Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-29 / 201. szám
Palócok a „Mesterségek Ünnepén" Pályázatokban reménykednek a kis községben jószerével csak pályázati pénzből tudnak fejleszteni, felújítani. Szécsényfelfalu völgyben, dombok és hegyek ölelésében fekszik. Esőzések idején minden oldalról a víz a falu felé hömpölyög. A felszíni vizet a településen átfolyó Géczi-patak vezeti el. A medrét még valamikor félévszázaddal ezelőtt kikövezték, de az idők során a víz sodrása nagyon sok követ kimosott, a medret újra kövezni kellene. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be erre. Keresztes Imre, a község polgármestere azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban felújításra került a ravatalozó, az óvoda és az iskola épülete, a sportöltöző, korszerűsítették az utakat, járdák készültek el, parkokatalakítottak ki... - mindig mindent a polgármesteri hivatal felújítása elé rangsoroltak. Most ez utóbbi energetikai felújítására is pályáztak. Támogatást igényeltek továbbá a művelődési ház korszerűsítésére, a helyi egyházközség pedig a templom külső felújítására nyújtott be pályázatot. A község vezetői reménykednek a sikeres pályázatban, hogy az abban foglaltakat meg tudják valósítani. Sz. F. „Itt van...!” SSESaEEfla. Idén is meghirdette az „Itt van az otthonunk, itt van a jövőnk!" elnevezésű, salgótarjáni lakóhellyel rendelkező, felsőfokú tanulmányokat folytató fiataloknak szóló pályázatát a város önkormányzata. A salgotarjan.hu honlapon megjelent felhívás szerint az önkormányzat ösztöndíj formájában havonta ötvenezerforint pénzbeli támogatást nyújt azon fiatalok számára, akik vállalják, hogy felsőfokú tanulmányaik befejezését követően salgótarjáni székhelyű, vagy telephelyű munkáltatónál helyezkednek el. Az ösztöndíjra olyan fiatalok nyújthatják be jelentkezésüket akik salgótarjáni lakóhellyel rendelkeznek szüleikkel együtt, városi székhelyű középfokú köznevelési intézményben érettségiztek, beiratkoztak államilag elismert felsőoktatási intézmény főiskolai vagy egyetemi szintű alap vagy első mesterképzés nappali tagozatára. Továbbá vállalják, hogy a felsőfokú végzettségét igazoló oklevelének megszerzését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítenek salgótarjáni székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatóval. A részletek a város honlapján érhetőek el, a jelentkezési határidő szeptember 20. jlNFORIVIÁGIÓ' vészeti Egyesületek Szövetsége az idén 30. alkalommal rendezte meg a Mesterségek Ünnepét, amelyre határainkon kívülről tizenegy országból érkeztek kézművesek, hogy a magyar társaikkal együtt köszöntsék és ünnepeljék a 30. évfordulót. Az ünnepséget augusztus 18-21-ig a Budavári Palotában rendezték meg. A agyományos fesztivál helyszínén a hagyományőrző kézművesek legkiválóbb hazai képviselői találkoztak egymással, a közönséggel. A fesztiválon a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tárgyalkotó mesterei 14. alkalommal képviselték a palócföld népi kultúráját. Név szerint Takács Béla mézeskalács készítő (Szécsény), Fiser Józsefné hímző népi iparművész (Gyöngyös), Deme Józsefné mesterremek díjas ékszerkészítő (Ipolyvece), Kiss Tünde csuhé- és gyékényfonó (Hollókő), Devecsei Gá- borné Sebestyén Gyula-díjas csipkekészítő (Budapest), Túrós Istvánné népi iparművész csipkekészítő (Budapest), Fe- renczi Éva Mária tojáspatkoló (Vanyarc), Hodnyik Boglárka tojáspatkoló (Vanyarc), Les Norbert fazekas (Bodony), Lauró Sándor díszműkovács (Diósje- nő). Szervezőként részt vett Tö- rökné Petró Mária, a csoporttal tartott a rimóci Holecz Istvánné, a népművészet mestere, Takács Bernadett néptáncpedagógus és természetesen Török János, az egyesület elnöke. Utóbbi lapunknak elmondta, hogy az idén a fesztivál kiemelt témaköre a játék volt, a maga teljes, komplex értelmezésében. Játék közben vagyunk a legfogékonyabbak a körülettünk lévő világ megismerésére. Az egyesületükből a csipkekészítők vállalták, hogy játékos csipkekészítő műhelyt rendeznek be Devecseri Gáborné vezetésével. A játszóházban a nagyközönség számára bemutatásra került, hogyan lehet a tárgyalkotó népművészetet, a csipkeverést átörökíteni a fiatalok számára. Közszemlére tették a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium csipkeverő szakkör tagjainak munkáját is, amely nagy elismerésnek örvendett. Az egyesület a népi tárgyalkotás mellet a palóc föld viseletét is képviselte, amely mind a szervezők, mind a közönség körében nagy elismerést váltott ki. A szervezők augusztus 20-án, a kenyérszentelés ünnepén - amely a mesterek felvonulásával, közös éneklésével kezdődött - a palóc népviseletbe öltözött szécsényi Takács Bernadettet kérték fel, hogy a színpadon a kenyérszegésnél közreműködjön.- A mesterségek ünnepe a paraszti népi tárgyalkotó kultúra elismerése, tovább éltetése, átörökítése. A fesztiválon a népművészet mestere cím átadására is sor került. Az idén az egyesületünkből ugyan nem részesült senki díjazásban, mégis nagy öröm ért minket, mert a palócföldön, Csécsén élő Mónus Béla, a Népművészet Mestere Díj kitüntetésben részesült. Végezetül köszönettel tartozunk a Szécsényi Városgazdálkodási Kft-nek, személy szerint vezetőjüknek, Bolgár Brigittának és a gépkocsivezetőnek, Reznyicsek Sándornak, hogy a kiállításon szereplő anyagok és egyéb kellékek szállítását megoldották - mondta Török János. Szenográdi F. Mint a méhecske... Bujáki minta Évtizedekkel ezelőtt a méhészettel jószerével csak férfiak foglalkoztak. Napjainkban egyre több nő ismeri meg a méhészetet, barátkoznak a szorgos kis rovarokkal. Közéjük tartozik a vanyarci Végh Enikő is. __- M ikor és hogyan is jött az ötlet, hogy a méhészettel foglalkozzon?- Minden évben van repcénk, napraforgónk és három hektáron levendulánk - kezdte Végh Enikő: - Két évvel ezelőtt a férjem úgy döntött, hogy vásárolunk öt család méhet, hogy a növények beporzását elősegítsék. Nem volt méhészeti előképzettségünk, ismeretünk, egy jó barátunk segített az elindulásban. Gyakran ott szorgoskodtam a férjem mellett, amikor a méheket gondozta. Ezt olyannyira megszerettem, hogy már én kezelem a családokat. Szakkönyveket tanulmányoztam, az internetről sok ismeretet gyűjtöttem, a falubeli szakembertől is sok jó tanácsot kaptam, s így gyarapítot- tam tudásomat, ismereteimet. A méhcsaládok számát fokozatosan növeltük, ma már eléri a harmincat. Természetesen a szükséges felszeretéseket is beszereztük. A férjemnek, aki vállalkozó, a mezőgazdasági termelés sok elfoglaltságot jelent, ráadásul a vadásztanfolyamra is beiratkozott. A méhészet rám maradt, amit nem bántam meg.- Ma már méhésznek vallja magát?- Korántsem. Igaz, e két év alatt sok mindent megtanultam, de még nem vallom magam méhésznek. Úgy beszéltük meg a férjemmel, hogy ő a mezőgazdasággal foglalkozik, én pedig a méhészettel. Jelenleg őstermelői igazolvánnyal rendelkezem. Szeretném elvégezni a méhész OKJ tanfolyamot egyrészt, hogy az ismereteimet tovább bővítsem, másrészt, hogy magabiztosabban tudjam a munkámat ellátni. Mielőtt férjhez mentem, Hatvanban dolgoztam. Van két kisgyermekünk. Úgy döntöttem, hogy nem megyek vissza a volt munkahelyemre, a méhészettel szeretnék hozzájárulni a családi jövedelemhez.- Nem fér a méhektőj?- Nem. Tudni kell velük bánni, a rovarok megérzik, ha az ember ideges, kapkod. Még az is fontos, hogy a nap mely időszakában, milyen időjárási viszonyok is szeretni kell. Szorgalmasnak kell lenni, mint a kisméheknek. Minden munkafázist, az etetés- től_kezdve a pergetésig, szívesen végzek.- Milyen ma hazánkban a magyar méz kereslete, és menynyi az árfolyama?- Sajnos a felvásárlási ár alacsony. A külföldről behozott méz leszállítja az árainkat. között foglalkozunk velük. Szükség esetén ott van a füstölő és a védőruha, amit ritkán használok. Eddig mindössze két alkalommal szúrtak meg, az is az én hibám volt.- Mi kell ahhoz, hogy valaki jó méhész legyen?- Egyszerű: mint mindent ezt Azok, akik nem ismerik a méhészetet, nem is gondolnák, hogy milyen sok munkával, kiadással jár együtt. A mostani alacsony felvásárlási árak mellett egy négytagú családot hozzávetőleg kétszáz méhcsalád tud eltartani. Szenográdi Ferenc Mintaprojekt indult a bujáki termelői közösség és a CBA üzletlánc együttműködésében - közölték közös sajtótájékoztatón a CBA, a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) képviselői, valamint Buják polgár- mestere a napokban az üzletlánc ürömi boltjában. Uröm/Buják a A COF-COKA által koordinált és szervezett, először Nógrád megyében elindult helyi termelői közösségek program első projektjének keretében a bujáki terményeket a CBA ürömi üzlete veszi át. Fodor Attila, az üzletlánc kommunikációs igazgatója elmondta, a közösség hozzávetőleg 1 tonna zöldséget és gyümölcsöt szállít hetente az üzletbe. Kiemelte: az üzletlánc eszközöket, piacot és korrekt átvételi árakat biztosít a termelőknek. Az igazgató jelezte: az együttműködést példaértékűnek tartják, és a jövőben tovább szeretnék fejleszteni, elérni azt, hogy a modellt minél több település vegye át. Megjegyezte: a vevők fontos szerepet játszanak a segítő programban, hiszen vásárlásaikkal „szavazhatnak" a magyartermékekre. Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA elnöke a programot bemutatva elmondta, egy évvel ezelőtt kezdődött a szervezés Nógrádban annak érdekében, hogy pártpolitikától függetlenül közösségeket teremtsen, elősegítse a kis- és családi vállalkozások szakmai fejlődését, hozzájáruljon a fiatalok megtartásához vidéken és a közmunkában résztvevőket szakmailag magasabb szintre emelje. Az eddigi munkát ismertetve közölte: Nógrádban több mint 15 kistermelői közösség alakult, ami 70 százalékos szervezettséget jelent a megyében, és több száz ember csatlakozott a közösségekhez. Szólt arról is, hogy a jelentkező családoknak, kistermelőknek a CÖF-CÖKA a szakmai csoportján keresztül a pályázáshoz nyújt segítséget, a Földművelésügyi Minisztériummal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Coop Hungary-vel és a CBA-val megkötött szerződés pedig megteremti a lehetőséget a piachoz. Csizmadia László úgy vélte, hogy Nógrád etalon lehet az összes megye számára. Borbély Gábor, a 2200 lakosú Buják polgármestere az előzményeket felidézve elmondta, hogy 2015-ben a CÖF segítségével 25 taggal jött létre a termelői közösség, amelynek fontos része az önkormányzat és közmunkaprogram. Kiemelte: a közmunkában megtermelt növényeket korábban a helyi közétkeztetésben használták fel, azonban maradt felesleg. Most beszállítójává váltak a CBA-nak, ami plusz forrást jelent, a bevételt a programban újrahasznosítják, de bérfejlesztésre is van mód - fűzte hozzá. A közmunka-programban 70 ember dolgozik, az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató - mutatott rá Borbély Gábor.
