Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-21 / 169. szám

'EPA/MATHIAS LÖVGREEN BQ1ESEN Ös szehangolt támadás Összehangolt csapásra készül az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ira­ki fellegvára, Moszul ellen az Egyesült Államok és Franciaország - közölte szerdán Stephane Le Foil francia kormányszóvivő. Páríz A France Info rádióállo­másnak elmondta, hogy az ügy­ben Washingtonban tárgyal Jean Yves Le Drian francia védelmi miniszter, aki az amerikaiakkal Tíz, Olaszországban lete­lepedett külföldit vett őri­zetbe az olasz rendőrség szerdán embercsempé­szés gyanújával, mert Afrikából Olaszországba érkezett migránsokat szállítottak tovább más európai államokba. Róma . Az olasz hatóságok által "szárazföldi" embercsempészek­nek nevezett csoportot hat egyip­tomi, három albán, két román, egy szíriai és egy brazil alkotta. Mindannyian 26 és 45 év közöt­tiek, Olaszországban tartózkodá­si engedéllyel telepedtek le. egyeztet a támadás előkészítésé­ről. Le Foil nem tudta megerősí­teni azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint a francia külön­leges egységek több katonáját va­sárnap meggyilkolták Líbiában. Azt azonban megerősítette, hogy az említett egységek jelen vannak az észak-afrikai országban. "Természetesen a különleges egységek ott vannak, hogy segít­séget nyújtsanak, és szavatolják a francia jelenlétet a terroristák elleni harcban" - hangsúlyozta a kormányszóvivő. A bandát vezető egyiptomi fér­fi a dél-olaszországi partokra ér­kező migránscsoportok szállítói­val állt kapcsolatban. így értesült arról, hogy a migránsok közül ki tudott továbbjutni az észak-olasz­országi térségbe, ahol kapcsolat­ba lépett velük. A találkozópont a milánói központi vasútállomás volt: az embercsempészbanda itt vette fel a migránsokat, akiket gépkocsikkal más európai orszá­gokba szállított. Az olasz hatósá­gok 2014-ben indítottak vizsgála­tot, és mintegy húsz "szállításról" tudnak Milánóból az északabbra fekvő európai országok irányá­ba. A banda az utakkal hetven- milüó eurót keresett. Hivatalosan is elnökjelölt­jévé választotta Donald Trumpot a Republikánus Párt, így biztossá vált, hogy a novemberi ameri­kai elnökválasztáson a New York-i üzletember indul a párt színeiben. Cleveland. A milliárdost a re­publikánusok clevelandi kon­venciójának második, keddi nap­ján választották meg a párt el­nökjelöltjének. Trump formális jelölését Jeff Sessions alabamai szenátor jelentette be, majd az ábécé-sorrendben szólított tagál­lamok nevében egy-egy delegá­tus nyilvánosan és hangosan közölte, hogy kit támogatnak. Donald Trumpnak 1237 kül­dött támogatására volt szüksége, ezt már New York államnál - ahonnan származik-megszerez­te. Jelöltségét legidősebb fia, Do­nald Trump Jr. jelentette be, aki három testvérével együtt csatla­kozott a New York-i küldöttség­hez. Az ifjabb Trump úgy fogal­mazott, apja nagyon büszke a mozgalomra, "ez ugyanis nem csak egy egyszerű kampány". Donald Trump egyedüli esé­lyesként érkezett a hétfőn kez­dődött konvencióra, de a keddi szavazáson rajta kívül Ted Cruz texasi, Marco Rubio floridai és Rand Paul kentucky szenátor, valamint John Kasich ohiói kor­mányzó, Ben Carson idegsebész és Jeb Bush volt floridai kor­mányzó is kapott voksokat - az előválasztási folyamatban elért eredményeik alapján. Trump végül 1725, Cruz 475, Kasich 120, Rubio 114, Carson hét, Bush három, Rand Paul pedig két szavazatot könyvelhetett el a vokso­lást elnöklő Paul Ryan, a képviselő­ház elnöke ismertetése szerint A döntésüket bejelentő dele­gátusok pár szóval bemutatták államukat és némelyikük arról is beszélt, hogy miért adja a vok- sát az elnökjelöltre. Amerikai Szamoa szószólója például fontosnak tartotta ki­emelni, hogy bajnokjátékost ad­tak az amerikaifutball-ligának, a Kalifornia döntését bejelentő delegátus pedig azt hangsúlyoz­ta, hogy a mellette álló fiainak munkát és boldogabb jövőt sze­retne, állama ezért is adja vala­mennyi delegátusa voksát Do­nald Trumpra. Idaho küldöttje ugyanakkor azt ecsetelte hos­szasan, hogy az állam szilárdan republikánus és büszke a híres krumplijára. A szavazás után közfelkiáltás­sal alelnökjelöltté választották Mike Pence indianai kormány­zót, akinek még hivatalosan el kell fogadnia a jelölést. Trump ellenzői gúnyplakátokkal tüntetnek az elnökjelölt-állító konvenci­ójának helyszíne közelében Embercsempész bandát számoltak fel Marad a rendkívüli állapot Britannia nem fordít hátat Európának PáríZS. A törvényhozás alsóhá­za kedd éjjel szavazta meg a javas­latot Francois Hollandé államfő a múlt csütörtöki, legalább 84 halá­los áldozatot követelő nizzai ter­rortámadást követően jelentette be, hogy a november 13-i párizsi merényleteket követően kihirde­tett rendkívüli állapot meghosz- szabbításáról döntött A kormány­oldal három, az ellenzék viszont hat hónapos hosszabbítást java­solt. A kormány végül jelezte, kész támogatni, hogy a rendkívü­li állapot 2017 januárjáig tartson. Washmgton Egy Gülen eszméit tá­mogató New Yorki székhelyű szer­vezet által közzétett közleményben a hitszónok arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy "utasítsanak el bármiféle törekvést, amely politikai leszámolások céljából a kiadatási fo­lyamattal való visszaélésre irányul". A török vezetés azzal vádolja Recep Tayyip Erdogan török el­nök egykori szövetségesét, hogy "Nehéz ezt kimondani, de ez a kötelességem: lesznek még to­vábbi támadások és további ár­tatlan emberek fognak meghal­ni. Nem szabad hozzászoknunk ehhez a fenyegetettséghez, de meg kell tanulnunk együtt élni vele" - fogalmazott a szavazás előtt mondott felszólalásában Manuel Valis miniszterelnök. Az eddig négy alkalommal meghosszabbított intézkedés ke­retében a hatóságoknak különle­ges jogosítványuk van a bizton­ság fenntartására. ő volt a pénteki sikertelen kato­nai államcsíny szellemi atyja. Bekir Bozdag török igazság­ügyi miniszter korábban közöl­te: Ankara hivatalosan kérte Washingtontól a hitszónok le­tartóztatását és kiadását. Washington korábban közölte: fontolóra veszi Gülen kiadását, ha jogilag megalapozott Ankara kérelme. Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után sem fordít hátat Európának - mondta Boris Johnson brit kül­ügyminiszter. London. Johnson, aki John Kerry amerikai külügyminisz­terrel tárgyalt Londonban, kedd esti közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: érvényt kell szerez­ni a választók akaratának, ame­lyet a brit EU-tagságról június­ban tartott népszavazáson jut­tattak kifejezésre. A referendu­mon a többség arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Johnson szerint azonban ez semmilyen értelemben nem je­lenti azt, hogy Nagy-Britannia "Európából is kilép", hiszen ez földrajzilag, történelmileg, kul­turálisan és érzelmileg is lehe­tetlen lenne. A brit külügyminisztert ugyan­akkor szinte végig arról kérdez­ték, hogy hajlandó-e bocsánatot kérni azoktól a külföldi politiku­soktól, akikről az elmúlt években negatív, nem egyszer mélyen sér­tő nyilatkozatokat tett. Johnson kijelentette: e múlt­beli kijelentéseit "kiragadták összefüggéseikből", és az általa tett megjegyzésekből mára egyébként olyan "gazdag szó­tár" halmozódott fel, hogy túl sok időt venne igénybe, ha min­denkit minden egyes kijelenté­séért megkövetne. Johnson még 2007-ben, a The Daily Telegraph című konzerva­tív brit lapnak írt cikkében pél­dául "egy elmegyógyintézet fes­tett szőke, szadista ápolónőjé­hez" hasonlította Hillary Clin­tont, az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsát. Barack Obama jelenlegi ame­rikai elnökről a The Sun című brit tömeglapban néhány hete megjelent cikkében azt találta írni, hogy Obama bizonyára azért távolíttatta el fehér házi irodájából Winston Churchill néhai brit miniszterelnök mell­szobrát, mivel "részben kenyai származású" lévén nyilván nem rajong az egykori brit birodalo­mért, amelynek Churchill vehe­mens védelmezője volt. John Kerryt a keddi londoni saj­tóértekezleten elsősorban Obama azon kijelentéséről kérdezték, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor az Egyesült Álla­mok az EU-val folytatott kereske­delmi tárgyalásokra összpontosít­ja figyelmét, Nagy-Britannia pe­dig "a sor végére kerülne". Obama ezt még a népszavazás előtt, áprilisi londoni látogatásán mondta, ezzel is alátámasztva az amerikai kormány álláspontját, hogy Nagy-Britanniának az EU- ban kellene maradnia. Kerry kijelentette: a kialakult helyzetben az Egyesült Államok abban bízik, hogy a brit kilépési folyamat a lehető legsimábban lezajlik. Hangsúlyozta: a történ­tek. semmilyen módon nem be­folyásolják "a különleges és megbonthatatlan" brit- ameri­kai viszonyrendszert. Külföldi áldozatok »A múlt heti nizzai ter­rortámadás 84 halottjának csaknem fele külföldi állampol­gár. A 38 külföldi áldozat 19 országból származik - közölte kedd este a francia külügymi­nisztérium, miután minden ál­dozatot azonosítottak. A külföl­dek a következő országokból származnak: Algéria, Belgium, Brazília, az Egyesült Államok, Észtország, Grúzia, Kazahsz­tán, Lengyelország, Madagasz­kár, Marokkó, Németország, Olaszország, Oroszország, Ör­ményország, Románia, Svájc, Törökország, Tunézia és Ukraj­na - mondta Romáin Nadal kül­ügyi szóvivő. Az áldozatok kö­zül mintegy harmincán muzul­mánok, többségükben francia­tunéziai kettős állampolgárok - közölte a nizzai muzulmán közösség egyik vezetője. A sérültek listája még nem végleges, a külföldiek számát nem közölte a külügyi tárca. A szóvivő annyit mondott, hogy 29 ország állampolgárai vesz­tették életüket vagy sérültek meg a támadásban. Kiadásának elutasítását kérte Gülen Mikulások Világkongresszusa A Mikulások Világkongresszusának résztvevői a Koppenhága északi részén fekvő Bellevue tenger­partján 2016. július 19-én. A Mikulások Világkongresszusát 1957 óta minden évben Dániában rendezik. Hiba lenne az osztrák kilépés Súlyos hiba lenne az "Öxit", vagyis Ausztria távozása az Európai Unió­ból, de vannak rendkívüli helyzetek, amikor népsza­vazásra kell bocsátani az uniós tagság kérdését - mondta Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje egy keddi német lapinterjú­ban. Bettin. A politikus a Bild című lapban megjelent interjúban ki­fejtette, hogy az uniós csatlako­zásról 1994-ben tartott referendu­mon ugyan a belépés ellen szava­zott, de az esetleges Öxit szerinte komoly károkat okozna a gazda­ságnak, ezért nem szeretné, hogy hazája távozzon az EU-ból. Azonban népszavazást kell tartani az uniós tagságról rend­kívüli helyzetekben, például ak­kor, ha Törökországot felveszik az EU-ba - mondta Norbert Hofer. A menekültválságról a többi között elmondta, hogy az oszt­rák "segítőkész nép", amit a töb­bi között az '56-os magyar me­nekültek befogadásával is bizo­nyított, de ügyelni kell a mérté­kekre. így például ha egy közös­ség tagjainak egy százaléka menekült, akkor nincs baj, de ha tíz százalék a menekültek aránya, megjelenik a kulturális önazonosság és a munkahelyek elvesztése miatti aggodalom és a félelem az iszlamizációtól. A muszlimok terrorveszélyt és az "erőszakos iszlám" megje­lenésének veszélyét jelentik, ami nem választja el egymástól az államot és az egyházat úgy, ahogyan "mi itt Nyugaton" - fej­tette ki az FPÖ politikusa. Hozzátette, hogy pártja azért beszél népvándorlásról, mert sok ember így éli meg a folya­matot. Mint mondta, ténykér­dés, hogy nem érvényesülnek bizonyos európai szabályok, pél­dául az, hogy a menekülteknek az első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük, és "a menekülteket igazságosan kell elosztani az egész EU-ban". Az ilyen szabályok betartásá­val ellenőrizhető volna a helyzet - mondta Norbert Hofer. Elnökjelölt lett Donald Trump Bejelentik, hogy Donald Trump a Republikánus Párt elnökjelöltje lett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom