Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-05 / 78. szám
5 Tejtermelők demonstrációja Budapesten A tejtermelők demonstrációjának résztvevői állnak teheneikkel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) II. kerületi, Keleti Károly utcai székháza előtt 2016. április 4-én. A tüntetők szerint az unió és a magyar állam által nyújtott támogatások nem elegendőek, illetve nem fejtik ki a kívánt hatást. Veszítse el mandátumát az offshore cég-tulajdonos! Vádemelés Buda-Cash-ügyben Budapest Vádiratot nyújtott be a Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség március 29-én a Fővárosi Törvényszéken - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész hétfői sajtó- tájékoztatóján. Közölte: öt vádlottal - Varga Péterrel és társaival - szemben emeltek vádat; az iratok megküldése jelenleg is tart. Jelezte, hogy eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben a nyomozást megszüntették. Tájékoztatása szerint a vádlottakat többrendbeli, bűn- szervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűn- cselekményekkel vádolják. Háromszáz határsértőt fogtak el a hétvégén Szeged. Az elmúlt hét végén 301 határsértőt fogtak el, két gyanúsítottal szemben pedig embercsempészés bűntette miatt intézkedtek a rendőrök - közölte az Országos Rendőrfőkapitányság hétfőn. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 96, szombaton 144, vasárnap ól migránst fogtak el. Az év első heteiben országosan naponta tíz körül alakult az elfogott határsértők száma, azonban februárban és márciusban is előfordult olyan nap, hogy kétszáznál is több migránst tartóztattak föl, húsvét hétfőn idén a legtöbbet, 255-öt. Hétfőtől vasárnapig 940 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök, az azt megelőző héten - március 21-től 27-ig - ez a szám 822 volt. Az ügyészség és a bíróság migrációval kapcsolatos bűncselekményekről megjelent tájékoztatói szerint az érkező határsértők állam- polgárság szerinti összetétele nagyon sokszínű, jelentős számban vannak a magukat afgánnak, iráninak, pakisztáninak vagy valamely észak-afrikai országból származónak valók. Budapest. A Jobbik azt javasolja a parlamentnek, hogy veszítse el mandátumát az a képviselő, aki offshore hátterű céget birtokol. Szilágyi György, a párt országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta: ezen képviselők méltatlanná válnak tisztségükre. Jelezte azt is, hogy párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt, Az ellenzéki politikus a kormányfő korábbi, offshore-ellenes mondatait idézve úgy értékelt: a korrupció nőtt Magyarországon, s ennek egyik eszköze az, hogy offshore hátterű cégeken keresztül tüntetnek el pénzeket és bújnak ki az adóhatóság ellenőrzése alól. Erre bizonyítékként nevezte meg Horváth Zsolt volt fideszes országgyűlési képviselő két cégét, amelyek szerinte fejlesztési pénzek eltüntetésére jöttek létre. A jobbikos képviselő bírálta, hogy noha számos írásbeli kérdésükben nevesítettek szerintük átláthatatlanul működő, 10 milliárd forintos támogatásokat kapó gazdálkodó szervezeteket, érdemi válaszokat nem kaptak. Beszámolt arról is, hétfőn „A korrupció ötven árnyalata” címmel intéznek kérdéssorozatot a kormányhoz az Ország- gyűlésben. Szilágyi Györgyöt kérdezték arról, hogy nyilatkozatukban miért csak a jelen idejű birtoklás szerepel, s az miért nem, hogy korábban volt-e ilyen cége valakinek. Azt felelte: nehéz lenne bizonyítani, ha valaki korábban offshore céget birtokolt, de ma már nem, ugyanakkor megfontolják a felvetést. Elmaradhat a törvénykezési helyek létrehozása Ellenzéki támogatás híján egyelőre nincs kétharmados többsége az igazságügyi tárca azon módosító javaslatának, amely törvénykezési helyeket hozna léte. A Jobbik és az LMP a javaslat elfogadását az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogkörének csökkentéséhez köti, míg a kormánypártok ezt a „zsarolást” nem tartják helyesnek. Budapest. A javaslatról hétfőn az MSZP részvétele nélkül egyeztettek a parlamenti frakciók, a megbeszélés után Gulyás Gergely (Fidesz), Staudt Gábor és Gyüre Csaba (Jobbik) és Schiffer András (LMP) nyilatkozott az újságíróknak. Gulyás Gergely az MTI-nek elmondta: a legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egyaránt támogatja az előterjesztést, amelynek célja, hogy közelebb vigyék az emberekhez az igazságszolgáltatást, gyorsítsák a bírósági eljárásokat. Azzal az ellenzéki pártok is egyetértettek, hogy a változtatás jó célt szolgál, ennek ellenére azonban támogatásukat az igazságszolgáltatásra vonatkozó korábban elfogadott jogszabály megváltoztatásához kötnék, változtatnának az OBH elnökének jogkörén. „Ezt a fajta árukapcsolást vagy zsarolást” a kormánypártok nem tartják helyesr nek, mivel a két kérdés nem függ össze - hangsúlyozta az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. Közölte: azokon a településeken, ahol jelenleg nem folyik igazságszolgáltatási tevékenység, ám arra mégis szükség lenne, ott a feles támogatást igénylő Illetékességi szabályok megváltoztatásával hoznának létre új járásbíróságokat. Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az egyeztetés után elismerte: ritka, hogy egy javaslat elfogadását egy másik változtatáshoz kötik, most mégis ehhez az eszközhöz nyúlnak. Bírálta ugyanakkor, hogy a törvénykezési helyek létrehozásával kapcsolatban felmerült a bíróságok profitabilitásának kérdése, mert mint fogalmazott, egy bíróság sosem lesz nyereséges, ezért nem a járásbíróságok létrehozásán kellene spórolni. Nem értett egyet azzal sem, hogy a törvénykezési helyeken szabálysértési vagy büntetőügyeket nem lehetne tárgyalni, polgáriakat is csak akkor, ha mindkét fél hozzájárul ahhoz. Frakciótársa, Gyüre Csaba szintén bírálta, hogy itt takarékoskodnak. Szerinte, ha nem jönnek létre új járásbíróságok, azzal nem javul a bírák leterheltsége. Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője hangsúlyozta: csak akkor tudnak érdemben tárgyalni a javaslatról, ha a parlament mederbe tereli az OBH elnökének azon, „jelenleg teljesen parttalan” jogkörét, amellyel bírói pályázatokat érvényteleníthet. Az előterjesztéssel kapcsolatban a járásbírósági székhelyek tömeges megszün- tethetőségét is felvetette, és aggályainak adott hangot amiatt is, hogy a járásbíróságok a székhelyüktől eltérő helyen is tarthatnának tárgyalásokat. Gyalogos zarándoklat indul Csíksomlyóra Ma indul Budapestről a negyven napig tartó gyalogos zarándoklat Csíksomlyóra - mondta el a zarándoklatot szervező Mária Út Egyesület elnöke az Ml aktuális csatorna hétfői műsorában. Budapest Szabó Tamás közölte, a zarándoklat kedd reggel indul a Normafától. Szavai szerint „a zarándok- lás (...) egészen különös élményt ad az embereknek”. A zarándoklat lényege a kiszakadás: van egy életünk, ami sokszor monoton, és az embereknek szükségük van a kiszakadásra, közösség kell, találkozás újakkal - fejtette ki Szabó Tamás, aki szerint a zarándoklat arra is alkalmas, hogy távolabbról nézzünk az életünkre. Közölte, a Mária Úton több nagy esemény is lesz. Példaként említette, hogy idén először rendezik meg a Mária maratont. Június 18-án futókból és kerékpárosokból álló csoport indul Mariazellből, akik 23 nap alatt teszik meg az 1300 kilométeres utat Csíksomlyóig. Menet közben bárki csatlakozhat a csoportokhoz. Határtalanul! program Budapest. Egyre népszerűbb a hazai iskolások körében a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program, a kiemelt célcsoportnak számító 7. osztályosoknál évről évre egyre nő a résztvevők száma - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Ismertetése szerint míg 2013-ban 9 ezer 500 hetedikes vett részt a programban, addig 2016-ban már több mint 28 ezer 600 lesz a számuk. A két és félszeres növekedés is mutatja a program népszerűségét. Sokan nem általános iskolásként, hanem középiskolai osztályukkal vesznek részt a programban, az ő számuk is megközelíti a tízezret. Rétvári Bence úgy fogalmazott: a Határtalanul! program a nemzeti összetartozás ifjúsági programja, célja, hogy minél több magyar diák szervezett osztálykirándulás keretében keressen fel külhoni magyar közösséget, Erdélytől Felvidékig, Kárpátaljától a Délvidékig. A magyar nemzet határokon átnyúló összetartozása szempontjából lényeges közjogi eszköz a külhoni magyarok részére adott kedvezményes honosítás és a választójog lehetősége, de a közösségépítés fontosságáról sem szabad megfeledkezni. Fel kell készülni a migrációs krízis elhúzódására Magyarországnak fel kell készülnie a migrációs krízis elhúzódására és ezzel párhuzamosan a terrorveszély erősödésére - mondta a Jobbik elnöke. Szeged. Vona Gábor a párt lakossági fóruma előtt tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: érezhetően' növekszik a magyar emberek migráció és terrorizmus miatti félelme, de tartanak a kormány „hatalmi mámorától, tébolyától” is. A Jobbik ezért támogat minden, a migráció és a terrorizmus elleni hathatós lépést, de abban nem segíti a kormányt, hogy az emberek félelmét kihasználva erősítse hatalmát, esetleg bevezesse a rendeleti kormányzást - hangsúlyozta az ellenzéki párt elnöke. Vona Gábor úgy vélte, a közelmúltban „a Nemzeti Választási Iroda előtt történtek azt bizonyítják, ez a kormány nem érdemli meg azt a bizalmat, amely egyébként megillethetné”. A pártelnök kifejtette, a Jobbik által Valódi nemzeti konzultáció néven szervezett fórumsorozaton, illetve a magyar háztartásoknak kiküldött kérdőíveken összegyűjtött vélemények irányadóak lesznek az országgyűlési választásokra való felkészülésben. Az ellenzéki politikus szerint azonban addig is „rákényszeríthető” a kormányra a párt álláspontja. Vona Gábor példaként a migráció kérdését említve azt mondta, amit a kormány ezen a területen tett, az lényegében a Jobbik programjának megvalósítása, akár a párt által elsőként felvetett kerítésépítés, a honvédség határra vezénylése vagy a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazás. Jó témafelvetéssel és annak hatékony képviseletével ez a kormány is meghátrálásra kényszeríthető - mondta a Jobbik elnöke. Vona Gábor, a Jobbik elnöke (balra) beszélget Tóth Péterrel, a Jobbik szegedi és Csongrád megyei elnökével, önkormányzati képviselővel a párt Valódi nemzeti konzultáció elnevezésű országjárásának keretében tartott lakossági fórum kezdete előtt Szegeden Eladtak 180 ezer hektár földet Az állami földárverések második szakaszának lezárásáig, március 31-ig 180 ezer hektárt értékesítettek, ebből az államnak mintegy 240 milliárd forint bevétele származott - közölte az állami földekért felelős államtitkár hétfőn Budapesten sajtó- tájékoztatón. Budapest Bitay Márton Örs elmondta, a 6 hétig tartó őszi és a 4 hétig tartó tavaszi árveréseken minden tizedik földvásárlásra jogosult gazda vett földet. Ez 19 ezer birtoktestet és több mint 10 ezer vásárlót jelentett. Hozzátette: az árverések mindenhol nagyobb gond nélkül zajlottak le. Az értékesítési átlagár minden megyében minimum 21-22 százalékkal meghaladta az OTP Bank és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adott megyére vonatkozó referenciaárait, de volt olyan térség is, ahol ez a felár 100 százalék körül volt - mondta az államtitkár. Bitay Márton Örs kiemelte, hogy Fejér megyében az állam hektáronként mintegy 500 ezer forinttal kapott többet az egymilliósnál valamivel magasabb referenciaárnál a földárveréseken. Az állami földek értékesítésének célja nem az állami bevételek növelése, hanem az agrár közép- osztály megerősítése volt - hangsúlyozta. Az MTI kérdésére elmondta: amennyiben a kormány úgy dönt folytatódik a Földet a gazdáknak program, a harmadik szakaszban nemcsak a még el nem kelt földeket hirdetik meg újra, hanem a licitbe bevonhatják a halastavakat és a gyümölcsösöket is. Most azonban még arra nincs lehetőség, hogy több gazdálkodó együtt pályázzon egy-egy nagyobb birtoktestre. Ehhez szintén kormánydöntés szükséges - közölte az államtitkár.
