Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-04 / 154. szám
2016. JULIUS 4., HÉTFŐ Két tarjáni bronzérem Szlovákiából A juniorok között lett bronzérmes Goldmann Kata (balról), Goldmann Júlia és Fésűs Evelin összetételű Dornyay váltócsapat tájékozódási futás. Hasonlóan az országos középtávú egyéni tájékozódási futó bajnokság döntőjéhez az országos váltócsapat bajnokságot (3 fős) is Szlovákiában, Besztercebánya környékén, egy a sportág szempontjából rendkívül nehéz technikás terepen bonyolították le. A tömegrajt előtt egy komoly zivatar pásztázta végig a terepet, így a csapatok első futóinak a komoly technikai felkészültség mellett a vizenyős területek, mocsarak leküzdése is komoly fizikai feladatot jelentett. Többen, köztük a tarjáni Goldmann Róbert a versenypályán önálló útvonalválasztása során belekerült egy nagyobb mocsárba, így az onnan való kikecmergés már jelentősebb időhátrányt eredményezett számára. A korosztályos küzdelmek során az ellenőrző pontok gyors felkeresésével is több esetben meggyűlt a versenyzők dolga. Serdülő lányoknál például a bajnoki címre a dobogós helyezésekre is esélyes triók mindegyike, közte a Dornyay I. csapata hibás ellenőrzőpontot érintve a célba éréskor kizárásra került. A tarjániak szerencséjére a Dornyay II. triója remekül küzdött, ésaz Osztafin Lili, Nagy Szilvia, Mag Fruzsina összetételű egység némi meglepetésre újabb bajnoki pontokat begyűjtve a harmadik helyen végzett.. Két évvel ezt megelőzően az ifjúsági leány kategóriá.- ban bronzérmes helyezést elért Dornyay váltócsapat idén azonos összeállításban (Goldmann Kata, Goldmann Júlia, Fésűs Evelin Anna) a junior korosztályban is bronzérmes tudott lenni az országos váltócsapat bajnokságon. Felnőtteknél, a nógrádiak közül a két szenior korú versenyzővel Boros Anna, Nagy Ákosné felálló női gárda, a befutó embernek Tóth Korinának köszönhetően bekerült a legjobb tíz csapat közé. Szenioroknál, több Dornyay egység és a balassagyarmati W55 kategóriás hölgyek is előkelő helyen tudták zárni az idei, Szlovákiában lebonyolított országos váltócsapat bajnokság döntőjét. Eredmények. Ml 25 kategória; 1. Tipo Tájfutó Klub 2; 10:43 óra... 8. Balassagyarmati Balassi Bálint KSE (Kovács Zoltán 52:26, Kovalcsik István 1:11:47, Kovács Péter 53:04) 2:57:17 ... 10. Salgótarjáni Dornyay SE (Goldmann Róbert 1:00:30, Varga István 1:02:21, Marczis István ifj. 1:12:55) 3:15:46. M145: 1. Pécsi VSK 2:19:47...6. Salg. Dornyay (Nagy Ákos 1:09:30, Fehérvári Péter 1:06:28, Erdélyi Gyula 59:16) 3:15:14. M14: 1. Szegedi Vasutas SE 1:58:13 ... 8. Salg. Dornyay (Verebélyi Márton 1:03:06, Sörös Zoltán 1:10:12 Tóth Ábel Tibor 1:19:48) 3:33:06. M21: 1. Tabáni Spartacus 2:20:56... 14. Salg. Dornyay (Fehérvári Dániel 53:19, Fehérvári Zsolt 1:07:11, Horváth Ádám 1:30:11) 3:30:41 ...18. Bgy. Balassi BKSE (Kovács Domonkos 1:37:04, Kovács Sebestyén 1:23:37, Kovács László 1:15:54 ) 4:16:35. M20: 1. Tipo TKE 2:12:57 ...5. Salg. Dornyay (Tábori Milán 58:55, Stork Mihály 53:04, Stork Gábor 1:05:09) 2:57:08. M105: 1. Tapolcai Honvéd 2:40:56 ... 4. Salg. Dornyay (Furtner István 1:24:29, Szöllős András 50:41, Babka Miklós 55:49) 3:10:59. M165: 1. OSC 1:52:13 ... 5. Salg. Dornyay (id. Pelyhe Dénes 55:11, Sramkó Tibor 49:14,Győri László 49:38) 2:34:03. W14:1. Veszprémi Honvéd 1:39:42 ...3. Salg. Dornyay II. 1:57:43 (Osztafin Lili 47:52, Nagy Szilvia 40:58, Mag Fruzsina 28:53)... Salg. Dornyay I. kiesett (Lénárt Lili 29:30,Varga Petra hiba,Mag Viktória 25:00). W21: 1. Tabáni Spartacus 2:10:35 ... 9 Salg. Dornyay (Nagy Ákosné 1:11:52, Boros Anna 1:11:13, Tóth Korinna 54:34) 3:17:39. W20: 1. Pécsi VSK 2:14:31 ...3. Salg. Dornyay (Fésűs Evelin Anna 59:58, Goldmann Kata 1:30:07, Goldmann Júlia 44:52 3:14:57. W55: 1. Hegyisport Szentendre 1:38:14 ... 4. Bgy. Balassi BKSE (Jakubecz Andrea 38:27, Hehl Éva 1:14:54, Novotni Tiborné 56:04) 3:14:57. Harmadik lett a tarjáni serdülő lányok II. csapata (balról): Nagy Szilvia, Osztafin Lili és Mag Fruzsina mm Ötkarikás történetek -1904 St. Louis w Halmay Zoltán korának legkiválóbb európai úszója volt Zűrzavarban túl az Operencián Túl az Operencián! A jelszó kiadva, ezúttal a cél az Amerikai Egyesült Államok, közelebbről St. Louis. Eredetileg Chicago kapta az 1904-es olimpia rendezését, de a Mississippi és a Missouri folyók találkozásánál lévő nagyváros ebben az esztendőben világkiállítást rendezett, a szervezők nemes egyszerűséggel átszállították a versenyeket oda. Csakhogy elfelejtettek hajót küldeni az európai államok sportolóiért, így aztán pusztán néhány küldöttség vállalta saját költségén az utazást. Köztük a magyarok. St. Louisban azonban enyhén szólva sem ideális körülmények fogadták az éremre áhítozó férfiakat. Pia nélkül nincs érem A mindössze négyfős magyar csapat először azzal szembesült, hogy az ivóvíz nem alkalmas emberi fogyasztásra. Nosza rajta, hát elővették az utazó felszerelésből a boros fiaskókat, és jófajta tokajival enyhítették szórójukat az atléták és az úszók. Közülük a szegedi magasugró Gönczi Lajos finoman fogalmazva sem tartotta be a mértéket. Rá is szólt dr. Kemény Ferenc, hazánk maroknyi küldöttségének vezetője, hogy nem lesz ennek jó vége. El is kobozták tőle a bort. Eljött a verseny ideje. Gönczy formája sok mindent elárult, csak azt nem, hogy megfelelően képes összpontosítani. Hiányzott ugyanis a „célzóvíz”. Hiába érkezett nagy reményekkel, hiába vágyott a dobogó legmagasabb fokára, csak negyedik lett. A viadal után visszakapta borát, és néhány nap múlva, immár némi alkoholos befolyás alatt, egy bemutatón legyőzte az olimpiai bajnokot. Halmay kétszer nyeri az aranyat Nem kellett ilyen nehézségeket elszenvednie honfitársának, Halmay Zoltánnak, noha ő sem úgy kívánta elérni élete fő célját, ahogy az a valóságban sikerült. Kis honunk legkiválóbb úszója egy mesterséges tó partjára ácsolt alkalmi fapallóról csobbant a vízbe ellenfeleivel, méghozzá előszóra 100 yardos gyorsúszásban, amit magabiztos előnnyel meg is nyert. Következett a rövidebb táv, az 50 méteres szám. Halmay és a házigazdák kedvence, Leary fejfej mellett kallózott, és egyszerre csaptak be a célba. Az egyik versenybíró Halmayt, a másik amerikai ellenfelét jelölte győztesnek. Már-már úgy tűnt, elveszik ez az aranyérem is, ám végül a zsűri salamoni döntést hozott: újra- úszást rendelt el. A kiváló erőállapotban lévő magyar klasszis ekkor már szemernyi kétséget sem hagyott afelől, ő a legjobb, megszerezte második elsőségét is. Az úszóversenyek másik magyar indulójának Nógrád megyei kötődése is van. A közép - és hosszútávokban jeleskedő, St. Louisban ezüst - és bronzérmet szerzett Kiss Géza a ma már Salgótarjánhoz tartozó Zagyvapálfalván született. Sekábrtózoti a maratoni bajnok A maratoni futás ismét nagy népszerűségnek örvendett, olyannyira, hogy a célban maga Roosevelt elnök lánya is lelkesen tapsolt a beérkezőknek. Ráadásul hazájának fia, egy Lorz nevű úriember tűnt fel először, meglehetősen könnyedén szedve a lábait. Amint beért, hamarosan kiderült, az út egy részét automobilon tette meg, ezért nem fáradt el annyira. Természetesen azonnal kivonták őt a „forgalomból”. És vártak tovább az igazi bajnokra. Nemsokára meg is érkezett a szintén USA-beli Hicks. Ő aztán végképp elcsigázottan vonszolta magát. Az, hogy egyáltalán talpon maradt, a mindenre figyelő kísérőinek köszönhető. Menet közben, amikor vizet kért, megtagadták tőle, csupán desztillált folyadékkal öblíthette ki a száját. Később már ez sem használt. Ekkor tojásfehérjében feloldva egy ezredgramm sztrichnint, azaz ajzószert adtak neki. A serkentő adagot pár mérfölddel később meg kellett ismételni, így, ilyen segítséggel tudott Thomas Hicks elbukdácsolni a befejezésig, de egy életre megemlegette ezt a negyven kilométert. Soha többé nem versenyzett, igaz, az aranyérmet nem vették el tőle. Pompásan nyilaié négerek A faji megkülönböztetés első olimpiai példájával is itt találkozhattunk. Az USA atlétikai csapatába, mindössze egyetlen színes bőrű sportoló, a vágtázó Poage kerülhetett be. Mi több, a szervezők, látványelemként néger portásokat, indián házicselédeket rángattak elő, akiktől különféle, már-már cirkuszinak tűnő mutatványokat követeltek meg, amit hátrányos megkülönböztetésként „Antropológiai Napok” címszóval illettek. Nyilakkal lőttek célba, dárdákat vetettek, csupán a közönség szórakozási igényeit kielégítve. A rendezők bizony minden ilyen és hasonló versengést „olimpiai futamként” tartottak számon, és az utókor történészeinek komoly kutatómunkájába került, míg a 400 közül a 85 tényleges olimpiai bajnokságot kiderítették. (folytatjuk) Hegedűs Henrik
