Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-30 / 124. szám

Tatai Patara: hagyományőrzés sok látnivalóval Magyar embernek első he­lyen az Öreg-tó, a híres vár, az edzőtábor, a vad- lúdsokadalom jut az eszé­be Tata nevét hallva. (Kül­földinek inkább az indiai Tata autógyár...) Ettől füg­getlenül a nagy múltú vá­ros nem csak nevezetessé­gei miatt tart számot az utazók érdeklődésrére, hanem rendezvényeinek köszönhetően is. Az el­múlt hét végén itt rendez­ték meg Európa egyik leg­nagyobb török kori törté­nelmi fesztiválját is. Tata. A három napos, Tatai Patara elnevezésű rendezvényen a vár és az Öreg-tó környezetében elevenítették fel az 1597-ben le­zajlott ostromot, a vár visszafog­lalását a török hadaktól. Az ost­rom a kor egyik különleges fegy­vere, a patara,'azaz a petárda el­ső sikeres bevetéséről is ismert a hadtórténészék körében. A krónikák szerint 1597. má­jus 23-án hajnalban két török­nek álcázott katona kért védel­met a vár őreitől, majd a kapu­sok leszerelése után a bejáratot patarával berobbantották. A Pálffy Miklós vezetésével ké­szenlétben álló, magyar, német, spanyol és vallon alakulatokat összefogó, csaknem 3000 fős se­reg lerohanta a várat. A hadijátékon négyszáznál több cseh, finn, lengyel, magyar, német, dlasz, osztrák és szlovák hagyományőrző vesz részt kor­hű hadifelszerelésben, valamint csaknem ezer közreműködő idé­zi meg a középkori hangulatot. A csatajelenetekben pikások, muskétások, janicsárok, azabok, sejmenek és pattantyúsok mutat­ták be harci tudományukat a ko­rabeli taktikának megfelelően. A történteket Négyesi Lajos hadtörténész kísérte magyarázat­tal, aki a haditervek kidolgozásá­ban is közreműködött. A rendez­vényen a látogatók korhű ruhák között válogathattak, korabeli éte­leket és török kávét kóstolhattak, serbetet ihattak, és hastáncosok­ban is gyönyörködhettek. A török kori történelmi feszti­vál hivatalos megnyitóján L. Si­mon László államtitkár megnyi­tó beszédében kiemelte: a 150 éves török uralom egy rabság, egy megszállás, egy vallási há­ború volt, amiről nem szabad elfeledkeznünk. A Miniszterelnökség kulturá­lis örökségvédelemért és ki­emelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára elmondta, hogy Idrisz Baba pécsi türbéjét a kellő kegyelettel fogják felújíta­ni, de a közönség számára egy­értelművé kell tenni, hogy Idrisz Baba egy olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását hirdette, aki vallási alapon akarta felszámolni a ke­reszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát. „Ugyanennek a gondolatnak a jegyében küzdött Pálffy Mik­lós, aki tudta, hogy a keresztény magyarság zászlajával kell le­győzni az Oszmán Birodalom ka­tonáit, mert ha ezt nem teszi meg, asszimilálják a magyaro­kat, elérik a nyelvcserét, a kultú­racserét, a vallás cseréjét, iden­titásunknak az elvesztését” - fo­galmazott L. Simon László. „Kötelességünk, szent külde­tésünk a magyar európai keresz­tény örökség továbbvitele. Ez megmaradásunk záloga, ami ga­rantálhatja, hogy itt sok száz év múlva ugyanúgy magyarok fog­nak élni, mint az elmúlt ezer év­ben” - hangsúlyozta a politikus. A rendezvény megnyitása után L. Simon László megkoszo­rúzta a tatai vár falán a Pálffy Miklós főkapitány és katonáinak tiszteletére készült emléktáblát. Hagyományőrzők a Tatai Patarán 2016. május 28-án. A háromna­pos török kori történelmi fesztivá­lon a tatai vár és az Öreg-tó kör­nyezetében ostromjátékkal eleve­nítették fel a vár 1597-es vissza­foglalását a török hadaktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom