Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-27 / 97. szám

2016. ÁPRILIS 27., SZERDA Ne tiltsuk, segítsük! Nógrád megye, „út a média­értéshez a digitális világban" címmel indított április elején pedagógus-továbbképzést a balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnáziumban a Média- smart Nonprofit Kft. A hatvan órás továbbkép­zés kifejezetten a médiaértés gyermekkori tanításához nyújt segítséget, a Médiatu­dor és a Digitális világ okta­tási segédanyagok hatékony alkalmazását is megtanítva a leendő szakemberekkel. A médiaértés a kommuni­káció alapismereteivel indít, elsősorban a tömegkommu­nikációról tanulnak a kifeje­zetten nógrádi iskolákból ér­kező résztvevők, de megis­merkednek a médiaművelt­séggel, a média és a gyermek egyre szorosabb kapcsolatá­val is. A média a mindennap­jaink része, így a média és az életmód is a témák közé ke­rült, mint ahogy a médiaértés pszichológiai jellemzői is. A pedagógusképzést tartó tanárok között a felsőoktatás­ban tanító elismert szakem­berek vannak, akik a média, a pszichológia, a szociológia, kommunikáció, a reklám szakterületeiről érkeznek, és elhivatottak a téma iránt. (Sas István, Pécsik Ilona, Kása Éva, Almási Gizella, Fe­hér Péter, Mikis Márta) A képzés során a pedagó­gusok ellátogatnak a Magyar Távirati Iroda Naphegy téri épületében és Magyarország első médiaértés-oktató köz­pontjába, a budapesti Bűvös, völgybe, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozott létre. Szorobánból jeles NMH-informáciÓ. Nem hét­köznapi verseny zajlott az el­múlt hétvégén egy budapesti általános iskolában. Az or­szág szorobán-tehetségei gyűltek össze 1-8. osztályig, hogy megmérettessék magu­kat, köztük nem kevés nógrá­di résztvevővel. Kevesen tudják, hogy a szorobán egy japán számoló­eszköz, amelynek használata gyorsan terjed. Az eszközön számolás megkönnyíti a gya­korlást, képszerűvé teszi a számok ábrázolását és a mű­veletek elvégzését, a négy alapművelet végzéséhez egy­fajta sablont ad. A tapasztalt szorobánosok a fejszámolásban is jobbak a legtöbb embernél. A japánok hosszú idő óta teret biztosíta­nak a szorobán használatá­nak a magas technikát képvi­selő számítógépeik mellett is. A japán magániskolákban és szorobán-iskolákban fanati­kus módon tanulják a szorobán használatát. Hatal­mas szorgalmuk eredménye a sok, szinte sportszerűen számoló ember. Szerencsére Magyarorszá­gon, sőt szűkebb pátriánkban is hagyománya van a szoro- bán-oktatásnak. Az idei or­szágos versenyen a dorog- házai Móra Ferenc Iskola ta­nulói remekeltek: Bakos Be­nedek 3. osztályos tanuló I. helyezést, Dér Benedek II. he­lyezést, Molnár Rebeka 4. osz­tályos diák IV. helyezést ért el korcsoport- jában, felkészítő­jük Kovács Nándomé és az is­kola legnagyobb örömére. El Zenthe Ferenc emléke Éppen tíz esztendeje - 2006. július 30-án - távozott az élők sorából Zenthe Ferenc, de a közönség emlékezté­ben tovább él a Nemzet Színésze, Nógrád és a megye- székhely díszpolgára, számos legendás szerep megnye­rő személyiségű megformálója. A sok kitüntetéssel - a fentieken túl Jászai Mari- és Kossuth-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész címmel - elismert színész szellemi­ségét tudatosan ápolja Salgótarján-Salgóbánya, ahol 1920. április 24-én napvilágot látott. Születésnapja tiszteletére 2008-tól rendeznek emléknapot, amely ke­retében megkoszorúzzák az Ipoly Erdő Zrt. salgói er­dészházának kertjében álló Zenthe-szobrot. Salgótarján-Salgóbánya. Az idén az elmúlt hét szombatján rendezték meg.az immár szép hagyománnyá nemesedett ün­nepséget Molnár Péter szobrász- művész alkotásánál. Andó Ákos műsorvezető elsőként az Akkord Fúvós Kisegyüttest jelentette be, amelyik - többek között - „A Tenkes kapitánya” című film ze­néjével teremtett méltó hangu­lati hátteret az ünnepséghez. Ezt követően a Zenthe Ferencről el­nevezett színház két tagja - Erki Gabriella és Máté Krisztián - tol­mácsolta Weöres Sándor „Psyché”-jének részletét illetve Faludy György „Andris fiunk” cí­mű versét, majd Fekete Zsolt, Sal­gótarján Megyei Jogú Város pol­gármestere mondott köszöntőt, kiemelve a színművész életútjá­nak néhány tanulságos, elgon­dolkodtató elemét. Zenthe Fe­renc a közgazdaság-tudományi egyetemen kezdte felsőfokú ta­nulmányait, majd a színművé­szeti akadémia hallgatója lett. A negyvenes évek második felétől a pécsi, a győri és a debreceni színház társulatának volt tagja, 1952-ben azonban egy életre el­kötelezte magát a budapesti Ma­dách Színházzal.- Vállalásait igazolta az idő, ezért amit megtanulhatunk pá­lyaképéből, az az alkalmazkodás készsége, a megújulás képessé­gének az üteme. Tudta, tisztában volt vele, vagy ösztönösen érez­Rejtő Jenő „Apósom , a vezér” című bohózata szerepelt a mátra- novákiak műsorán Zenthe Ferenc salgóbányai szobránál rendezett koszorúzási ünnepségen az Akkord Fúvós Kisegyüttes valamint színművész nevét viselő társulat két tagja - Erki Gabriella és Máté Krisztián - működött közre Egy jelenet a bárnai színjátszók helytörténeti hagyományokat feldolgozó produkciójából te, hogy mikor mit kell tennie, hogy hivatása hiteles maradjon, folytatható legyen. Ezzel állított példát egykori földijeinek és ez az üzenete máig aktuális, idősze­rű számunkra is. Nekünk, az emlékét ápolóknak is az a teen­dőnk, hogy úgy tudjuk alakítani saját sorsunkat és városunk sor­sát, hogy mindig megtaláljuk a választ a kor követelményeire - mondta Fekete Zsolt. A polgármester beszéde után került sor Zenthe Ferenc mell­szobrának megkoszorúzására, majd a program a Geocsodák Há­zában folytatódott, ahol folyama­tosan látogatható a Zenthe- emlékszoba. Az elmúlt évben fel­avatott épület színháztermében három színjátszó csoport mutat­ta be azt a darabot, amellyel janu­árban, a magyar kultúra napja tiszteletére Budapesten, a Nem­zeti Színházban az úgynevezett Pajtaszínházi Szemle keretében szerepelt. A Nemzeti Művelődé­si Intézet kezdeményezésére a Magyar Teátrumi Társaság támo­gatásával megvalósult szemle a vidéki színjátszás hagyományait volt hivatott feléleszteni, ápolni, Hat megye huszonnégy telepü­lése képviseletében léptek fel a nógrádi együttesek is. Ott bemutatott produkciójukat hozták el a Zenthe Ferenc-emlék- napra is. A bárnai szípjátszók „Görbe ország közepe" címmel vezetőjük, Oraveczné Torják Ani­ta településtörténeti összeállítá­sát vitték színre mentoruk, Pün­kösdi Mónika, a Zenthe Ferenc Színház tagja rendezésében- A Hegedűsné Jusztin Gizella vezette Gyarmati Színkör John Whiting angol író „Nincs miért” című lé­lektani drámáját mutatta be. Mentoruk és rendezőjük Má­té Krisztián - szintén zenthés színművész - volt. Az 1989-ben alakult, Balláné Kollár Anna ve­zetésével működő mátranováki Premier Ifjúsági Színpad Rejtő Jenő „Apósom a vezér” című bo­hózatával szerepelt a fővárosban és most Salgóbányán is. Ezt az előadást mentorként Susán Fe­renc, a Zenthe Ferenc Színház rendezője állította színpadra. A műsorban szerepeiteket és a rendezvényre ellátogatott érdek­lődőket a Salgótarjáni Közműve­lődési Nonprofit Kft. egy tányér babgulyással vendégelte meg. Csongrády Béla A Gyarmati Színkör John Whiting „Nincs miért” című darabját vitte színre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom