Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-17 / 140. szám
Betonfal a gázai övezet korul Fontos a nemzeti identitás erősítése Toomas Hendrik lives észt (balra), Sauli Niinistö finn (középen) és Áder János köztársasági elnök a VII. finnugor világkongresszuson a finnországi Lahtiban 2016. június 15-én Jeruzsálem. Izrael több méter magas és több tucat méter mélyen a föld alá nyúló biztonsági betonfalat épít a Gázai övezet köré, aminek költségét nagyjából kétmilliárd sékelre (mintegy százötven milliárd forintra) becsülik - írta csütörtökön a ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. Az új védelmi vonal építését azért határozta el a hadsereg vezetése, mert végleges megoldást remél tőle a Gázai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet által ásott, izraeli területekig nyúló, fold alatti alagutak ellen, amelyeken keresztül palesztin fegyveresek támadásokat intézMoszkva. Nem helyrehozhatatlan az Európai Unió és Oroszország viszonya, szükség van a párbeszédre, és ahhoz kiindulópontul az ukrajnai rendezésről megkötött megállapodások maradéktalan végrehajtásának kell szolgálnia - jelentette ki Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum csütörtöki megnyitóján. Közölte, hogy őszinte nek a zsidó állam ellen. A lap szerint régebben úgy vélték, hogy egy efféle betonfal több tízmilliárd sékelbe kerülne (sok száz milliárd forint), de a legfrissebb számítások szerint meg lehet építeni már 2,2 milliárd sékelből is. A fal hatvan kilométer hosz- szan követi majd a Gázai övezet határát. Ez immáron az övezet körüli harmadik védelmi vonal lesz. Az elsőt az oslói egyezmény után a kilencvenes években húzták fel, a másodikat pedig 2005-ben, a gázai övezeti kivonulás idején, de ezek még nem jelentettek védelmet az alagutak ellen. megbeszélésre számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel a nap folyamán később találkozik. Juncker egyúttal rámutatott: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország ukrajnai fellépése megrengette az európai biztonság alapelveit. Hangsúlyozta: mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán nép arra vonatkozó döntését, hogy milyen jövőt akar magának. A globalizáció olyan kihívást jelent a nemzeti kultúrák számára, ami a nemzeti identitás megerősítését különösen fontossá teszi - mondta Áder János köztársasági elnök szerdán, amikor a Finnországi Lahtiban köszöntötte a VII. finnugor világ- kongresszus résztvevőit. Lahti. A háromnapos, hagyományosan négyévente megrendezett konferencián Magyarország, Észtország, Finnország, Oroszország és mintegy 25 finnugor nyelvű nemzetiség képviselői vesznek részt. A világkongresszus célja a finnugor nyelvrokon népek közötti kapcsolatok erősítése. A hetedik alkalommal most Finnországban megrendezett esemény összefoglaló témája: Finnugor népek - a fenntartható fejlődés felé. A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a világ egyetlen gazdasági erőtérré válásában sokan okkal veszélyeket lámák. A kis népeknek meg kell tanulniuk, hogy a változások nemcsak jót hoznak - tette hozzá. Mint mondta, főként a nagyobb nemzetek körében jellemző gondolkodás, hogy a sokféle nyelv, kultúra csak feleslegesen bonyolítja az életet, akadálya a még dinamikusabb növekedésnek. Mi azonban másként gondolunk erről - fogalmazott a magyar államfő, mert a világ teljességéhez szerinte hozzá tartozik a nemzeti sokszínűség. Kiemelte, hogy a finnugor nyelveket beszélő népek családjában a magyar közösség a legnagyobb, és ez felelősséggel jár; a nyelv, kultúra, az identitás megőrzésének felelősségével. A nyelvi identitás megőrzését elősegítve Magyarország a jövőben is támogatja a finnugor köztársaságok új tananyagainak és az azokhoz kapcsolódó digitális anyagok elkészítését - jelentette ki Áder János. Ezzel is elősegítve a mai igényeknek megfelelő nyelvhasználat erősödését - fűzte hozzá. Bejelentette, hogy Magyarország támogatja a hungarológiai nyári egyetemek szervezését, és azt is, hogy magyar lektorokat küldjenek oroszországi finnugor egyetemekre. Az összetartozás tudata ma is segíthet abban, hogy egyikünk se érezze magát olyan magányosnak, ahogy a magyar a germán, a latin és a szláv népek családjai között - fogalmazott az államfő. Büszkeségét fejezte ki, hogy a magyarok annyi évszázadon át idegen és sokszor ellenséges közegben is meg tudtak maradni magyarnak. És ezt a képességet láthatjuk a rokon népek körében is - tette hozzá. Áder János a finnugor népek közös felelősségének nevezte, hogy segítsék a végzetesen fogyatkozó kisebb rokon népkapcsolatok küzdelmét, a pusztuló- ban lévő kulturális értékeik megóvását. A magyar államfő szerint a VII. finnugor világkongresszus a finnugor népek kapcsolatépítését szolgálja, bizonyítja, hogy az összetartozás tudata él. És erre a XXI. században különösen nagy szükség van - mondta. A háromnapos konferencián, ahol a népcsoportok képviselői nemzeti viseletben tanácskoznak, Áder János mellett részt vett a finn és az észt államfő, valamint az orosz kormány delegáltja is. A plenáris tárgyalásokat hagyományosan szekcióülések követik. EU-orosz viszony SZURKOLJUNK BENNE VAGY A JÁTÉKBAN? Kombinációs vagy többes kötésre vonatkozó fogadásaiddal a 2016. június 10. és július 10. közötti Tippmix akcióban megnyerheted: * Ä3X 1 MILLIÓ FT, * AZ 5 DB SONY HÁZIMOZI ÉS * A 10 DB IPÁD AÍR2 TABUT IGYIKET A 2016. június 10. és július 10. között vásárolt, ¥ kombinációs vagy többes fogadásra vonatkozó Tippmix fogadásaidat gyújtsd össze legalább 10 000 Ft összértékben, es átvételi igazolásaiddal pályázz! wwmtlppmtx.hu Ifjúságot segítő akcióterv Brüsszel. Szergej Sztanisev, a PES elnöke az akcióterv bemutatásakor elmondta: jelenleg minden kétséget kizáróan a fiatalabb generációk szenvednek leginkább az európai gazdaság nehéz helyzete, valamint a kontinens társadalmait feszítő ellentétek miatt. Az európai fiatalok közel egynegyede munkanélküli, 33 százalékuk több mint egy éve nem talál állást. Egyre több fiatal nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesül, miközben az őket érintő politikai folyamatok iránt nem érdeklődnek, társadalmilag pedig egyre jobban elszigetelődnek. Laurette Onkelinx, az európai szocialisták pártjának belga alelnöke a négy szakpolitikai pillért bemutatva a munkahelyteremtés kérdésével kapcsolatban kifejtette: állandósítani kell, valamint 30 éves korhatárig mindenkire ki kell azt ■ terjeszteni az ifjúsági garanciaprogramot. Annak pénzügyi alapjából 20 milliárd eurót (mintegy 6,2 milliárd forintot) el kell különíteni a programot finanszírozó Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) 2020-ig történő zökkenő- mentes működésének érdekében. Az oktatási pillérről elmondta, hogy az Erasmus+ programot ki kell bővíteni a középfokú oktatásban és szakképzésben részesülőkre is, annak forrását pedig meg kell emelni. Az alelnök arról tájékoztatott, hogy az európai szocialisták javaslatot tettek egy bizonyos öszszegre kiállított úgynevezett ifjúsági „kultúrutalványra”, amelyet minden európai fiatal beválthat egy-egy szabadon választott kulturális eseményre, különböző kulturális tevékenységekre, kikapcsolódásra. Véleményük szerint fel kell karolni a fiatal művészeket és támogatni kell a határokon átívelő kreativitást, kultúrát,és művészetet központi témájává tevő kezdeményezéseket. A terv negyedik pillérével, a gyermekgondozás kérdésével kapcsolatban kifejtette: „Európa egyik nagy szégyene, hogy vannak gyermekek, akik szegénységben nőnek fel, alapvető szolgáltatásokat és infrastruktúrát mellőzve, súlyos anyagi nélkülözésben”. Esélyt kapnak a menekültek Egy elfogadott törvénymódosítás értelmében a menekültek nagyobb esély- lyel tudnak elhelyezkedni az osztrák munkaerőpiacon, ugyanis az országban gyorsabban elismerhetik a külföldön szerzett képesítést. Bécs. A menekültek immár négy hónapon belül megkaphatják külföldi tanulmányaik és végzettségük elismerését. Sebastian Kurz külügy- és integrációért felelős miniszter a módosítást méltatva arról beszélt, hogy aki megfelelő képesítéssel rendelkezik, annak meg kell adni a lehetőséget, hogy Ausztriában kamatoztatni tudja. Az intézkedést a néppárti és a szociáldemokrata képviselők is fontos lépésnek nevezték, amely a képzett menekültek gyors munkaerő-piaci integrációjához járulhat hozzá. A Zöldek pártja úgy nyilatkozott, hogy a „alapvető jelentőségű lépés történt a helyes irányba”. A módosítással nem a képzettség szintje csökken, hanem azt teszik lehetővé, hogy a menekültek mielőbb kamatoztathassák tudásukat, ami előny Ausztria számára is, hiszen abból nem profitálhat az ország, ha ezek az emberek nem találhatók meg a munkaerőpiacon. Christian Kern osztrák kancellár május végén a menekültek munkaerő-piaci elhelyezkedésének felgyorsítását hangsúlyozta. Akkor úgy nyüatkozott, hogy elsősorban a gazdaságra, a munkaerő- piacra és a foglalkoztatásra szeretne koncentrálni, és ezek az intézkedések nem is várhatnak őszig. Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) hivatal adatai szerint tavaly 17 ezer 300, menekültstátusra jogosult migráns keresett munkát Ausztriában, 2016-ben viszont már 30 ezer munkakeresővel számolnak. Tavaly 6200 menekült tudott elhelyezkedni. Az AMS szerint az irániak 90, a szíriaiak és az irakiak nagyjából 70 százaléka rendelkezik érettségivel vagy szakképzettséggel. A leggyengébb képzettsége és munkatapasztalata az Afganisztánból érkezőknek van. A hivatal vezetője szerint mindez a háború miatti gyenge gazdasági helyzettel magyarázható. Az AMS 2016-ban 68 millió eurót fordít az Ausztriába érkező menekültek integrációjára.
