Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-23 / 171. szám

Elítélt bűnözők ne indulhassanak a választásokon! A Párbeszéd Magyarországért (PM) módosító javaslatot készül benyúj­tani a választási törvényhez, annak érdekében, hogy "elítélt bűnözők" a büntetésük lejárta előtt ne indul­hassanak semmilyen választáson. . A PM elnökségi tagja erről azzal összefüggésben beszélt pénteken az Mű­nek, hogy augusztusban időközi polgármes­ter-választást tartanak a Pest megyei Gyomron, ahol májusban lemondott a tele­pülést 2002 óta vezető Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör). Barabás Richárd emlé­keztetett: a polgármestert áprilisban a Sze­gedi ítélőtábla bűnösnek mondta ki folytató­lagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-ha­misítás vétsége miatt, amiért 9 hónap, 2 év­re felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet. A köz­ügyek gyakorlásától nem tiltották el Gyenes Leventét, aki jelezte is, hogy indulni akar az időközi polgármester-választáson. Barabás Richárd szerint a polgármester lemondásával meg akarta előzni azt a mél­tatlansági indítványt, amelyet egyébként a képviselőtestületnek kötelessége lett volna megindítani. Az ellenzéki politikus azt mondta, hatalmas joghézag található a jog­rendszerben, mert miközben az önkormány­zati törvény távozásra kényszerítette volna Gyenes Leventét, a választási törvény meg­engedi, hogy "elítélt bűnözők" is pályázhas­sanak politikai pozíciókra, például a polgár- mesteri posztra. A PM egy írásbeli kérdéssel fordul az igaz­ságügyi miniszterhez, akitől egyértelmű és határozott választ vár az ügyben, valamint annak kimondását, hogy elítélt bűnözők nem indulhatnak el a választáson - közölte. Amennyiben a miniszter nem kezdeménye­zi a választási törvény módosítását, akkor ezt a PM teszi meg az ősszel - tette hozzá. záson. nek helyettünk, jogunk van nekünk dönteni a kö­zös jövőnkről, jogunk van eldönteni, kikkel akarunk együtt élni" - olvasható a nyilatkozatban. A külhoni magyarság vezetői összefogásra szó­lították fel a magyarsá­got, és felkértek minden magyar állampolgárt, hogy október 2-án ve­gyen részt a kényszerbe­telepítés elleni népszava­Balról jobbra: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Répás Zsuzsan­na nemzetpolitikai szakértő, a Magyar Művészeti Akadémia nemzetközi és határon túli ügyek főosztályának vezetője, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke az Itthon a Kárpát-medencében! címmel rendezett előadáson a 27. Bálványosi Nyári Szabad- egyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2016. július 22-én A Kárpát-medencei magyarság választott veze­tői közös nyilatkozatban ítélték el pénteken Tusnádfürdőn az Európai Unió "elhibázott bevándor­lás-politikáját és a kény­szerbetelepítést". Ttisnádfürdö. A Tusnádfürdői Nyilatkozatot a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem hagyomá­nyos nemzetpolitikai kerekasztal- beszélgetése előtt írták alá a kül­honi magyar politikai szerveze­tek jelen lévő vezetői. A dokumentumban leszögezik: Európa veszélyben van, modern kori népvándorlás zajlik, milliók indultak útnak Ázsiából és Afri­kából, hogy a jobb élet reményé­ben Európában találjanak új ott­hont maguknak. Az aláírók úgy ítélik meg: Európa háborúban áll, a bevándorlási válság kezdete ug­rásszerűen megnőtt a terrorcse­lekmények száma. Az Európai Unió vezetői még min­dig nem értik a problémát, tagadják, hogy összefüggés lenne a bevándor­lás és terrorizmus között, a megol­dást pedig - a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül - az illegális bevándorlóknak az uniós tagország­okba való betelepítésében látják - ál­lapítják meg a külhoni magyar veze­tők, kijelentve: határozottan elutasít- ják Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikáját és a kény­szerbetelepítést. "Nekünk, Kárpát­medencei magyaroknak, akik évti­zedek óta egy nemzetként több ha­zában vagyunk kénytelenek élni, különösen fontos a közös Európa sorsa (.) Hisszük és valljuk, hogy a brüszszeli bürokraták nem dönthet­A fórumon a Miniszter- elnökséget Potápi Árpád János nemzetpolitikáért fe­lelős államtitkár képviseli. Németh Zsolt szerint a migránsválság által meg­nyitott legújabb korszak­ban sokkal nehezebb lesz a kisebbségi érdekérvényesí­tés, mint a korábbi időszakban volt. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke a Hitünkből értékek következnek című köny­vének bemutatóján beszélt erről a Tusványos keretében. A kétkö­tetes mű Németh Zsolt 2002-2014 közötti írásait, beszédeit tartal­mazza, előszavában Orbán Viktor miniszterelnök méltatta Németh Zsolt hozzájárulását a magyar nemzetpolitikához. A könyvbemutatón Németh Zsolt az "Európát maga alá temető migrációs őrület", az intolerancia európai megerősödése, és az "er­délyi magyarság elnyomására fel­használt" terrorizmusellenes harcról említést téve állapította meg, hogy az új külpolitikai hely­zetben nehezebb lesz a kisebbsé­gi érdekérvényesítés. Ökumenikus Segélyszervezet A kormány két év alatt 327 millió forint­tal támogatja a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet - derül ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből. Egy kormányhatározat felszólítja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az igazság­ügyi miniszterrel együttműködve 2016-ban 109 millió forint, 2017-ben 218 millió forint költségve­tési támogatást adjon a segélyszervezetnek. Az 1991-ben alapított segélyszervezet Magyar- ország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elis­mert karitatív szervezete. Célkitűzései között szerepel, hogy gyors segítséget jutasson el a ter­mészeti katasztrófák és emberek okozta krízisek károsultjainak, kitörési pontokat kínáljon a sze­génységből mindazok számára, akik maguk is készek tenni a felzárkózásért, valamint az önkén­tesség és az adományozás kultúrájának építésé­vel erősítse a társadalmi szolidaritást. „Hazug a plakátkampány” Hazugnak és "náci szellemben gyűlö­letkeltőnek" nevezte a kormány által indított népszavazási plakátkampányt a DK szóvivője, aki továbbra is arra buzdította a választókat, hogy ne vegyenek részt az októberi referendu­mon. Budapest Gréczy Zsolt pénteken az MTl-nek azt mondta, hogy a plakátkampány hazug, mert nincs érvényben kötelező betelepítési kvóta. Azért is hazug, mert a magyar népszavazás ered­ménye nem írhatja felül a magyar uniós kötele­zettséget - tette hozzá az ellenzéki politikus, aki úgy fogalmazott: az uniós tagsággal nemcsak a szabad utazást és a pénzügyi támogatást, hanem "a közös felelősségvállalást is elnyertük". A szóvivő annak a véleményének is hangot adott, hogy "a Magyarországnak károkat okozó médiakampány" költségén fel lehetne számolni a gyermekéhezést. Végül azt a meglátásukat is megismételte, hogy Orbán Viktor miniszterel­nök ki akarja léptetni az országot az EU-ból, és a kampány ezt készíti elő. ■ ’ * ** Nyári egyetem Pécsen Öt kontinens harminc országából több mint ötven hallgató érkezik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn kezdődő 17. Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem elnevezé­sű programjára - tájékoz­tatta a felsőoktatási intéz­mény az MTI-t. Pécs. A pécsi orvoskar által szervezett rendezvényre idén a legtöbben Lengyelországból ér­keznek, de várnak még magy arul tanulni kívánó hallgatókat egye­bek mellett Angolából, Chiléből és Japánból is - közölte a PTE. A választható két- és négyhe­tes kurzusok tanóráit öt nyelvi szinten, heti negyven tantermi és tantermen kívüli órában, kis - öt-tíz fős - csoportokban tartják. A csoportok három nyelvtanár­ral tanulnak, így biztosítva a vál­tozatos tanulói környezetet és módszertani eszközöket. A tan­anyagként használt MagyarOK című tankönyvcsalád a termé­szetes kommunikációra helyezi a hangsúlyt - fűzték hozzá. A közlemény szerint a kiadvány különlegessége, hogy élőnyelvi tu­dást és olyan magyar kulturális ismereteket közvetít, amelyek a tanulók kultúrájának bemutatását és összevetését is lehetővé teszik. Jelezték, hogy az idei nyári egye­tem idején jelenik mega tankönyv- család harmadik kötete. A résztvevők kulturális sze­mináriumokon, projekteken, ki­rándulásokon és szakkörökön felfedezhetik Pécs és környéké­nek látnivalóit is. A heti 40 órás intenzív nyelvtanfolyam szóbeli és írásbeli vizsgával zárul, ame­lyért nemzetközileg elismert krediteket kapnak a hallgatók. Nem működnek a sugárkapuk Legalább két sugárzásmé­rő kapu nem működik a magyar-szerb határon, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy mérjék a kamionok rakományának radioaktivitását - írta pén­teken a Magyar Nemzet. Budapest Erről a napilap sze­rint Varga Mihály, Csongrád megyei rendőr-főkapitány levél­ben tájékoztatta a Tettrekész rendőrségi szakszervezet veze­tőjét. Azt nem tudni, hogy mely határátkelőkön van üzemen kí­vül a berendezés. A Magyar Nemzet cikkében megemlítette, hogy tavaly július­ban Pozsgai Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) humánigazgatási szolgálat veze­tője levélben elismerte: a tompái határátkelőn lévő kapuk műsza­ki okok miatt több mint egy éve üzemen kívül vannak. A sugárkapukkal korábban is volt már probléma, a lap felidéz­te, hogy 2012-ben műszaki hi­bák miatt kötött szerződést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a gyártóval tizenhárom berende­zés javítására, akkor tizenegy határállomáson nem működtek a kapuk. Nagykövetségeket nyitnak újra Újranyitják a magyar nagykövetségeket Kolumbiában és Peru­ban. Az erről szóló kor­mányhatározatok a Magyar Közlöny legfris­sebb számában jelentek meg. Budapest. A kormány döntér se értelmében Bogotában és Limában is 2017. május 31-ével nyílhat újra a magyar nagykö­vetség. A bogotái külképvise­let konzuli kerülete az egész Kolumbiai Köztársaság, a pe­rui külképviselet konzuli ke­rülete pedig az egész Perui Köztársaság területére kiter­jed majd. A külképviseletek újranyitá- sához szükséges diplomáciai lépéseket, az érintett ország külügyminisztériumának tájé­koztatását, továbbá a külkép­viseletek újranyitásával össze­függő feladatok végrehajtásá­val Szijjártó Péter külgazdasá­gi és külügyminisztert bízta meg a kormány. A két külképviselet újranyitás- sal és működéssel kapcsolatos kiadásainak fedezetét 2017-ben a Külgazdasági és Külügyminiszté­rium (KKM) költségvetéséből kell biztosítani. A bogotái külképvise­let működtetésével kapcsolatos kiadásokra 2018-tól 182,5 millió forintot, a limaiéra 2018-tól 156,4 millió forintot kell biztosítani a KKM költségvetésben. A kolumbiai nagykövetség és a perui nagykövetség műholdas adatkommunikációjának kiépíté­sével kapcsolatos kiadásokra 2018- ban külképviseletenként 203,8 millió forintot kell biztosítani. Magyarországon ujjnyomatot vettek... Ujjnyomatot vettek Magyarországon a Würzburg mellett, egy vonaton végrehajtott bal- tás-késes támadás tettesé­től - jelentette a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című nértiet lap. Budapest/Beriin. a fáz infor mációi szerint a támadó teljesen ellenőrizetlenül lépett be Né­metországba. Ujjnyomatát 2015 júniusában, Magyarországon rögzítették az Eurodac uniós menekültügyi adatbázisba, és amikor június végén megérke­zett Németországba, a német hatóságok nem vizsgálták meg, hogy regisztrálták-e már vala­hol az EU-ban, vagyis nem vet­tek ujjnyomatot, amelyet le­futtathattak volna a közös­ségi adatbázisban. A menekültügyet uniós szinten szabá­lyozó úgynevezett dublini előírások alapján a német hatóságok a ma­gyarországi re­gisztráció miatt megtagadhat­ták volna a belé­pést a magát af­gán állampol­gárnak mondó, felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorútól. Tavaly június­ban a szövetségi rendőrség nem vég­zett rendszeres ellen­őrzést a határon, de megerősített járőrökkel igyekezett megakadályozni Iszlám Állam (IA) ter­rorszervezettet kapcso­latban álló, Aamaq hír- , ügynökség videofelvéte- J léről rögzített kép a Muhammad Rijadként azonosított 17 éves afgán férfiról eev —1 a kezében késsel rátámadt egy vonat uta­saira a bajorországi Würzburg közelében. Négy embert megse­besített, majd leszállt a többi utas által vészfékkel megállított vonatról, és megsebesített még egy embert. Rátámadt az előállí­tására érkezett különleges rend­őri egységre, ezért a lelőtték. A nyomozás eddigi adatai alapján az Iszlám Állam terror­szervezet propagandájának ha­tására, de egyedül, önállóan cse­lekedett, esete az "ámokfutás és a terrorizmus határán" helyez­kedik el. az illegális határátlépést A szö­vetségi kormány csak 2015 szeptemberében döntött arról, hogy nem ellenőrzik és regiszt­rálják a menedékkérőket a hatá­ron, de a hatóságok már koráb­ban is eltértek a dublini szabá­lyoktól. A támadó 2015 decemberében nyújtott be menedékjog iránti ké­relmet és idén márciusban ka­pott tartózkodási engedélyt. Eh­hez egyszer sem nyújtott be sze­mélyazonosság igazolására al­kalmas iratokat, mindig csak az általa közölt adatokat rögzítették. A 17 éves menedék­kérő hétfőn baltával é s 'AP/AAMAQ HÍRÜGYNÖKSÉG El lenzik a betelepítés-politikát 5BK. ■■■ ■■ ■■ ara IBM wum ■■ H ■L.““ mm am mt . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom