Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-23 / 171. szám
2016. JULIUS 23., SZOMBAT Paprikatermesztés és feldolgozás Boldogon Hungaricum, bizalmi termék, aminek legfőbb értéke a gazdák szorgalmas munkája: Boldogon a fűszerpaprika termesztésének több mint 150 éves múltja van Boldog. Palócföld déli csücskében, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megye határán található az egykori "zsákfalu", Boldog. A Zagyva-völgy termékeny földjei, a vízbőség, a kiváló mikroklíma, a helyiek - bolgárkertészektől tanult - tudása és szorgalma adta a fó' megélhetést: a zöldség- és a paprikatermesztést. Nem csak Szeged és Kalocsa környékén termelnek fűszerpaprikát, hanem Boldogon is, ahol ennek több mint 150 éves hagyománya van. A helyi adottságoknak legjobban megfelelő mihályfalvi, napfény és bíbor fajtát termesztik a leggyakrabban: mindnek magas a vitamin és színezőanyag tartalma. A boldogiak nem érintették a fűszerpaprika válságok, itt nem keverték, hamisították a fűszert: akiről ilyen kiderülne, az a későbbiekben nem boldogulna Boldogon. A községben, mint fentebb említettük, kiválóak az adottságok a kertműveléshez. A Zagyva a vízellátást biztosítja, a kezdetleges módszerek után Boldogom már az 1920-as évektől működtek szivattyúk, a réteg- és talajvíz kiemelésére. A bolgár- kertészektől tanult árasztásos- barázdás öntözést a mai napig ismerik a boldogi a paprikatermesztők, de ma már inkább a csepegtető öntözés a jellemző. A boldogi gazdák egy része a saját maguk által termesztett vetőmagot használják, de vásárolnak is kutatóintézetektől. A palántákat fóliasátor alatt, vagy melegágyban nevelik, aki kisebb mennyiséget termel, a háza alkalmas részeit használja erre a célra. A szabadföldbe június elején ültetik ki a palántákat. A fűszerpaprika tápanyagokban dús talajt kíván és vízigényes is. A locsolóvíz nem csak a palántákat látja el, hanem hűti is a nyári kánikulában felforrósodó földet. Több alakalommal kell kézzel megkapálni, hogy levegős legyen a talaj, illetve a gyomokat is irtani kell a növények közül. A boldogi fűszerpaprika termesztése nagyon sok kézimunkával jár. A termést a nyár vége felé kezdik leszedni, majd válogatják, kézzel felfűzik és szárítják. A legtöbb helyen a tornácokon, vagy száraz, napos helyekre akasztják ki a füzéreket. A szárítás több hétig is tarthat. A fűszerpaprikát ezután kicsu- mázzák, majd a legtöbb háztartásban megtalálható malmokban, vagy kalapácsos őrlőkben finomra őrlik. Ezután laza szövésű vászonzsákokban tárolják a csomagolásig. A fűszerpaprika bizalmi termék, a boldogi gazdáknak bejáratott vevőkörük van, akik előre jelzik mennyiségi igényeiket. Ez a rendszer még napjainkig multi világában is működik. Az elmúlt években sajnos sokan hamisították a hungaricumnak számító fűszer- paprikát, más országból származó, silány minőségű őrleményeket is felhasználva. Boldogon ilyen egyáltalán nem volt, a faluközösség nem tűrte volna el az Ilyen jellegű csalást. Voltak helyben próbálkozások, hogy szövetkezzenek a gazdák, új technológiákat honosítsanak meg, melyek a fizikai munka egy részét kiválthassa, egységes központi feldolgozással és csomagolással jelenjenek meg a piacon védjeggyel. De ezek a többszöri próbálkozások nem jártak sikerrel. A helyiek nem nagyon szeretnek közösködni. Mindenki járja a saját kitaposott útját. A fűszerpaprika nem vesztett a minőségéből, csak a a termő- terület csökkenésével kevesebb lett belőle. Azért még sokan foglalkoznak a hagyományos termesztéssel, a kipróbált módszereket alkalmazva. Remélhetőleg még sokáig lesznek olyanok, akik továbbviszik a hagyományt! Kép és szöveg: H. Szabó Sándor Betűvédnöki program Betűvédnöki programot indított a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet, a kezdeményezés célja, hogy a soproni Széche- nyi-szobor talpazatán négy nyelven tüntessék fel gróf Széchenyi István hazaszeretetró'l vallott egyik gondolatát, tisztelegve a "legnagyobb magyarként" emlegetett államférfi előtt. Sopron. Petkovátz Tamás, a szövetkezet elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: a májusban elindított kezdeményezés a "haza- szeretet szimbolikus kifejeződése. Önmagában a hazaszeretet mint érzés, egy érték, amit nem lehet megvenni, és a hazaszeretet érzése nem csak a gazdag emberek kiváltsága, hanem mindenkié". Úgy fogalmazott, hogy az egyéni boldogulás, az egyéni lét elképzelhetetlen a közösség létezése nélkül. Ennek a gondolatmenetnek megfelelően választották ki Széchenyi Istvánnak az Akadémián 1846 decemberében elhangzott beszédéből a következő részleletet: "A hazaszeretet azon szent láng, melyért, bármily gyermeki érzelemnek gúnyolják is azt a világ hidegen számító cosmopolitái, nincs mit pirulnunk, mert a legtöbb magasztos cselekedet mégis innen vette, innen veszi, és innen fogja venni a Földön eredetét.” A szövetkezet elnöke hozzátette: magyarul, németül, horvátul és angolul vésik a szobor talpazatán található gránittáblákba a gondolatot. A magyar, a német és a horvát nyelveknek ma is élő hagyománya van a térségben, míg az angol fordítás tisztelgés Széchenyi István Ang- lia-szeretete előtt - fogalmazott. Perkovátz Tamás a védnökké válás folyamatát részletezve elmondta: 870 betű felett lehet védnökséget vállalni, magánszemélyként, egyesületként vagy civil közösséget alkotva, a www. szechenyiszobor.hu honlapon regisztrálva, egy minimum tízezer forintos védnökké válási adomány után. A felajánlott öszszeg- ből készül el a felirat, de támogatják az emlékév alkalmából a következő tanévben rendezendő kárpát-medencei középiskolás Széchenyi-vetélkedőt is. A nándorfehérvári diadal évfordulója w * \ A Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest helyőrség Dandár 32. Honvéd Nemzeti Díszegység tagjai történelmi zászlókkal vonulnak a Lánchídon, mögöttük a katonazenekar az 1456-os nándorfehérvári diadal emléknapján, 2016. július 22-én ■hH
