Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-05 / 78. szám
Megkezdődött a migránsok visszatelepítése Tiltakoztak a határok lezárása ellen Több száz olasz, osztrák és német emberi jogi aktivista tiltakozott vasárnap az európai határok lezárása, vagyis az "európai erőd" ellen és a menekültek befogadása mellett az olasz-osztrák határon, ahol egy ötven fős aktivista csoport tagjai rátámadtak az osztrák rendőrökre - számolt be az ORF osztrák közszolgálati televízió internetes oldalán. Brenner. Gerhard Niederwieser, a rendőrség egyik tagja az ORF-nek úgy nyilatkozott, a tiltakozók kövekkel és üvegekkel dobálták meg a biztonsági erők tagjait, valamint akadályozni próbálták a vasúti közlekedést. Az összetűzésekben két tisztviselő megsebesült, egy tiltakozót őrizetbe vettek. Az osztrák rendőrség szóvivője szerint paprikasprayt vetettek be az erőszakos aktivisták ellen. A „Cselekedni a válságban” nevű olasz mozgalom által szervezett tiltakozáson az aktívisták szerint ezren, a rendőrség adatai szerint mintegy ötszázan gyűltek össze a Brenner- hágónál lévő vasútállomáson. Védik a koszovói szerbeket Csak egy erős Szerbia tudja megvédeni a koszovói szer- bek érdekeit, és Belgrád továbbra is minden módon segíti az ott élőket - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb minisztöfelhöR koszovói látogatón. Belgrád. A szerb kormányfő vasárnap pártja, a Szerb Haladó Párt választási kampánya keretében látogatott el néhány, többségében szer- bek lakta koszovói településre. Az április 24-i előre hozott parlamenti választások kampányában ezúttal a politikusok nem foglalkoznak kiemelten Koszovó helyzetével, ám a kampány során a legtöbb pártvezető, illetve vezető politikus általában ellátogat Koszovóba. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt továbbra sem hajlandó elismerni, így a választási kampányt az egykori déli, főként albánok lakta tartományra is kiterjesztik. A szerb kormányfő látogatását megelőzően, vasárnap hajnalban kézigránátot dobtak, valamint automata fegyverből rálőttek a koszovói Zubin Pótokban arra a sport- csarnokra, ahol néhány órával később az SNS választási rendezvényét tartották. Megkezdődött hétfőn a migránsok visszatelepítése Görögországból Törökországba annak a megállapodásnak megfelelően, amelyet az Európába tartó, ellenőrzés nélküli menekültáradat megállítását célzó erőfeszítések keretében az Európai Unió és Ankara kötött. Leszbosj/Hannover. A megegyezés értelmében Törökország visszafogadja a március 20-iak óta illegálisan Görögországba érkezett összes migránst és menekültet, köztük a Szíriából érkezetteket is, cserébe az EU legális úton, közvetlenül Törökországtól szíriai menekültet ezreit veszi át. Az unió egyúttal több pénzt ad Ankarának, felgyorsítja a török állampolgárok vízummentes beutazását célzó folyamatot, illetve haladást ígért Törökország EU-csatlakozási tárgyalásain. A visszatelepítést hétfőn Leszbosz és Híosz szigetén kezdték meg. Az előbbiről két, az utóbbiról egy török hajó indult el összesen 131 migránssal Törökországba az Égei-tengeren át. Ewa Moncure, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szóvivője elmondta, hogy a visszatérők többsége Pakisztánból és Bangladesből származik. Minden egyes migránst civil ruhás uniós határőr kísért. A görög készültségi rendőrség emberei is jelen vannak a hajókon. Híosz szigetén több tucatnyi aktivista és a menekültekkel szimpatizálók egy csoportja tüntetést tartott a migránsok visszatelepítése ellen. „Szabadságot a visszaküldendő embereknek” - kiabálták. A német rendőrség közleménye szerint hétfő reggel megérkezett Törökországból az észak-németországi Hannoverbe a szíriai menekültek első, 24 fős csoportja, amely az Európai Unió és Törökország közötti márciusi megállapodás keretében legálisan utazhatott be Németországba. A menekültek egy menetrend szerinti repülővel érkeztek Isztambulból. Hétfő dél körül várható egy másik, 18 fős csoport érkezése is a német városba. A szíriaiakat autóbusszal egy friedlandi befogadótáborba viszik. Új menekültügyi rendszer kellene Új menekültügyi és bevándorlási rendszerre van szükség az Európai Unióban - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn. Berlin. A német szociáldemokrata politikus egy konferencián mondott megnyitó beszédében kiemelte: ki kell építeni egy közös menekültügyi rendszert, amely egységes szabványok alapján működik, és a hirtelen keletkező, sok embert érintő válságok kezelésére be kell vezetni egy „kötelező szolidaritási mechanizmust”, amelyben a rászorulók ideiglenes védelmet kapnak. Harmadik elemként, a menekültügytől függetlenül közös, legális bevándorlási rendszert kell kidolgozni azoknak, akik az EU- ban akarnak élni és dolgozni. Martin Schulz hangsúlyozta: nem tanúsít törvénysértő, bűnöző magatartást, aki be akar vándorolni Európába, és elfogadhatatlan „gyanúsítottként” kezelni mindazokat, akiknek ilyen szándékai vannak. Összecsapások Kongóban Heves összecsapások törtek ki hétfőn a Kongói Köztársaság fővárosában rendőrök és ellenzéki mi- licisták között - közölte egy kormánytisztviselő. Brazzaville. A lövések időnként sűrűbbek, majd elhalnak, később újrakezdődnek. Barazzaville déli Bacongo és Makelekele negyedéből hallatszanak. A neve elhallgatását kérve nyilatkozó kormánytisztviselő szerint a rendőrség a Nindzsák nevű milícia tagjaival csap össze. Ez a milícia volt a legjelentősebb kormányellenes erő a Kongói Köztársaságban az 1998-99-es polgár- háborúban. A szervezet 1999-ben tűzszüneti megállapodást kötött a kormánnyal, de a 2000-es években újra fegyvert fogott, és beleszólást követelt a katonai és a politikai döntésekbe. Kongóban néhány héttel ezelőtt újraválasztották Denis Sassou- Nguesso államfőt, az elnökválasztás eredményét másfél héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra. Sassou- Nguesso 32 éve van hatalmon, választás révén először 2002-ben, majd 2009-ben lett államfő. Egy tavaly októberben megtartott népszavazás értelmében harmadszor is indulhatott elnökválasztáson. Az ellenzék akkor a népszavazás eredményét hamisnak bélyegezte. | Az Európai Unió határvéd >1 1 kíséretében illegális bevá n | az északkelet-görögorszá <i I Európai Unió és a török £ kültügyi megállapodás éi i által elutasított menedéktől tói elzárkózó Illegális hal mi ügynöksége, a Frontex munkatársainak dorlók szállnak kompra Mitilíni kikötőjében Leszbosz szigetén 2016. április 4-én. Az mány között március 18-án létrejött menteimében megkezdődik a görög hatóságok érők és a menedékjog! kérelem benyújtásé-, épők visszaküldése Törökországba Támad az «Béri hadsereg Azerbajdzsán hétfőn ismét lőtte Hegyi- Karabahot - állította az örmény védelmi minisz- | térium. Jereván. A tájékoztatás szerint az azeri hadsereg az éjszaka folyamán a feleket elválasztó vonal teljes szakaszán aknavetőkből és más fegyverekből hevesen lőtte Hegyi- Karabab lakott területeit és a hadsereg állásait. Arcrun Oganeszján, az örmény védelmi tárca szóvivője arról számolt be, hogy korábban a hegyi-karabahi erők megsemmisítettek három azeri harckocsit. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló irodája (OCHA) közölte, hogy a hét végi összecsapásokban 30 katoönkénteseket soroznak be Jerevánban 2016. április 3-án, hogy a vitatott hovatarfozásü Hegyi-Karabáh körzetben harcoljanak, miután két nappal korábban tüzérségi párbaj kezdődött az örmény és az azerbajdzsáni erők között na és három civil meghalt, valamint több mint kétszázan megsebesültek. Az OCHA jelentése szerint Hegyi-Karabahnak a harcok által érintett településein mintegy 14 400 ember él. Az iroda ugyanakkor nem rendelkezik adatokkal á terület infrastruktúrájában esett károkról, a kimenekített emberek számáról és humanitárius szükségleteiről sem. Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah hovatartozása miatt. A többségében örmények lakta terület az 1990- es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogyan lényegében Örményország is. Cseresznyevirágzás Japánban Csónakázók virágba borult cseresznyefaágak alatt a tokiói Csidorigafucsi Parkban április 4-én. Európai képviseletet nyitottak a kurdok Európai képviseleti irodát nyitott Prágában a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd milícia, amely Szíriában aktív résztvevője az iszlám terrorszervezetek elleni harcnak. A képviselet megnyitását Prága nem támogatta. Prága. A cseh fővárosban vasárnap késő este kiadott közleményében az YPG közli, hogy képviselete megnyitásának célja politikai, polgári és humanitárius segélyt szerezni Csehországban az iszlám terrorizmus elleni harchoz. A Népvédelmi Egységek mellett a Női Védelmi Egységek (YPJ) nevű szervezetnek is lesz képviselete a cseh fővárosban. A kurd milíciákat a Nyugat és Oroszország is a radikális iszlamisták elleni harc fontos szereplőinek tartja Szíriában. Ezzel ellentétes a török álláspont: Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) és annak fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) milícia nem "ellenszere" az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetnek. A PYD és a YPG is legalább annyira aljas és barbár terrorszervezetek - állította. „Nem véletlenül választottuk a Cseh Köztársaságot. Az önök történelmében párhuzamokat látunk a demokráciáért, az emberi jogokért és a szabadságért vívott saját harcunkkal. Legyen az az Osztrák-Magyar Monarchia keretében a nemzeti önrendelkezésért vívott harc, a prágai tavasz vagy az 1989-es bársonyos forradalom” - jelentette ki Szeruan Hasszán, az YPG Európa társaság elnöke. Leszögezte, hogy az YPG harca a nemzetközi terrorizmus ellen teljes összhangban van a Cseh Köztársaság és szövetségesei érdekeivel. Hasszán szerint az YPG az ellenőrzése alatt lévő területeken Csehország segítségével biztonságos övezetet tud kialakítani az összes Szíriáinak nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Ezzel szerinte csillapítani lehetne a migrációs hullámot is, amely több szempontból is veszélyezteti a mai Európát - mondta. 4
