Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-23 / 145. szám
A gazdaságról és a bevándorlásról szólt az utolsó Brexit-vita Albánia euroatlanti integrációja Magyarország sürgeti Albánia euroatlanti integrációját, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az országgal - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott albán kollégájával kedden Budapesten. A tárcavezető sajtótájékoztatóján kiemelte: Magyarország stratégiai és nemzetbiztonsági érdeke a béke és stabilitás a Nyugat-Balkánon, és ebből a szempontból Albánia kulcsfontosságú. A stabilitáshoz és békéhez vezető leggyorsabb és legegyszerűbb út a térségben az euroatlanti integráció, ezért Magyarország támogatja az EU bővítését a Nyugat-Balkánon - magyarázta. Megjegyezte: ha a britek úgy voksolnának a héten, hogy országuk elhagyja az uniót, az rendkívüli módon hátráltatná az EU bővítését is, márpedig stratégiai érdek a bővítés felgyorsulása a régióban. Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a terrorellenes küzdelemről és a bevándorlásról is tárgyalt albán partnerével, és ez a két kérdés összefügg egymással. Részben a terrorszervezetek térnyerése miatt van bevándorlási válság Európában, és a bevándorlás lehetőséget ad e szervezetek harcosainak Európába juttatására, ami növeli a terrorfenyegetettséget. Folytatni kell a terrorellenes küzdelmet, együtt kell működni az észak-afrikai és közel-keleti országokkal, meg kell állapodni velük, hogy ott legyenek hotspotok, így az EU és a Nyugat-Balkán területén kívül születhet döntés arról, hogy jogosult-e valaki bejönni Európába - mutatott rá. Hozzátette: a minimumra kell szorítani az ide bevándorlók számát. A külügyminiszter közölte: a két ország politikai kapcsolataiban nincsenek nyitott kérdések. A gazdasági együttműködést illetően elmondta: a kétoldalú kereskedelmi forgalom 16 százalékkal nőtt tavaly, az idei év első negyedévében pedig 25 százalékkal, és jó lehetőségek kínálkoznak a további bővülésre. Az Eximbank 208 millió eurós hitelkeretet nyitott magyar és albán vállalatok együttműködésének ösztönzésére, a Fővárosi Vízművek stratégiai partnere a Tiranai Vízművek, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. pedig elindul azon a tenderen, amely Macedónia és Albánia magas- feszültségű villamosvezetékeinek összekötésére vonatkozik - közölte. Hozzáfűzte: decembertől közvetlen légi összeköt- tetetés létesül Tirana és Budapest között. Ditmir Bushati albán külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar-albán politikai kapcsolatok régóta kiválóak, így a gazdasági együttműködés is jól alakulhat. Úgy vélte, sok lehetőség van a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére, amit segíthet a hamarosan induló közvetlen légi összeköttetés a két ország között, továbbá az Eximbank hitelkerete is. Az albán miniszter méltatatta a magyar-albán kapcsolatok történelmi múltját, és megköszönte, hogy Magyarország ösztöndíjat biztosít albán diákoknak itteni tanulmányaik folytatásához. Ditmir Bushati kiemelte, hogy országa igyekszik minél közelebb kerülni az EU-hoz, és üdvözölte, hogy Magyarország támogatja ebben. Kérdésre azzal kapcsolatban, hogy kedden letartóztattak egy férfit Brüsz- szelben, miután robbanóövhöz hasonló tárggyal sétált be egy bevásárlóközpontba, Szijjártó Péter elmondta: ez az eset is rávilágít arra, hogy mindenkinek szerte Európában fokozott óvatosságot kell tanúsítania, különösen Belgiumban, ahol továbbra is hármas szintű terrorkészültségi figyelmeztetés van érvényben. A hatóságok próbálják elejét venni az újabb tragédiáknak és merényleteknek, de fokozott elővigyázatosságra van szükség - közölte. Hangsúlyozta: Európa megvédése minden eddiginél fontosabb. A gazdaság és a bevándorlás kérdésében csaptak össze kedd este a brit EU-tagság és a kilépés hívei a csütörtökre kiírt népszavazás kampányának utolsó, eddigi legnagyobb televíziós vitájában. . Az éjszakába nyúló vitát hatezer fős közönség előtt a Wembley stadion melletti sportcsarnokban rendezték, és a BBC televízió politikai újságírói vezették. A kilépésért kampányoló tábor vitacsoportját a konzervatív párti Boris Johnson, London volt polgármestere, a bennmaradás mellett érvelő politikuscsapatot Johnson munkáspárti utódja, Sadiq Khan, London májusban megválasztott jelenlegi - egyben első muszlim - polgármestere vezette. Johnson a szintén konzervatív párti kormányfő, David Cameron EU-párti álláspontjával szemben kampányol a kilépésért, Khan, aki a Munkáspárt, a legnagyobb ellenzéki brit politikai erő tagjaként lett London polgármestere, ugyanakkor Cameron egyik legfőbb szövetségese a népszavazási kampányban. Johnson a kedd esti vitában azzal érvelt, hogy a jelenlegi „kiegyensúlyozatlan” bevándorlási rendszer korlátozás nélküli hozzáférést enged az EU- társállamok „510 millió” állampolgárának a brit munkapiachoz, miközben „eltaszítja” a máshonnan érkezőket, akik „hatalmas mértékben" hozzájárulhatnának például a brit állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) működéséhez. A volt londoni polgármester megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai Kilőtt egy második, feltehetően szintén Muszudan típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát Phenjan, két órával az első sikertelen kísérlet után. A rakéta mintegy 400 kilométert repült - jelentette a dél-koreai hadsereg szerdán. Az első rakétatesztet szerda kora reggel, helyi idő szerint hajnali hat (középeurópai idő szerint éjfél) körül hajtották végre az észak-koreai Vonszan város közelében. A dél-koreai vezérkar és az Egyesült Államok hadserege is közölte: a kilövés sikertelen volt. A Kyodo közlése szerint mintegy 150 kilométert repült a rakéta és a Japán-tengerbe zuhant A második rakétakilövésre két órával később került sor. A dél-koreai hadsereg nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a rakétateszt sikeres volt, azonban közölte: a rakéta mintegy 400 kilométert repült, majd ugyancsak a Japán-tengerbe zuhant. A Hszinhua hírügynökség megjegyezte: a dél-koreai hadsereg szerint sikeresnek minősíthető egy kilövés, ha a rakéta legalább 300 kilométert repül. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint azonban 500 kilométer megtétele szükséges ahhoz, hogy sikeresnek minősüljön egy ballisztikus rakéta kísérleti kilövése. Az Egyesült Államok és Szöul is egyelőre értékeli a második kilövés eredményét. A dél-koreai elnöki hivatal biztonsági tanácskozást hívott össze a kísérletek miatt, a hadsereg pedig közölte, elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. Ezt a tervet Johnson és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU- tagállamokból érkezők esetében is. Ez véget verne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munka- vállalásának, jóllehet a már Nagy-Britan- niában élő és dolgozó külföldi EUEgyesült Államokkal közös hadgyakorlatot hajtott végre harci helikopterek részvételével. Japán elítélte a rakétateszteket, rámutatott, hogy Phenjan ismét megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. A szigetország nemzet- védelmi minisztere, Nakatani Gén közölte: a rakétakilövések „komoly provokációk”, amelyeket nem lehet tolerálni, és nem kizárható, hogy Észak- Korea további hasonló lépéseket tesz. Ezzel arra utalt, hogy a tesztkilövéseket a koreai háború kirobbanásának (1950. június 25.) közelgő évfordulójára időzítette Phenjan. Muszudan rakétával Phenjan még nem tudott sikeres kísérletet elvégezmunkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna. A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen. A kedd esti televíziós vitában Sadiq Khan erre a javaslatra reagálva megjegyezte, hogy Ausztráliában a lakosság arányában számolva kétszer akkora a bevándorlás, mint Nagy-Britanniában. Hozzátette: a bevándorlásból Nagy-Bri- tanniának hatalmas gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik. A londoni polgármester szerint köszönet illeti az NHS-ben és a szociális ellátó- rendszerben dolgozó 130 ezer külföldi EU-munkavállalót, ugyanúgy, mint a brit oktatásban vagy az építőiparban ni. Korábban áprilisban háromszor, májusban pedig egyszer próbált sikeres rakétakilövést végrehajtani. A szerda reggeli kilövések az ötödik, illetve a hatodik ilyen kísérletek voltak az idén. Szakértők azt mondják, szokatlan, hogy rakétakísérletek ilyen gyorsan kövessék egymást. A dél-koreai állami tudományos és műszaki egyetem egyik kutatója korábban úgy vélekedett, hogy valószínűleg Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt feldühítették a kudarcba fulladt próbálkozások, és türelmetlen. A dél-koreai média úgy tudja, Északnak 20-30 Muszudan rakétája lehet. Először 2007-ben próbálták ki ezt a típust. alkalmazott uniós polgárokat. Khan a bevándorlók elleni gyűlöletkeltéssel vádolta Boris Johnsont. Hangsúlyosan szóba került Törökország EU-csatlakozása is. Johnson azzal érvelt, hogy a Cameron vezette brit kormány hivatalos politikája Törökország minél előbbi EU-felvételének elősegítése, lehetővé téve a török állampolgárok szabad nagy-britanniai munkavállalását Khan ugyanakkor hazugságnak nevezte a Brexit-tábor kampányának azt a visszatérő elemét, hogy Törökország rövid időn belül csatlakozik az EU-hoz. A londoni polgármester szerint ha a felvételi tárgyalások a jelenlegi ütemben haladnak, akkor Törökország legkorábban 3000-ben léphet be az Európai Unióba. csütörtöki népszavazás előtt több televíziós vita már nem lesz a két tábor között, és szerdán a kampány befejeződött Határvita alakulhat ki Egy egyiptomi bíróság érvénytelennek nyilvánította kedden azt a Szaúd-Arábiával kötött és tüntetéseket kiváltó megállapodást, amelynek értelmében Kairó visszaadna két stratégiai jelentőségű vörös-tengeri szigetet Ri- jádnak - közölték igazságügyi források. Az állam fellebbezhet a döntés ellen. A határozat kedvezőtlen fordulatot jelent Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök számára. Az egyiptomi államfő külön kérte honfitársait, hogy ne vitassák az Akabai-öböl bejáratánál található Tíránról és Szanáfírról kötött megállapodást, amely gazdasági előnyökkel jár az országnak. Ez a döntés azt „jelenti, hogy a két terület egyiptomi és nem lehet átadni őket” - mondta az AFP francia hírügynökségnek Halid Ali ügyvéd, aki a bírósághoz fordult a szigetekről kötött megállapodás miatt. A titkos tárgyalások keretében született, majd a szaúdi király áprilisi kairói látogatása során bejelentett egyezség felháborodást váltott ki az egyiptomi lakosság körében, és áprilisban két éve nem látott méretű tiltakozó megmozdulásokhoz vezetett Kairóban és máshol az országban; emberek ezrei követelték „a rendszer megbuktatását”. A tüntetésekkel összefüggésben több mint 200 embert vettek őrizetbe, többségüket azóta már szabadon engedték. A szigetek átadásáról a végső döntést a parlament fogja meghozni. A két sziget felügyeletét 1950-ben adta át Egyiptomnak Szaúd-Arábia, mivel attól tartott, hogy a két évvel korábban alapított Izrael elfoglalja azokat. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael a Sínai-félszi- gettel együtt az említett szigeteket is elfoglalta, és azok 15 évvel később, az egyiptomi-izraeli békeszerződés nyomán kerültek vissza Kairó felügyelete alá. Két rakétát lőtt ki Észak-Korea Phenjan közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával kísérletezik
