Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-21 / 169. szám

Parkfejlesztést negyed helyett! Az LMP véleménye szerint nem múzeumi negyedre, hanem egy zöldterület-fejlesz­tési programra és az erről szóló párbeszéd megindításá­ra lenne szükség Budapesten. A párt úgy látja, hogy a fővá­rosban a jelenleginél sokkal több és nagyobb területű köz­parkot kellene létrehozni. Budapest Csárdi Antal szerdán az MTl-nek azt mondta, a mai napig fenn­állnak azok a szakmai valamint kör­nyezetvédelmi érvek, amelyek a múze­umi negyed létrehozása illetve a Város­liget átépítése ellen szólnak. A fővárosi képviselő kiemelte: az elmúlt hetek történései azt mutat­ják, hogy a Városliget ügye már nem a fákról szól, ugyanis az látszik, hogy a kormány "letette a voksát a kopaszok mellett", az ő segítségük­kel hajtják végre terveiket, miköz­ben "a megfélemlítés eszközét hasz­nálják". A politikus úgy összegzett: "a legrosszabb szocialista időket idé­ző módon a félelemkeltés az úr ma Budapesten és ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetni". Az, hogy szerdán határozatképte­lenség miatt berekesztették az Ország- gyűlés rendkívüli ülését, amelyet a Liget-törvény megsemmisítéséről szó­ló javaslatot tárgyalták volna, az is azt bizonyítja, hogy a Fideszt nem érdekli a társadalmi vita - folytatta. A Fidesz nem megoldani akarja a problémákat, hanem rá akarja kényszeríteni Buda­pestre a saját akaratát - tette hozzá. Végül azt mondta, hogy ha fölösle­ges is, számos más helyszínen, pél­dául a rozsdaövezetekben, létre le­hetne hozni a múzeumi negyedet. Nyomás alatt a magyar-szerb határ Migránsok tábora a szerb-magyar hatar közelében, Horgosnál 2016. július 16-án. A határ szerbiai oldalán az Európai Unió nyugati államaiba igyekvő több száz migráns táborozik arra várva, hogy vala­hogyan bejusson Magyarországra A Szerbiába - részben Macedóniából, Bulgáriából - érkező bevándorlók egy­re nagyobb számban közelítik meg a magyar határt, nagyon elszántak, hogy "akár erőszakos módon", min­den áron Nyugat-Európába jussanak - jelentette ki a miniszterelnök belbiz­tonsági főtanácsadója az Ml aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. BüdapestBakondi György elmondta: az első ne­gyedévben mintegy 4500-an, a második negyed­évben 10 ezer 500-an kísérleteztek a magyar ha­táron, vagyis a tendencia növekszik. Ha ez a nyomás fokozódik, bonyolult helyzetet eredmé­nyezhet az egész Balkánon és az egész Európai Unióban. Ezen felül - mint hozzátette - több mint 130 ezren vannak Olaszországban, akik a tenge­ren érkeztek Líbiából. Mindez azt jelenti, hogy folyamatosan nyomás alatt tartják Európát. Bakondi György szerint Európa-szerte egyre többen vélik úgy, hogy ilyen mértékű tömeges migrációt Európa nem képes kezel­ni, s a nemzeti kormányoknak és Brüsszel­nek határozott lépéseket kell tenniük a véde­lem érdekében. A belbiztonsági főtanácsadó szólt arról is: nagy veszélyt jelent az európai közbiztonságra nézve, hogy a migránsok egyre több erőszakos cselekményt követnek el: a magyarországi tábo­rokban is több atrocitás történt, s a németorszá­gi vonaton támadóról is kiderült, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez kötődött. Mindennek fényében Bakondi György remé­nyét fejezte ki, hogy az Európai Unióban sike­rül egy olyan biztonsági rendszert kialakítani, amely lehetőséget ad a valódi menekülteknek a politikai menedék jog elérésére, viszont ha­tékonyan képes távol tartani a terrorizmust, és mindazokat, akik gazdasági célból akarnak be­jutni az unióba. Gazdaságpolitika: buktak az „összeszerelő üzemek" Az LMP értékelése szerint a kormány "összeszerelő üze­mekre építő" gazdaságpoliti­kájának csődjét és a magyar emberek "legrútabb elárulá­sát" jelenti az a terv, amely szerint külföldi vendégmun­kásokat hívnának be Magyarországra a szakkép­zett munkaerő hiánya miatt - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke keddi sajtó- tájékoztatóján. Budapest Az LMP politikusa szerint Orbán Viktor és kormá­nya a saját csapdájába esett, hi­szen azt tűzték ki célul, hogy Magyarország az alacsony bé­rekkel versenyezzen a világpia­con, a magyar emberek viszont úgy döntöttek, hogy ilyen bére­kért nem akarnak dolgozni, ezért sokan külföldön találtak munkát. Az LMP szerint ugyanakkor ebben a helyzetben a külföldi munkaerő behívása nem megol­dás, hanem a magyar emberek "legrútabb elárulása" lenne. Szél Bernadett szerint a kor­mánynak és a Fidesznek négy "fő bűne" van, amivel tönkretet­ték a foglalkoztatást: aránytala­nul és egyoldalúan támogatták a külföldi nagyvállalatok ma­gyarországi letelepedését, beve­zették az egykulcsos adót és megszüntették az adójóváírást, nem emelték a közalkalmazotti béreket és tönkretették az okta­tási rendszert. Úgy vélte: ha ezen a négy ponton nem változ­tat a kormány, akkor Magyaror­szágon gazdasági összeomlás következik be. Az LMP ebben a helyzetben úgy véli, hogy mielőbbi béreme­lésre van szükség, a közszférában is, emellett a párt adómentessé tenné a minimálbért, csökkente­né az élő munkára nehezedő ter­heket, minőségi reformot javasol a szakképzésben, illetve hátrá­nyos helyzetűekre célzott felnőtt- képzési programokat és állami bérlakásprogramot hozna létre. Szél Bernadett kérdésre vála­szolva közölte: közérdekű adat- igénylést nyújtanak be, hogy kiderüljön mennyibe került a kormány új plakátkampánya. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány egyoldalú üze­netekkel befolyásolja a magyar választópolgárokat. Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter euróbevezetésről szóló nyilatkozatával kapcsolat­ban az LMP társelnöke úgy vél­te: amíg a magyar átlagbér a német minimálbér alatt van, ad­dig csak álmodozni lehet erről a kérdésről. Szerinte azonban Ma­gyarország felzárkózás helyett még a saját régiójától is lesza­kad a bérek tekintetében. Országgyűlés: blöff volt Négymilliárdos egyetemi fejlesztés Egyenként kétmilliárd forint európai uniós támogatásban részesül a Pécsi Tudományegyetem (PTE) mesterséges meg­termékenyítés sikeressé­gének növelését célzó kutatása, valamint háromdimenziós (3D) nyomtatási és vizualizáci- ós központjának kialakí­tása - tájékoztatta a felső- oktatási intézmény az MTI-t. Pécs. A PTE közleményében a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságának növelését célul kitűző, 2012-ben indult program­ról, amely több mint negyven ku­tató részvételével zajlik és eddig mintegy egymilliárd forintos uni­ós támogatást kapott, azt írta, a szakemberek "számos kecsegtető eredményt" értek el. Ezek rutinszerű klinikai alkal­mazása azonban olyan nanotechnológiára épülő gyors­tesztek (chipek) kifejlesztését követeli meg, amelyek költséghatékonyan és reprodu- kálhatóan képesek a klinikai minták diagnosztikai vizsgálatá­ra - közölték, hozzátéve, hogy en­nek megvalósítására 1 milliárd 975 millió forint támogatást nyert el az egyetem. "Reményeink szerint a jelen­legi mintegy 30 százalékról hoz­závetőlegesen 50 százalékra tudnák növelni a mesterséges megtermékenyítések eredmé­nyességét" - idézték Kovács L. Gábort a PTE Szentágothai lá- nos Kutatóközpontjának elnö­két, a kutatás szakmai vezetőjét. Szintén mintegy kétmilliárd forintos támogatást nyert el az egyetem tavaly indult, háromdi­menziós technológiákat és fej­lesztéseket megvalósító nagy­projektje, amelyben jelenleg öt kar több mint ötven kutatója és hallgatója vesz részt. Nyitrai Miklós, a PTE 3D-munkacsoportjának vezető­je szerint a technológia egyre inkább elérhetőbbé válik, így "a 3D-nyomtatók mindennapjaink­ra is komoly hatással lesznek". Az eddig 15 millió forintos tá­mogatásban részesült projekt­ben az egyetem orvostudományi, közgazdaság-tudományi, műsza­ki és informatikai kara, valamint a művészeti és a természettudo­mányi kar is vesz részt. Komolytalan blöff volt az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívása, hiszen maga a kezdemé­nyező sem jelent meg, aho­gyan a kezdeményezést aláírók egy része sem - mondta Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján. Budapest A politikus az Or­szággyűlés ülését követően - amelyet határozatképtelenség miatt berekesztettek - úgy nyilat­kozott, hogyha határozatképes is lett volna az Országgyűlés, akkor sem lehetett volna lefolytatni a vitát, mert ahhoz az előterjesztő­nek jelen kellett volna lennie. Mindezzel bebizonyosodott, hogy a parlament összehívása a Liget-projekt kapcsán mindössze "műbalhé" volt, hogy az ellenzék szerepelhessen "a nyári uborka- szezonban" - vélekedett. Kosa Lajos szerint ebben az esetben is ugyanaz figyelhető meg, mint a korábbi nagy buda­pesti fejlesztések - például a Vár­kert Bazár vagy a Kossuth tér - esetében, hiszen azok ellen is akciókat szerveztek, majd ami­kor elkészültek, mindenki elé­gedett volt. Tények nélkül Budapest, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint az Eu­rópai Unió vezetői több tényt sem akarnak tudomásul venni, például azt, hogy egy kutatás­ban a megkérdezettek 80 száza­léka úgy véli, van összefüggés a migráció és a terrorizmus kö­zött. Speidl Bianka azt mondta: azt sem akarják figyelembe ven­ni, hogy a megkérdezettek 75 százaléka aggódik, mert a migránshullám óta több a sú­lyos bűncselekmény és attól is tartanak, hogy az események radikálisan formálják át Európa kulturális és vallási arculatát Elmondta még, hogy a franci­ák a legtoleránsabbak a témá­ban annak ellenére, hogy ott történik a legtöbb merénylet. Szerinte a nyugat-európai em­berek kisebb gyanakvással kö­vetik az eseményeket, mint a kelet-európaiak. Nézete szerint a Nyugat már érzi, hogy jóléte és biztonsága veszélyben van. Tusványos: szabadegyetem és diáktábor Tusnádfifdő. Míg 2010-14 között a nemzetpolitikai intézkedések a ma­gyar nemzet közjogi egyesítésének keretét teremtették meg, az utóbbi években a kormány a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hang­súlyt - jelentette ki Potápi Árpád lá- nos nemzetpoütikáért felelős állam­titkár szerdán Tusnádfürdőn, a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. Ezt a célt szolgálta a szakképzés éve, a külhoni magyar fiatal vállalko­zók segítése és több nagyszabású gaz­daságpolitikai program - tette hozzá. Az államtitkár megjegyezte: a Tusványosként emlegetett erdélyi rendezvénysorozat a Kárpát-me­dence egyik legfontosabb nemzet­politikai műhelye, ahol számos olyan gondolat született a státustör­vénytől a kettős állampolgárságig, amelyből később törvény lett, vagy bekerült az alaptörvénybe. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke (balra) és Tőkés László euró­pai parlamenti képviselő, az frdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét beszélget az erdélyi Tusnádfürdőn V Nők foglalkoztatása Egyre magasabb a női foglalkoztatás aránya Ma­gyarországon, lassan eléri az európai uniós átlagot is - mondta az Emberi Erőforrás­ok Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős állam­titkára. Novák Katalin kitért arra is, hogy átalakították a bölcsődei rendszert, januártól a hagyományos mellett mini-, családi és munkahelyi bölcső­dék is lesznek. A munkaadó­kat is több módon ösztönzik, például a bölcsőde létrehozá­sával, működtetésével kapcso­latos költségeiket januártól leírhatják adójukból. Az államtitkár az az M1 mű­sorában kiemelte: ma a GDP 4,7 százalékát fordítják család- támogatásokra, ez a 2,4 száza­lékos OECD-átlagnál jóval ma­gasabb, ráadásul folyamatosan növekszik: 2010-től 2017-re majdnem másfélszeresére nőt­tek a családtámogatások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom