Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-30 / 124. szám

Migránsokat mentettek a La Manche-csatornán London. A Nagy-Britanniát Franciaországtól elválasztó La Manche-csatornából mentettek ki 19 migránst, akik felfújható csónakkal próbálták elérni a brit partokat. A brit parti őrség va­sárnapi beszámolója szerint a csónak már kezdett megtelni vízzel, amikor két mentőhajó és egy helikopter a bajba jutott migránsok segítéségére sietett a délkelet-angliai Kent partjai előtt vasárnapra virradó éjjel. A csónakon utazókat Dover ki­kötővárosába szállították, és a brit határőrség megkezdte ki­hallgatásukat. Nemzetiségükről egyelőre nem hangzott el tájé­koztatás. A La Manche-csatorna a világ legforgalmasabb tengeri hajózó útvonala, itt közlekedik a legtöbb kompjárat Nagy-Britan- nia és a kontinens között, és óri­ási a teheráru-forgalom is. Találkozó az évfordulón Együtt emlékezett meg Francois Hollandé francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár vasárnap az el­ső világháború nyugati frontjának egyik leghosz- szabb és legvéresebb üt­közetéről, a verduni csa­táról a századik évfordu­lón. Verdun. A „nagy háború” több mint félmillió elesett katonát, se­besültet és eltűntet követelő tíz hónapos öldöklésének kelet­franciaországi helyszíne az 1960-as évektől a német-francia megbékélés egyik fő jelképe. 1984-ben Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia elnök a douaumont-i ka­tonai temetőben egymás kezét fogva emlékezett a szakadó eső­ben a csata áldozataira. Franco­is Hollandé a 100. évfordulónak hasonló szimbolikus jelentősé­get szeretne kölcsönözni, jelez­ve, hogy a válságokkal küzdő Európában a francia-német ösz- szefogás jelenti a megoldást. „Nem a megbékélésre kell töre­kednünk a kancellárral, hiszen az adott. Hanem együtt kell ki­mondani, hogy mit szeretnénk tenni a populizmus betegségével megfertőzött Európáért”- mond­ta előzetesen a francia államfő. A két ország vezetője vasár­nap délelőtt együtt helyezett el koszorút a Consenvoye-i német katonai temetőben, majd elláto­gattak a verduni polgármesteri hivatalba, ahol először fogadtak német vezetőt. Délután Francois Hollandé és Angela Merkel együtt látogatott el a douaumont-i katonai teme­tőbe, ahol mintegy 130 ezer fran­cia és német katona nyugszik. A Volker Schlöndorff német film­rendező elképzelései szerint 3400 német és francia gyermek részvételével rendezett ünnep­ség után Angela Merkel és Fran­cois Hollandé is rövid beszédet mondott. Hőseink a hazát és Európát védték A háborúkban, a határon inneni és határon túli harctereken elesettek előtt tisztelgett Kövér László Vámosújfaluban vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén, hangsúlyozva, életük feláldozásával a magyar hősök egy ezredéven át nemcsak Magyaror­szágot, hanem Európát is védték. Vámostíjfalu. Az Országgyűlés elnöke a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei település 1934-ben állított első világháborús emlékműve előtt egye­bek mellett azt mondta: magyar hőseink egy ezredéven át azért áldozták életüket, hogy Ma­gyarország magyar ország maradhasson, ahol a magyar emberek akarata és érdeke a legelső. Az emlékműnél, amely mellé a Szent Korona másolatát is elhelyezték, első világháborús egyenruhát viselő katonák álltak őrséget. Kövér László beszédében Márai Sándornak az ember hőssé válásának lényegét leíró szavait idézve azt mondta: „minden ember és minden nemzet életében felvirrad a nap, mikor meg kell érteni, hogy semmire és senkire nem számítha­tunk e világon: egyedül vagyunk. (...) Ez a pilla­nat, mikor minden ember - emelt fővel vagy akár fogcsikorgatva, akarata ellenére - hős lesz”. A házelnök szerint ezt tapasztalta meg a ma­gyarság egy ezredéven keresztül, ez volt és ez marad a magyar hősies újjászületés lényege az elmúlt és az elkövetkező ezredévben egyaránt. Azok a magyar hősök, akik előtt az emlékünne­pen tiszteleg az ország, a létező legnagyobb vá­mot fizették a lehetséges legnagyobb vámszedő­nek, a történelemnek - tette, hozzá. Az utókor által hősökként tisztelt magyar em­berek életüket adták azért; hogy helytállásuk­ból a magyar utókor erőt és példát merítve min­dig újjászülessen, és továbbhaladjon a történe­lem útjain, az újabb vámszedő helyekig - foly­tatta a házelnök. Emlékeztetett arra, hogy Ma­gyarországon először 1917-ben született törvény arról, hogy a hazáért életüket áldozó hősökről meg kell emlékezni. 1945 és 1990 között a kom­munisták betiltották a magyar hősök emléknap­ját, elfojtani kívánták az emlékezetét mindan­nak, ami a magyarok számára erőt, önbizalmat és önbecsülést adhat - mondta Kövér László, hozzáfűzve, 2001-ben, az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés helyreállította a magyar hősök emléknapját. A házelnök hangsúlyozta: az életüket feláldo­zó magyar hősöknek az emlékezés mellett az­zal nyújtható igazi elégtétel, ha a mai magyarok munkájukkal megerősítik mindazt, amiért a hő­sök életüket adták: a szabad, demokratikus, ön­rendelkező Magyarországot és az öntudatos, összetartó magyar nemzetet. Kövér László kitért arra: napjainkban szem­be kell nézni azokkal az erőkkel, amelyek Eu­rópának és benne Magyarországnak is olyan jövőt szánnak, amelyben nem a népakarat, az­az a demokrácia uralkodik, hanem valami egyéb, „senki által meg nem választott bürok­raták akarata érvényesül”, amelyben nem az európai és a magyar ember a meghatározó, ha­nem valami egyéb, egyfajta nemzeti, hitbéli, kulturális, önazonosságától is megfosztott, „az­az gyökértelenné tett embermassza”. Lemond a frakcióvezető Budapest Lemond a Jobbik par­lamenti frakciójának vezetéséről Vona Gábor. A pártelnök a vasár­napi budapesti tisztújító kongres­szuson bejelentette azt is, hogy Volner Jánost jelöli frakcióvezető­nek, aki várhatóan az őszi ülés­szak kezdetétől töltheti be a tiszt­séget. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a kongresszus szüneté­ben újságíróknak azt is elmondta: a pártelnök bejelentése a kongres­szusi küldöttek döntő hányadát meglepte, a frakció tagjait azon­ban kevésbé, mert korábbi ülése­ken már felmerült a kérdés. Vona Gábor az elnöki munka még haté­konyabb végzésével indokolta a lé­pést - tette hozzá. A nélkülözés nemzedéke Budapest. A Demokratikus Koa­líció (DK) szerint a Fidesz a nélkü­lözés nemzedékét hozta létre az­zal, hogy elutasította a gyermek­éhezés megszüntetését célzó, Nemzeti minimum nevet viselő kezdeményezést. Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője vasárnap az MTI-hez a gyermeknap alkal­mából eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, amikor vége lesz a gyerekprogramoknak és elfogy­nak a vattacukrok, újra 50 ezer magyar gyermek fekszik le korgó gyomorral. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis a 7 évesnél fiatalabb gyermekek 42 százaléka, tehát a magyar gyere­kek csaknem fele szegénységben él - fejtetté kJ a politikus, aki sze­rint 2007-ben a GyUrCsány- kormány alatt ez a mutató csak 7 százalék volt. Provokációnak tekintik a megemlékezést Kétségtelen, hogy a magyarok a Vereckei-hágóra tervezett június 3- i trianoni megemlékezésükkel is­mét konfliktust provokálnak az uk­rán hazafiakkal szemben - írta szombaton a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál. Ungvár. Az orgánum szerint a magyarorszá­gi Jobbik „jobboldali radikális párt” az idén jú­nius 3-án az 1920-ban aláírt trianoni békeszer­ződés soros évfordulója alkalmából akciót szer­vez a Vereckei-hágóra Hazatérés. Magyarok a Vereckei-hágón címmel. A hírportál azt állítja, hogy a rendezvény szervezésével Kovács De­zsőt, a párt tagját - Kovács Béla európai parla­menti képviselő (időközben bezárt) beregszá­szi irodájának vezetőjét - bízták meg. „Hogy az esemény mennyire fontos szá­mukra, már abból is látszik, hogy Magyar- ország valamennyi ukránellenes hírközlő eszköze széles körű reklámkampányba kez­dett olyan üzenettel, miszerint ez Nagy-Ma- gyarország visszaállításának a kezdete” - olvasható a cikkben. A híroldal szerint az esemény jelentőségé­nek és médiavisszhangjának növelése érde­kében a rendezvény szervezésébe bevonták Mónus József íjász távlövő világbajnokot, aki lövésével megkísérli jelképesen „összekötni a Kárpátok hegyeit a magyar földekkel”. „Nem fér kétség hozzá, hogy a magyarok ezzel az akciójukkal ismét konfliktust provokálnak ki az ukrán hazafiakkal szemben. Előre kiszá­mítható az ő reakciójuk a Nagy Magyar Biro­dalom visszaállítására irányuló revizionista törekvésekre, amelyek célja a helyzet desta- bilizálása vidékünkön” - áll az írásban. A cikk szerint a tervezett akció lényegében semmilyen ellenvetést sem vált ki a politikai közeg részéről a szomszédos országban, amely szavak szintjén mindig Ukrajna ba­rátjaként állítja be magát. „Vagyis itt kettős mérce alkalmazásáról van szó, amikor feltű­nő módon bizonygatják, hogy Magyarország az Ukrajnával való barátságban és jó szom­szédságban érdekelt, de a valóságban szepa­ratizmust és destabilizációt szít ukrán terü­leteken” - írja a kárpátaljai ukrán hírportál. A cikkben említett június 3-i, Vereckei-hágó­ra tervezett rendezvényt a Feszty-Körkép Ala­pítvány szervezi. A tervek szerint a helyszínen Mónus Józsefi] ász világbajnok rekordkísérletet végrehajtva íjával átlövi a Vereckei-hágóL „Szólásszabadságból elégtelen” Gyermek Jézus búcsú Székelyhídon „Szólásszabadságból elég­telen” diplomával „tüntet­te ki” az Active Watch bu­karesti civil szervezet a Maros megyei csendőrsé­get azért, mert „hazafias bírságot” rótt ki a Maros- vásárhelyen március 10- én tartott székely szabad­ság napja mintegy száz felvonulójára. Kolozsvár. Erről Adrian Szel- menczi, a szólásszabadság románi­ai helyzetével foglalkozó civil szer­vezet aktivistája számolt be szom­baton egy a regionalizmusról és az önkormányzatiságról tartott ko­lozsvári román-magyar kerekasz- tal-beszélgetésen. Elmondta, a diplomát egy székely zászlóval együtt pos­tázták a csendőrségnek. Az ak­tivista kijelentette: szervezetét nem az autonómia érdekli, ha­nem az, hogy lehet-e róla vitát folytatni. Hozzátette: a román hatóságok az alkotmány meg­másíthatatlan első cikkelyére hivatkozva - amely Romániát szuverén és független, egysé­ges és oszthatatlan nemzetál­lamként határozza meg - gya­korta már az autonómia köve­telését is akotmány-ellenesnek tekintik. Az aktivista úgy vélte, nem­csak a magyarságra érvényes a Trianon-komplexus, hanem Romániára is, amely 98 évvel az Erdély és Románia egyesü­lését kimondó gyulafehérvári nagygyűlés után is „háború­ban legyőzött félként” kezeli a magyarokat. „Mintha az állam a kisebbségek ellen csinálta volna az alkotmányt és a törvé­nyeket, pedig ezeknek minden állampolgárra tekintettel kel­lene lenniük” - jelentette ki. Lucian Constantin, az Erdély autonómiájáért fellépő Demok­ratikus Erdély Liga elnöke kije­lentette: a nagy pártok bizonyí­tották, hogy nem vállalják a ré­giós érdekek képviseletét. Ör­vendetesnek mondta, hogy Er­délyben és Moldvában is regionális pártok jelentek meg. Emil Aluas, a Pro Vest Alapít­vány elnöke szerint az erdélyi­eknek maguknak kell kezdemé- nyezően fellépniük, mert Buka­resttől nem remélhetnek jó megoldásokat. Böjté Csaba ferences szer­zetes és Her- czegh Anita, Áder János köz társasági elnök felesége (közé­pen) gyerekek­kel a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó ('.ver­mek Jézus Ott­honában a szé­kelyhídi gyer­mek Jézus bú­csún 2016. má­jus 29-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom