretve mindenkit, még az ellenségeinket is" - fogalmazott akatolikus egyházfő. A pápa a Jézust látni vágyó, ezért fügefára mászó Zakeus evangéliumi történetét magya­rázva szólt az Istent kereső em­ber útjában álló akadályokról. Zakeus kicsi volt, ezért nem láthatta a tömegtől Jézust, és sok­szor a mai ember is azért marad távol Istentől, mert kicsinek érzi magát Isten azonban "úgy szeret minket, ahogy vagyunk, számá­ra senki sem alacsonyabb ren­dű". "Mindig reménykedve vár ránk, akkor is, amikor bezárkó­zunk önmagunkba, és múltbéli sérelmeinken rágódunk". Min­dig hisz abban, hogy föl tudunk állni, és nem akarja szomorúnak látni szeretett gyermekeit - tette hozzá. Ferenc pápa kitért rá: az evan­géliumi történetben a tömeg megbotránkozott azon, hogy Jé­zus betért a megszálló rómaia­kat kiszolgáló fővámszedő házá­ba. Jézus azonban mindenkivel találkozni akar, így jelen akar lenni az IVT-ről hazatérő fiata­lok otthonában is, és részt akar venni mindennapjaikban. A szentmise végén Ferenc pá­pa öt, a missziós küldetést jelké­pező égő gyertyát adott a világ kontinenseit képviselő öt fiatal­nak. Ezt követően bejelentette: a következő években egyházme­gyei szinten megtartandó két ifjúsági világnap után a legköze­lebbi rVT-t 2019-ben Panamá­ban tarják meg. A bejelentés után a pápa kezet fogott a péntek óta Lengyelor­szágban tartózkodó Juan Carlos Varela panamai elnökkel és a panamai katolikus egyház je­lenlévő főpásztoraival. A hírt a harminctagű hivatalos panamai küldöttség, valamint számos pa­namai zarándok éljenzéssel fo­gadta, a fiatalok pedig panamai zászlókkal vonultak az oltár elé. A záró misét megelőző éjjeli virrasztáson több mint 1,6 mil­lió ember vett részt, hajnalban további százezrek csatlakoztak hozzájuk. A szentmise helyszínén, a Krakkó melletti Brzegiben létesí­tett Irgalmasság Kampuszán a pápa reggel megáldotta az ott léte­sített idősek napközi otthonát A záró szentmisével a hatnapos IVT hivatalosan véget ért, de Ferenc pápa délután még találkozik a rendezvénysorozaton önkéntes­ként dolgozó több ezer fiatallal, mielőtt este visszatér Rómába. A szombat este kezdődött imavirrasztástól a vasárnap dél­előtti mise végéig Brzegiben az egészségügyi dolgozók - köztük a magyar Máltai Szeretetszolgá­lat - több száz embert láttak el, többnyire napszúrás és apróbb sérülések miatt. A lengyel belügyi tárca közlése szerint a szigorú biztonsági in­tézkedések mellett szervezett IVT komolyabb incidensek nél­kül zajlott, ugyanakkor a Brzegit tömegesen elhagyó zarándokok közlekedésének lebonyolítása még kihívás lesz számukra. ■ Erdogan kézbe veszi a hírszerzést Ankara. A török elnök átszervezi a hír­szerzés és a vezérkar ellenőrzését úgy, hogy közvetlenül az államfőnek tartozza­nak felelősséggel. Recep Tayyip Erdogan szombaton jelentette be a döntést a televí­zióban, és közölte: azt akarja, hogy a nem­zeti titkosszolgálat és a vezérkar főnöke • közvetlenül az államfőnek jelentsen a mi­niszterelnök helyett. Ehhez alkotmánymó­dosításra lesz szükség, ami csak ellenzéki támogatással fog menni. Két párt már jelez­te, hogy kész együttműködni Erdogánnal az alkotmány átalakításában. A változtatás beleillik az elnök terveibe, hogy egy alkotmányreformmal erős elnöki végrehajtó hatalmat építsen ki magának. Az átszervezést azzal indokolta, hogy szorosabb ellenőrzés alá kell helyezni a fegyveres erőket, amelynek egy része puccsot kísérelt meg ellene. A katonai akadémiákat is be fogják zárni. A katonaság soraiból rengeteg embert szereltek le, köztük a tábornoki és tenger­nagyi kar mintegy 40 százalékát, egy ré­szüket le is tartóztatták. A puccs miatt több mint 18 ezer embert vettek őrizetbe. Erdogan szerint közülük 10 ezer 137 em­bert hivatalosan. A megtorlás elbocsájtás vagy a munkavégzés alóli felfüggesztés for­májában már 60 ezer emberre terjed ki. Terrortámadás az energiaipar ellen Lázadók megtámadtak két energiaipari létesítményt vasárnap Észak-Irakban, megöltek legalább négy alkalmazottat, és végrehajtot­tak több robbanást - közölték biztonsági források. Kifeji Az első támadás egy föld­gázsűrítő állomáson történt Kirkuk várostól 15 kilométerrel északkelet­re. Négy lázadó kézigránátokkal berobbantotta a létesítmény ajtaját, két őr súlyosan megsebesült Ez­után agyonlőttek négy alkalmazot­tat, és robbanószereket helyeztek el az állomás különböző pontjain, ezek közül öt fel is robbant Egy ira­ki terroristaellenes alakulat megro­hamozta a létesítményt, visszavette az ellenőrzést felette. Kiszabadítot­tak 15 alkalmazottat is, akik elbúj­tak egy helyiségben. A támadók elmenekültek. Elképzelhető, hogy ugyanezek a lázadók támadták meg a másik energiaipari létesítményt, a fóldgáz- sűrítőtől 25 kilométerrel északra lé­vő Bai Haszan olajterminált A biz­tonsági erők felvették velük a harcot, de az esetről nincs több információ. Szíriái helyzet Mélységes aggodalmát fejezte ki az aleppói helyzet miatt francia kollégájának John Kerry amerikai kül­ügyminiszter párizsi láto­gatásán - közölte szomba­ton John Kirby, az amerikai külügyi tárca szóvivője. " Wasfiington/Aleppo."A" szóvivő szerint a két külügyminiszter átte­kintette a szíriai konfliktus megol­dása érdekében tett amerikai erő­feszítéseket. Washington és Moszkva a februárban kialkudott szíriai fegyverszünet fenntartását segítő technikai részletek elfoga­dásáról tárgyal, amelyek elősegít­hetik az ENSZ közvetítésével foly­tatott béketárgyalások újrafelvétel- ét a szíriai ellenzék és Bassár el- Aszad elnök rezsimje között. Szíriai kormányerők július 27-én körülzárták Aleppó felkelők kezén lévő keleti kerületeit Á térségben rekedt nagyjából 20 különböző cso­portosulás több ezer fegyverese, il­letve mintegy negyedmillió civil la­kos. Oroszország erői a szíriai kor­mánnyal közösen humanitárius folyosókat nyitnak az ostrom alatt álló Aleppó körül, a civil lakosság, továbbá a magukat megadó harco­sok életének megóvása céljából. „Ez így nem fog sikerülni” Németország az eddig követett politikával nem tudja megoldani a mene­kültek beáramlásával keletkezett problémákat, "ez így nem fog sikerül­ni" - mondta Horst Seehofer bajor miniszter- elnök a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban, szembehelyez­kedve Angela Merkel kancellár minap ismét megerősített álláspontjá­val, miszerint "sikerülni fog" ("wir schaffen das"), Németország megbirkó­zik a menekültválsággal, és az iszlamista terroriz­mussal is. Berlin. Seehofer elmondta: a biztonsági szervektől számos elemzést kapott, amelyek azt mutatják, hogy. "a problémák súlyosak", ezért a "biztonság te­rületén jobban kell teljesíte­nünk". Nem erősödhet fel ismét a menedékkérők beáramlása, a tavalyi helyzet "semmiképpen nem fordulhat elő" megint, ezért "felső határt" kell bevezet­ni, legfeljebb évi "200 ezer me­nekültet" szabad befogadni. Azt is sürgette, hogy alkot­mánymódosítással szélesítsék a német hadsereg belföldi beve­tésének lehetőségét. Horst Seehofer kifejtette, hogy a "legjobb akarattal" sem tudja magáénak érezni Angela Merkel meggyőződését a problé­mákkal való sikeres megbirkó­zásról, és ugyan "fair" kapcso­latra törekszik a kancellárral, de nem akarja "valótlansággal" hi­tegetni a közvéleményt. A mene­kültek ügyét a terrorveszéllyel közvetlenül összekapcsolva hangoztatta, hogy csak a beván­dorlás korlátozásával lehet gon­doskodni a biztonságról. Noha Angela Merkel július közepén a Mecklenburg-Elő- Pomeránia tartományi Zingstben egy választási gyűlé­sen, illetve csütörtöki berlini rendkívüli sajtótájékoztatóján is beszélt arról, hogy az Iszlám Ál­lam (IÁ) terrorszervezet felhasz­nálta a menekülthullámot em­bereik Európába juttatására, ennél tovább nem ment és kor­mánya álláspontja szerint a me­nekültek körében nem nagyobb a terrorveszély, mint a lakosság más rétegeiben. Bernáthegyi kutyák találkozója a svájci Stanserhorn-hegyen, Stans közelében 2016. július 30-án. A találkozót a Barry Alapítvány, a fajta egyik legrégebbi tenyésztője szervezte. Bernáthegyi kutyák találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom