Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-23 / 145. szám
MTI FOTÓ: KELEMEN ZOLTÁN GERGELY FOTÓ: VARGA IMRE Li sta a jól felzárkóztató iskolákról Szeptembertől kezdődik a tehercsökkentés: kijelölik a kerettantervekben a „súlytalanítható”, illetve „kihagyható” témaköröket Tovább bővítik a pedagógiai szakszolgálatot Két év alatt ötven százalékkal nőtt a korai fejlesztésben részesülők száma - közölte egy írásbeli kérdésre adott válaszában az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári Bence felidézte, hogy a köznevelési törvény 2013-ban új alapokra helyezte a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást, köztük a korai fejlesztést is. Erre azért volt szükség, mert a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás földrajzilag egyenlőtlenül oszlott el. A feladatok többségét a tankerületi tagintézményekhez rendelték, jelenleg már több mint háromszáz helyen folyik szakszolgálati tevékenység. Az átalakítás előtti időszakban mintegy kétezer-ötszáz gyermek korai fejlesztése valósult meg évente, az átalakítás utáni második (2015. októberi) statisztikai adatközlés eredményei szerint már több mint négyezer gyermek korai fejlesztésére került sor. A középtávú tervek közt szerepel az eddigi eredmények továbbfejlesztése, az ellátás lefedettségének további növelése, a szakmai fejlesztés és a különböző ágazatok tevékenységének harmonizációja. A kompetenciamérések eredményeiből kiindulva, figyelembe véve a tanulók családjának társadalmi státusát megállapítható, milyen egy iskola szo- ciálishátrány-kompenzáló képessége. A kiválóan teljesítők listáját hamarosan közzéteszik, módszereiket pedig megosztják. A felzárkóztatáspolitika szempontjából a legfontosabb kérdés, mit tud hozzátenni az iskola a tanuló adottságaihoz, vagyis a „pedagógiai hozzáadott érték” - hangoztatta tegnap az Antall József Tudásközpont és az Alapjogokért Központ Jó oktatás - jó iskola 2. címmel rendezett konferenciáján Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Palkovics László oktatási államtitkár a megkezdett reformokról azt mondta, egy ilyen „lassan mozduló, hatalmas rendszer” átalakításához az építő szakmai kritikák meghallgatásával kell hozzáfogni, emellett áttekintették az európai országok jó gyakorlatait is, és a Köznevelési Kerékasztalnál az elmúlt hónapokban kialakították a jó oktatáshoz szükséges kereteket, amelyeket most már „csak meg kell tölteni”. Az egységes állami fenntartási-működtetési modellel a „vegyes rendszer homokszemei”, konfliktusforrásai kikerültek a gépezetből. A döntések közelebb lesznek az iskolákhoz, az új tanévben az intézményvezető már valóban „az iskola főnöke” lesz. A tanulói terhek csökkentése érdekében - a Nemzeti Alaptanterv átdolgozásáig, átmeneti intézkedésként - az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kijelöli a kerettantervekben a „súlytalanítható”, illetve „kihagyható” témaköröket, s növekszik a pedagógusok döntési szabadsága ezen a téren - folytatta az államtitkár. Beszélt arról is, hogy „az elmúlt huszonöt évben nem kaptak elég segítséget a pedagógusok”, ezért az a cél, hogy 2018-tól már az egyetemeken folyjanak a továbbképzések. A versenyképes oktatáshoz, az iskolák jó működéséhez az intézményvezetők innovatív szemlélete mellett a pedagógusok elhivatottságára is szükség van - hangsúlyozta Palkovics László. A hozzáadott pedagógiai értékről sokat elárul a kompetenciamérések eredményeinek elemzése - ez derült ki az Oktatási Hivatal illetékesének előadásából. Ostorics László rámutatott: míg a közgondolkodásban a kiváló iskola fokmérője, hogy diákjai hogyan szerepelnek a tanulmányi versenyeken, vagy bekerülnek-e a felsőoktatásba, ezekből nem látszik, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az adott intézmény pedagógusainak, hogyan tudják fejleszteni a tanulókat, milyen az iskola hátránykompenzáló képessége. A kompetenciaméréseknél azt is vizsgálják, az eredmények milyen tanulói összetétel mellett születtek, erre szolgál a „tanulói kérdőív”. (Ennek fontosságára az idei mérés előtt külön felhívták a figyelmet, hangsúlyozva, nem nevesített információkkal dolgoznak, az adatvédelmi szabályok szigorú betartásával, tágabb összefüggéseket kutatva értékelik a válaszokat - a szerk.) A szülők végzettsége, a család háztartásának könyvekkel és számítógépekkel való ellátottsága alapján számítják ki az úgynevezett „CSH-indexet", amely a kutatók szerint jól mutatja a család társadalmi státusát. A CSH-index és a kompetenciamérési eredmények között minden országban összefüggés van - közölte az OH mérés-értékelési osztályának vezetője. Elemzéseikben ezt az összefüggést boncolgatták úgy, hogy az adottiskolák tanulóinak CSH- indexe alapján megbecsülték a várható kompetenciamérési eredményt, majd ezt összehasonlították a tényleges adatokkal. Ez alapján a várakozások alatt és fölött teljesítő iskolákat összesítették, ez mutatja az intézmények szociálishátránykompenzáló hatását, képességét, illetve azt is, melyek azok az iskolák, amelyek tovább tudják növelni a diákjaik magas társadalmi státusából fakadó előnyöket. A kiválóan teljesítők listáját egyébként hamarosan közzéteszik, emellett a pedagógiai oktatási központok feladata lesz, hogy végigjárva ezeket feltárják, milyen módszerekkel érik el eredményeiket, majd a jó gyakorlatokat országosan megosz- szák. Ostorics László megjegyezte, a hátránykompenzálásban átlag fölött teljesítő intézmények között több szakközépiskola van, mint gimnázium. Sztrájkoltak a közalkalmazottak A szakszervezet életpályamodellt és tisztességes bért követel az önkormányzatoknál Az önkormányzati alkalmazottaknak is életpályamodellt és tisztességes bért követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Boros Péterné, a szervezet elnöke az általuk meghirdetett szerdai kétórás sztrájk után úgy nyilatkozott: azt szeretnék, ha a kormány tudomásul venné a szakma egységes követelését. Az MKKSZ elnöke június 8-án tartott tájékoztatóján azt jelezte, hogy a szerdai munkabeszüntetéshez a polgármesteri hivatalokban lévő alapszervezetek közül mintegy száz csatiakozott. Boros Péterné az akció után az MTI-nek elmondta: a sztrájktörvény 50 százalékos támogatottságot ír elő, ehhez képest a szerdai kétórás akcióban a csatlakozó önkormányzatoknál csaknem száz százalékos volt a támogatottság. Hozzátette: az elmúlt két hétben 18 új alapszervezetük alakult. Felidézte: tavaly még arra számítottak, hogy az önkormányzati alkalmazottaknak is kidolgoznak egy egységes életpályámon delit, ezt viszont a kormány tavaly december 23-án visszavonta. Ezzel együtt a járási hivatali dolgozók 30 százalékos béremelésének következtében egyre többen mentek át dolgozni az önkormányzatoktól a járási hivatalokba. Az önkormányzatok egyre nehezebben találnak pénzügyest, pályázati, építéshatósági szakembert1 sorolt Boros Péterné, megjegyezve: bruttó 160 ezer forintos fizetésért nem lehet építésmérnököt találni Magyarországon. Emiatt az önkormányzatoknál ellehetetlenülhet az ügyfelek kiszolgálása - emelte ki az MKKSZ elnöke. Boros Péternél azt mondta: el szeretnék érni, hogy kormány tárgyaljon velük. Mint kifejtette: az önkormányzati érdekszövetségekkel elkészítették szakmai koncepciójukat, egy törvénytervezetet a közszolgálati életpályáról a hozzárendelt bértáblázattal, amely a követelésüknek megfelelő béremelést is tartalmazza. Ezt az önkormányzati érdekszövetségekkel közösen szeretnék a kormány elé terjeszteni. Boros Péterné hozzátette: ha ez nem sikerül, a kormány ismét „kijelöli utunkat". Ez esetben egész napos sztrájkot hirdetnek - mondta az MKKSZ elnöke, megjegyezve: azt szeretnék, ha a kormány látná, ez nem csak egy „szakszervezeti vezető hőbörgé- se", hanem a szakma egységes követelése. HIRDETÉS Ne feledje!
