Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-29 / 201. szám

2016. augusztus 29., hétfő Tárcavezetők találkoznak ITftMfiii-ik A magyar fővá­rosban találkoznak augusztus 29-én, hétfőn a visegrádi or­szágok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyaror­szág - V4) külügyminiszterei, akik a pénteki varsói V4-csúcs után egyeztetnek - közölte a Külgazdasági és Külügymi­nisztérium (KKM) vasárnap az MTI-vel. A budapesti megbe­szélésen szó lesz az illegális bevándorlás és a törökországi fejlemények összefüggéseiről, valamint az ENSZ-közgyűtés- re történő felkészülésről is. A tárcavezetők - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz­ter, Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, Lubomír Zao- rálek cseh külügyminiszter, va­lamint Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter - be­szédet mondanak a KKM hétfői misszióvezetői értekezletén. Egyeztetés a keresztényüldözésről ßÜJjQäj Orbán Viktor minisz­terelnök a Közel-Keleten szol­gáló keresztény vezetőkkel tanácskozott szombaton Ró­mában - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszter- elnöki Sajtóiroda vezetője. A megbeszélésen III. Junan szír katolikus pátriárka, Bésara But- rosz Rai maronita pátriárka, Je- an-Clément Jeanbart, Aleppó melkita érseke, II. Ignatius Af- rám szír ortodox pátriárka és Anba Gabriel kopt püspök vett részt. Az£gyeztetés legfőbb té­mája a keresztényüldözés volt, ugyanis jelenleg a közel-keleti térségben élő keresztények a legkiszolgáltatottabbak a vilá­gon. Orbán Viktor a tanácskozá­son kijelentette: Magyarország fellép a keresztényüldözések ellen. Simicskó: garantálnunk kell... A magyar emberek jö­vőjét és biztonságát ma is garantálnunk kell az új köntösben jelentkező veszélyekkel szemben - jelentette ki Simicskó Ist­ván a mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából, a Mohácsi Nemzeti Emlék­helyen szombaton rende­zett megemlékezésen. A honvédelmi mi­niszter beszédében a tömeges bevándorlás és a terrorizmus jelentette kihívásokat említve kijelentette: „minden erőnkkel megvédjük határainkat és a ma­gyar emberek biztonságát". Európának és Magyarország­nak erős hitre és erős államra van szüksége - hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy a tö­rök birodalmat Nándorfehér­várnál legyőző Hunyadi János végrendeletében fiait - köztük a későbbi király Hunyadi Má­tyást - istenfélelemre és haza­szeretetre intette.- A hitre építve tudunk igaz­sággal, de határozottan fellépni a veszélyekkel szemben-fogal­mazott a politikus. Simicskó István az 1526- os mohácsi vész­hez vezető felelevenítve megállapította, a Magyar Királyság tragédiáját Eu­rópa belső politikai és vallási el­lentétei, illetve az akkor „gyenge időszakát élő" magyar állam bel­ső megosztottsága okozta. Európa akkori vezetői nem érzékelték az I. Szulejmán szul­tán idejében aranykorát élő Oszmán Birodalom erejét és az ebből fakadó veszélyeket - vélekedett felidézve, hogy a mohácsi csata előtti erős ke­resztény gyökerű Magyarország 150 éven át sikeresen ellenállt a világ akkori legerősebb álla­mának. európai ese- m é n y e k láncolatát Mint kiemelte, a megmara­dáshoz fel kell töltenünk mind­annyiunk egyéni, családi és nemzeti fegyvertárát lelki és katonai értelemben is. Ehhez a nehéz időszakokra való emlé­kezés ad erőt, hogy „mégis meg­maradtunk, élni és boldogulni szeretnénk"-jegyezte meg. Hargitai János (KDNP), a tér­ség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: a mo­hácsi csatavesztés beleivódott a magyar nemzettudatba. Em­lékeztetett arra, hogy a kultu­rális örökségről szóló törvény a 2011-es módosítását követően az tizenhat nemzeti emlékhe­lyet sorol fel, köztük a mohácsit. A politikus szerint könnyű párhuzamot találni a „mai ese­mények" és a 490 évvel ezelőtti történések között.- Ha ez az ország erős köz­ponti hatalommal rendelke­zik és képes összefogni, akkor eredményre vagyunk ítélve - fogalmazott. Az ütközetben elhunytak em­lékére Bíró László katonai tábori püspök mondott imát majd a szónokok koszorúkat helyez­tek el a nemzeti emlék­hely sírkertjében. Európának és Magyarorszagnak erős hitre es erős államra van szüksége - hangoztatta Simicskó István Megkapta az elsőt Hillary Clinton a Demok­rata Párt elnökjelöltjeként szombaton megkapta az első nemzetbiztonsági tájékoztatót a titkosszol­gálattól. WhliiaffligRB' A volt külügymi­niszter a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) New York állambeli White Plains-ben lévő irodájá­ban találkozott a hírszerzés ve­zetőivel hogy megvitassák az Egyesült Államokat és a világot érintő súlyos fenyegetéseket. Donald Trump augusztus 17- én kapta meg az első hasonló bizalmas tájékoztatást. A re­publikánus jelölt tájékoztató­ját viták előzték meg mert bár minden elnökválasztás előtt a jelölteket a titkosszolgálat el­látja bizalmas információkkal, ezúttal Trump járatlansága a világpolitikában, feltételezett oroszbarátsága, valamint szó­kimondó stílusa sokakban két­ségeket ébresztett afelől, hogy szabad-e titkosított információ­kat a tudomására hozni. A titkosszolgálat egyik mun­katársa a CNN hírtelevízióban akkor úgy fogalmazott: az idei elnökválasztás különleges, mert az amerikai történelem­ben még nem fordult elő, hogy az egyik elnökjelöltben nem lehet megbízni, a másikról pe­dig az FBI igazgatója mondta ki, hogy külügyminiszterként hanyagul kezelte a titkosított információkat. Küldik a levélcsomagokat KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ! Változást sürgetett Beata Szydlo A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfőtől kezdi meg a mintegy 264 ezer levél­csomag kiküldését a levél­ben szavazóknak - közölte a szervezet vasárnap az MTI-vel. fiftliflirefo Az októberi or­szágos népszavazáson azok a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, akik élni szeretnének szavazati jogukkal, akkor szavazhatnak, ha szeptember 17-én 16 óráig felvetették magukat a levélben szavazók névjegyzékébe. An­nak, aki a 2014-es országgyűlé­si választások előtt, vagy azóta regisztrált, nem kell újra kérnie a regisztrációt. A választópolgárok eldönt­hették, hogyan kívánják átvenni az országos népszavazás szava­zólapját is tartalmazó levélcso­magot: eddig mintegy 224 ez­ren kérték, hogy (magyarországi vagy külföldi címre) levélben küldjék ki nekik, ezeket a külde­ményeket az NVI hétfőn adja át a Magyar Postának. Azt a mintegy 40 ezer levél­csomagot, amelyeknek az át­vételét személyesen kérték a választópolgárok, a következő napokban juttatják el a Külgaz­dasági és Külügyminisztérium­ba, és a tárca szállítja ki azokat a külképviseletekre. A levélcsomagban egy tájé­koztatót találnak a választópol­gárok, valamint egy azonosító nyilatkozatot, amelyet össze­vetnek a választópolgárnak a nyilvántartásban szereplő ada­taival. A nyilatkozat csak akkor érvényes, ha azt a választó aláír­ja. A levélcsomag tartalmazza a szavazólapot, valamint a kis bo­rítékot a szavazólapnak, illetve a nagy borítékot a szavazólapot tartalmazó borítéknak és a nyi­latkozatnak. A nagy borítékot - ahogyan a 2014-es országgyűlési válasz­táson is - biztonsági ragasztó­csíkkal kell leragasztani (amely szintén a küldemény része), így abból nem lehet sérülésmen­tesen szavazatot kivenni vagy beletenni. A levélben leadott szava­zatoknak postán a választást megelőző szombat éjfélig kell megérkezniük az NVI-hez, de le­hetőség van a szavazatot leadni külképviseleten, illetve egyéni választókerületi székhelyen is. Az Európai Unió migráci­ós politikája nem hozott pozitív eredményt, ezért változtatni kell rajta - hangoztatta Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szombaton Romániában, miután Dacian Ciolos román kormányfő tárgyalt a bukovinai Cura Humorú­imon. BíHHSüb A Mediafax hír- ügynökség beszámolója sze­rint Beata Szydlo a brüsszeli migrációs politika kudarcának tulajdonította azt is, hogy az Egyesült Királyság a referendu­mon az EU-ból való kilépésre szavazott. Úgy vélte, az uniónak sokkal többet kell költenie az illegális bevándorlás megelő­zésére, és leszögezte: Lengyel- ország elutasítja a bevándorlók kötelező kvóták alapján megva­lósítandó szétosztását. A két kormányfő közös saj­tóértekezletén mindkét fél fontosnak nevezte a párbe­széd folytatását Törökországgal - ennek érdekében tett közös látogatást a héten Ankarában a lengyel és a román külügymi­niszter. Ciolos kiemelte: a Feke­te-tenger térségének stabilitása mellette az is közös érdek, hogy Törökország teljesítse az illegá­lis migráció megfékezése terén tett kötelezettségvállalásait. A román kormányfő elmondta: Bukaresta júliusi NATO-csúcs után is szoros kapcsolatban maradt Varsóval, hiszen Lengyelország is küld egy századot az észak-atlanti szövetség Romániában felállítan­dó nemzetközi dandárjába, illetve román katonák is részt vesznek majd a lengyelországi NATO-zász- lóaljban - ezek megszervezése folyamatban van. A lengyel és román kor­mányfő meglátogatott több bukovinai ortodox kolostort és felkereste a Suceava megyei So- lonetu Nou nevű települést, az egyetlen olyan romániai falut, ahol tömbben élnek a lengye­lek. A 2500 romániai lengyel közül mintegy hétszáz él ezen a bukovinai településen. „Egyenes választ!” A Fidesz szerint az MSZP még mindig félrebeszél, október 2-án Magyaror­szág jövője a tét, ezért a szocialistáknak itt lenne az ideje félretenni a pártpolitikát és egyenes választ adni az egész nemzet sorsát meghatá­rozó kérdésre. EHEESSÍi A nagyobbik kor­mánypárt parlamenti frakciója arra reagált, hogy Molnár Gyula MSZP-elnök szombati sajtótá­jékoztatóján kijelentette: nem értenek egyet a kötelező bete­lepítési kvótával, a népszava­zásnak azonban ebben a for­mában nincs jogi jelentősége. Elmondása szerint a referen­dum eredménye nem vonatko­zik arra „a körülbelül 1300 re­gisztrált menekültre, tehát nem illegális bevándorlóra", akik el­osztásáról már megszületett a döntés, a későbbi esetleges ha­sonló európai uniós döntésekre pedig nincs kötelező érvénye. A Fidesz reagálásában azt írta: az MSZP hazudik, Brüsszel már számos döntést hozott a kényszerbetelepítésről, amely nem egyszeri alkalomról szól, hanem „futószalagon telepí­tenék be a migránsokat" egy állandó elosztási mechanizmus keretében. „Magyarország ezzel végér­vényesen megváltozna, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat és a kultúránkat" - olvasható a kormánypárti közleményben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom