Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-19 / 90. szám
2016. ÁPRILIS 19., KEDD Nemzetbiztonsági kérdés az élemiszer-termelés Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a külhoni magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez - jelentette ki Fazekas Sándor a kárpátmedencei élelmiszer-előállítók konferenciájának megnyitóján hétfőn. idapesi A földművelésügyi miniszter szorgalmazta, hogy a térségen belül szorosabb kapcsolat épüljön ki az agrárvállalkozások, a termelők, a feldolgozók és az értékesítők között azért, hogy a kialakuló együttműködésben résztvevők egymás beszerzési és felvevő piacai lehessenek. Felhívta a konferencia résztvevőit, éljenek ezzel a lehetőséggel. Az agrártárca vezetője emlékeztetett: Magyarország olyan szerencsés helyzetben van, hogy kiválóak az adottságok az egészséges élelmiszer megtermelésére. Az ország rendelkezik a két - nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű - stratégiai feltétellel, a termőfölddel és a vízzel, ami nélkül nics élet. Az Európai Unió gazdasági teljesítményét tekintve jelenleg Közép-Európa a húzóerő. Adott a történelmi lehetőség, a térség esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt északnyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja - fejtette ki a miniszter. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a mostani rendezvény ismét lehetőséget kínál a magyar-magyar együtt gondolkodásra, a tapasztalatcserére, kapcsolatok szorosabbra fűzésére a külhoni és az anyaországi nemzettársak között, egy speciális, az élelmiszer-előállítás területén. A gasztronómia fontos szerepet játszik a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésében, mert az étel összeköt, de meg is különböztet. így a nemzetrészek ételei, élelmiszerei a nemzet közös kincsét képezik, amit meg kell őrizni és nemzeti örökségként tovább kell adni. A nemzetpolitikai államtitkárság számos eszközzel segíti a határon túli magyar közösségek megmaradását, boldogulását - hangsúlyozta Potápi Árpád János. Míg az elmúlt hat év nemzetpolitikájának első szakasza a szimbolikus lépések megtételéről és a nemzeti közjogi egyesítésről szólt, addig a második szakasz a középpontjába - az utóbbi két évben - a gazdaságfejlesztés, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése állt. Ennek jegyében hirdette meg tavaly az állam- titkárság a külhoni magyar szakképzés évét, az idén pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét. Még ebben a hónapban pályázatot írnak ki a fiatal vállalkozóknak. Egy-egy pályázó 3-6 millió forint összegre pályázhat. Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára többek között arról szólt: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb, és a magyar kormány által stratégiai fontosságúnak minősített ágazata. A helyettes államtitkár rámutatott: az élelmiszeripar stratégiai jelentőségét az élelmiszerbiztonság garantálása és az adja, hogy a magyar élelmiszeripar a magyar mezőgazdasági alapanyag-termelés legnagyobb felvevő piaca és 1-30-140 ezer családnak nyújt megélhetést. A magyar mezőgazdaság és az erre épülő ipar a számítások szerint mintegy 30 millió ember ellátására képes - mondta Pana Petra. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a külhoni és az anyaországi gazdák, élelmiszeripari vállalkozások ösz- szefogásának fontosságát emelte ki. Hozzátette: nem alapanyagot, hanem minőségi, nagy hozzáadott értéket tartalmazó árukat kell előállítani és értékesíteni, mert a vevők ezeket keresik a piacon. Eletpályamodellel emelkedik a dolgozók jövedelme A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azon alkalmazottai, akik a NAV törvény alá tartoznak, három lépésben 50 százalékos, a munka törvény- könyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak, jelentősen átalakul az illetményrendszer is az adóhatóságnál az életpályamodell tervezete szerint - jelentette be Tállai András, a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón. Budapest A parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár kifejtette, a kabinet elkötelezett az állami tisztviselők jövedelmének emelése és az életpályamo- dell kialakítása mellett, amire a pedagógusoknál és a rendvédelmi dolgozóknál már sor került. Tállai András szerint az életpálya kialakítására azért is szükség van, mert az elmúlt időszakban elvándorlás tapasztalható a NAV-nál, nemcsak a verseny- szféra szippantja el a tapasztalt, jó szakembereket, hanem más állami hivatalokhoz - a rendőrséghez, a katasztrófavédelemhez, a büntetésvégrehajtáshoz - is hívják őket. Beszámolt arról is, hogy a bonyolult összetett pótlékrendszert átalakítják, meg fog szűnni például a vezetői, a veszélyességi és a gépjárművezetői pótlék, megmarad azonban a idegennyelvtudás után járó, a készenléti és az éjszakai póüék. Azon munkakörökben, amelyekben a NAV munkatársai nagyobb felelősséget és kockázatot vállalnak, bevezetik a közszolgálati pótlékot, amelynek mértéke az illetményalap 50-650 százalékáig terjed - ismertette a államtitkár. Hozzátette, ezáltal közelíteni fog a hivatásos dolgozók illetményrendszeréhez. A tervezetet már megküldték az érdekképviseleteknek, még hétfőn mindegyikkel megkezdik az egyeztetést. A 2016 júliusától tervezett emelés költsége 7 milliárd forint, emiatt azonban nem kellene az idei költségvetést módosítani, mert céltartalékként rendelkezésre áll - mondta az államtitkár. A további fedezetet a 2017-es költségvetés teremti meg. Kérdésekre válaszolva közölte, a szaktárca számításai is alátámasztják, hogy az internet áfájának csökkentésével 13-15 milliárd forinttal több marad a felhasználók zsebében. Ugyancsak kérdésre beszámolt arról, az offshore- botrány kivizsgálására a NAV- nál megalakult munkacsoport először azt vizsgálja, hány cég vagy magánszemély lehet érintett, és ha magyarországi szálai is vannak az ügynek, akkor jöhet az ellenőrzés. Garantálják a nyitvatartási! Az Országgyűlés vállaljon garanciát arra, hogy három évig érdemben nem módosítja a boltok vasárnapi nyitvatartását - javasolta az MSZP elnök-frak- cióvezetó'je hétfőn sajtótájékoztatón. Budapest. Tóbiás József azt mondta, ha a választók népszavazáson döntöttek volna a vasárnapi boltzár eltörléséről, akkor a módosítás után három évig nem lehetett volna hozzányúlni a törvényhez. Kezdeményezésüket azzal is indokolta, hogy a kormány nem egységes a kérdésben, három miniszter is egyértelművé tette, visszaállítaná a boltzárat. Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke közölte, átfogó módosítást nyújtottak be a munka törvénykönyvéhez, amely a száz- százalékos vasárnapi bérpótlék mellet a többi között tartalmazza a heti munkaidő meghatározását, a munkaidő- keret szabályozását, valamint rögzíti, hogy a munkavállaló két vasárnapnál többet nem dolgozhat egy hónapban. Megszűnhet az eljárás A Magyar Liberális Párt elnöke elfogadhatatlannak és a jogállami normák semmibevételének nevezte, hogy a Quaestorügyben, sajtóhírek alapján, megszűnhet az eljárás Tarsoly Csaba és társai ellen. Budapest. Fodor Gábor hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján az Origó értesülésére hivatkozott, amely szerint a bíróság a Quaestor-ügy vádiratára válaszul harmincoldalas hibalistát küldött az ügyészségnek. Az ügyészség nem is kíván változtatni a vádiraton - ám ha nincs hiánypótlás, a bíróság megszünteti az eljárás Tarsoly Csaba és társai ellen - írta a portál. A független képviselő felszólította a kormányzatot, tisztázzák magukat és mindent tegyenek meg, hogy eloszlassák az őket körülvevő gyanút, amely szerint „különböző kormányzati kapcsolatok miatt nem történnek meg (...) bizonyos lépések”. Az ügyészség pedig a bíróság kritizálása helyett végezze el a feladatát, egészítse ki vádiratot és állítsa bíróság elé a felelősöket - jelentette ki a pártelnök. Határsértések a hétvégén Háromszázkilencvenegy határsértőt fogtak el péntektől vasárnapig az ország területén, négy gyanúsított ellen pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t. Szeged. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 168, szombaton 144, vasárnap 79 migránst fogtak el. Az év első heteiben országosan naponta tíz körül alakult az elfogott határsértők száma, de februárban, márciusban és áprilisban is előfordult olyan nap, hogy kétszáznál többet tartóztattak föl, húsvét hétfőn idén a legtöbbet, 255-öt. Hétfőtől vasárnapig 829 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök, az azt megelőző héten - április 4-étől 10-éig - ez a szám 859 volt. Rögzítenék az egészségügyi közkiadások minimumát A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) az alaptörvényben rögzítené az egészségügyi közkiadások minimumát, ami szerintük a mindenkori nemzeti össztermék 6 százalékának megfelelő összeg kell legyen - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel. Budapest. Dénes Tamás elnök az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a szak- szervezet fontos előrelépésnek tekinti az egészségügyben tervezett bérrendezést, emellett azonban a betegbiztonság fontosságát is hangsúlyozzák, és - mint írják - az ehhez szükséges költségvetési forrásnak mindig, kiszámíthatóan rendelkezésre kell állnia. A ReSzaSz arra kéri az összes parlamenti pártot, hogy támogassák javaslatunkat. Úgy vélik, ameddig a szükséges forrás nem áll rendelkezésre, addig az egészségügyi rendszer képtelen jobb teljesítményre, és a jövőben is igazak lesznek azok az állítások, hogy Magyar- országon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésekben, vagy hogy a születéskor várható élettartam Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A jelenlegi 3,9 százalékos GDP-részesedés annak ellenére, hogy az egészségügyben dolgozók erejükön felül teljesítenek, nem elegendő - írták, egyben arra kérnek mindenkit, hogy támogassa a ReSzaSz „emberi konzultációját” az egészségügyről, és írja alá az ezzel kapcsolatos petíciót. Szakmát tanulók versenye a Hungexpón Kozmetikustanulók a IX. Szakma Sztár Fesztiválon megrendezett III. SkillsHungary szakmai verseny döntőjében, a budapesti Hungexpón 2016. április 18-án. Fellépés a családon belüli erőszak ellen Budapest Az mszp-s, lmps képviselők és az Együtt független országgyűlési képviselője hétfőn közösen nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek az isztambuli egyezmény elfogadásáról, bírálva a kormányt, hogy bár két éve aláírta a dokumentumot, szerintük semmit nem tesz azért, hogy a magyar jogrendszer része legyen. Ezt Szél Bernadett LMP-s képviselő és az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna jelentette be sajtótájékoztatón. Az LMP politikusa hangsúlyozta: nem fogják hagyni, hogy a kabinet eltussolja az egyezmény ügyét. Szél Bernadett 8 milliárd forint elkülönítését javasolja a jövő évi büdzsében a krízisközpontok fejlesztésére. A becslés szerint Magyarországon 223 ezer nő él jelenleg bántalmazó kapcsolatban.
