Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-27 / 97. szám
Digitális írástudás A digitális írástudás az ország versenyképességének objektív feltétele - jelentette ki a digitális oktatás tartalomfejlesztéséért felelős kormánybiztos az ország 785 tanintézményében tartott Digitális témahét záróeseményén. Budapest Czunyiné Bertalan Judit ezzel kapcsolatban Teller Ede atomfizikust idézte, aki szerint „az olyan ember, aki nem ért a számítógépekhez^, a 21. században analfabétának fog számítani”. Hozzátette, az a céljuk, hogy az oktatás eszközrendszere jobban szolgálja a digitális írástudás beépítését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. A Digitális témahét keretében elkészült anyagokat, projekteket valamennyi oktatási intézmény számára elérhetővé teszik, és a tanterv szerint a jövő évben már az ország valamennyi iskolája rendezhet ilyen eseményt - mondta Czunyiné Bertalan Judit. Läufer Tamás, a témahétben partnerként közreműködő Informatikai Vállalkozások Szövetségének (ÍVSZ) elnöke azt hangsúlyozta: a program azért is hasznos volt, mert az oktatási rendszerünk ma sem tartalmában, sem eszköztárában nem felel meg annak, hogy 21'. századi tudást adjon gyermekeink kezébe. Példaként említette, hogy egy évtized múlva megannyi szakmára nem lesz szükség, például az automatizálás okán alig foglalkoztatnak majd kamionsofőröket. Ezért arra kell megtanítani gyermekeinket, hogy komplex informatikai feladatokat oldjanak meg robotokkal együttműködve. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy évtizeden belül nem 20 ezer, hanem 200 ezer informatikusra lesz szükség a munkaerőpiacon. A programban 785 iskolában 77 ezer 812 diák és 5165 tanár 1919 digitális tartalmat, illetve projektet állított össze. A zárórendezvényen díjakat adtak át a legeredményesebbeknek. A postatörvény módosításával az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy pénzügyi intézmények is nyújthassanak ezentúl postai szolgáltatást a tízezernél kevesebb lakosú településeken. Budapest Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 113 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Csökken a kereslet a hagyományos postai szolgáltatások, például a levélküldemények feladása iránt - egyebek mellett ezzel magyarázta korábban a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára, hogy a jövőben pénzügyi intézmények is elláthatnak postai feladatokat. Németh Lászlóné azt mondta, hogy a módosítás után azokon a kistelepüléseken végezhetnek majd postai szolgáltatást az erre szerződött pénzintézetek, leginkább takarékszövetkezetek, ahol rendkívül alacsony a postafiók kihasználtsága. Az államtitkár egy közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen arról is beszélt, hogy a postai hálózatracionalizálás 300-500 települést és a Magyar Posta Zrt. mintegy 30 ezres munkavállalói létszámából kevesebb mint ezret érinthet. Az Utolsó negyedévében már lesznek olyan pénzintézetek, amelyekben postai szolgáltatásokat nyújtanak - közölte. A postatörvény most elfogadott módosításával bővül a látássérültek által ingyenesen1 feladható küldemények köre Is. A képviselők 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter előterjesztését. A parlament az új törvényben egységesítette a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát (MISZK), amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel. A szakértői névjegyzéket az igazságügyi tárca vezetik A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, az elnökség tagjait a tagok közvetlenül, titkos szavazással választják. Kikötötték ugyanakkor, hogy a kamara elnökének megválasztását az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia. Újdonságot jelent az is, hogy a kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, ami alapján a szakértőket álkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolják és ezt a névjegyzékben is nyilvánosan feltüntetik. Az értékelés szempontjait kormányrendelet tartalmazza majd. Állami projektértékelői szaknévsor létrehozásáról is döntött kedden a parlament A fejlesztési forrásokra vonatkozó új pályázati értékelési rendszer lényege, hogy a folyamatot állami tisztviselők, állami érdekkörben dolgozók végzik, ezzel megszűnik az értékelések kiszervezése - ismertette korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ezzel átláthatóbb és igazságosabb viszonyok jönnek létre, és csökken a korrupciós kockázat A tárcavezető indítványában kiemelten fontosnak nevezte, hogy a Széchenyi 2020 fejlesztési programban támogatott beruházások révén megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai céljai. A 117 igen, 37 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadottjogszabályváltozás a kihirdetését követő napon lép hatályba. Jövő évi büdzsé: oligarchákat szolgál Budapest Radikális változtatást sürget a kedden beterjesztendő jövő évi költségvetésen az LMP, az eddig ismertetett információk alapján ugyanis az ellenzéki párt úgy látja: az a társadalmi különbségeket tovább növelve csupán a kormány és oligarchái érdekét szolgálja. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes átgondolatlannak ítélte a büdzsét. Az uniós források gyors kiszórása érdekében mégis nagyobb lesz a deficit jövőre, mint idén. Szerinte minderre csak azért van szükség, hogy a fejlesztési forrásokból minél többet lophassanak el a kormányhoz közel állók. A politikus zsákutcásnak nevezte a Fidesz gazdaságpolitikáját, amely nem számolja fel a dolgozói szegénységet és ront az ország versenyképességén. Rámutatott: az ígért 100 milliárd forint helyett csupán 30 milliárd juthat az egészségügyi dolgozók béremelésére jövőre, a többiből a kórházak adósságait rendezik. Felügyeleti eljárás a jegybank ellen? Budapest A Demokratikus Koalíció alelnöke felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy indítson törvényességi felügyeleti eljárást azok ellen a jegybanki alapítványok ellen, amelyekben felesége felügyelőbizottsági elnök illetve felügyelőbizottsági tag. Varjú László keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: napok óta tudott, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek és saját családjának „osztogatott pénzeket”. Hétfőn az is kiderült, hogy az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész felesége közvetlenül érintett - tette hozzá. A független képviselő kijelentette, hogy miután Polt Péter felesége a Pallas Athéné Domus Scientiae és a Pallas Athéné Domus Mentis jegybanki alapítványokban felügyelőbizottsági elnök, illetve fb-tag, ezért tudnia kellett az MNB-s „közvagyon családon belüli osztogatásáról", de nem tett semmit. Javaslatcsomag az MNB-alapítványok költései miatt Budapest Az MSZP hatpontos intézkedés- csomag végrehajtását javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költései miatt - közölte az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Tóth Bertalan közölte: kezdeményezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ne csak az alapítványok, hanem az azok által alapított gazdasági társaságok gazdálkodását is ellenőrizze. Országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be, hogy az ÁSZ kezdje meg a vizsgálatot. Az ellenzéki politikus javasolta az Ország- gyűlés költségvetési bizottságának vizsgálatát is a tiltott monetáris finanszírozás miatt, valamint indítványozta, hogy az ügyészség és a közbeszerzési döntőbizottság is vizsgálja meg az alapítványok működését Javaslatot tett egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására, és felszólította a jegybanki alapítványokat, hogy az összes általa kért adatot adják ki. Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke úgy értékelte: az Orbán-kormány átértelmezte a hatalmi ágak megosztását, úgy gondolja, a hatalmi ágakat „klánon belül” kell szétosztani. Mád. Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija társaságában a mádi zsinagóga előtt. Mire költik az emberek pénzét? Budapest Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a kormánypártok úgy módosították kedden a jegybanktörvényt, hogy azzal továbbra is el tudják rejteni az állampolgárok elől, hogy mire költik a társadalom pénzét. Pápa Levente alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján álságos érvelésnek nevezte, hogy a versenyhátrány elkerülésére hivatkozva olyan, információkorlátozó szabályokat akarnak alkalmazni állami cégekre, amelyeket eredetileg a piacgazdasági keretek között működő társaságok számára hoztak létre. A politikus azt is felháborítónak tartotta, hogy a jegybank hétfőn üdvözölte azt az alkotmánybírósági döntést, amelyik nem engedte meg, hogy „az MNB alapítványai elrejtsék a közérdekű információkat”. 31DO Salgótarján, Rákóczi út 26 lefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-13 Új postatörvény a kistelepülések érdekében Nagyköveti látogatás
