Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-19 / 90. szám

Eredménytelen népszavazás Szolidárisak a libanoniak a menekültekkel Róma. A szavazásra jogosult mintegy ötvenegy millió olasz 31,2 százaléka járult az urnák­hoz vasárnap az olasz tengere­ken levő gáz- és kőolaj-kiterme­lési koncessziók korlátozásáról szóló népszavazáson, amelyre Matteo Renzi olasz miniszterel­nök sem ment el voksolni. A referendum érvényességéhez a szavazásra jogosultak ötven szá­zalék feletti részvételére lett volna szükség. A voksolók mintegy 86 százaléka a kitermelési koncesszi­ók korlátozására szavazott. Kolozsvár/Marosvásáríiely. a közigazgatási bíróságon indított perben kéri Tőkés László annak az elnöki rendeletnek a visszavo­nását, amelyben Klaus Iohannis román államfő megvonta tőle a Románia csillaga érdemrendet - mondta el az európai parlamenti (EP-) képviselő jogi képviselője hétfői sajtótájékoztatóján. Kincses Előd a bukaresti táblabíróságnak postázott kereset szövegét az MTI- hez is eljuttatta. A dokumentumban Tőkés László jogi képviselője többek A népszavazást a tengereiken gáz- és kőolajmezőkkel bíró olasz tartományok kezdeményezték, a jelenleg majdnem automatiku­san meghosszabbítható kiterme­lési koncessziók határidejének korlátozására. A voksolástól távolmaradt Matteo Renzi jelentéktelennek és demagógnak nevezte a kör­nyezetvédők támogatta nép­szavazást. Utóbbiak szerint a római kormány a természetet kizsákmányoló energiaipart szolgálja ki. között arra hivatkozik, hogy a törvény akkor teszi lehetővé egy kitüntetés visszavonását, ha a kitüntetettet jogerősen elítélte a bíróság, vagy ha cselekedeteivel válik méltatlanná az elismerés­re. Tőkés László esetében egyik sem áll fenn. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ügyfele el­len a rosszul románra fordított véleménye miatt indult a kitün­tetése megvonását eredményező eljárás, márpedig a szólássza­badságot a román alkotmány is garantálja.. A francia elnök elismerően szólt vasárnap Libanonban arról a "kivételes közösség­vállalásról", amelyet a kö­zel-keleti ország lakosai ta-. másítanak a szíriai mene­kültek iránt. Dalhamijé. Francois Hollandé azután beszélt erről, hogy felkere­sett egy helyi menekülttábort, ahol mintegy száz család lakik. A létesítményben élő gyerekek kö­szöntötték a francia államfőt, majd arabul verset szavaltak, amely fáj­dalmas száműzetésükről szólt Ezek a családok nem arra vágynak, hogy Európába menje­nek, hanem arra, hogy mielőbb hazatérhessenek, hogy újjáépít­hessék országukat - mondta Hollandé, miután beszélt a me­nekültekkel és a helyi nem kor­mányzati szervezetek képviselő­ivel. Hozzátette, hogy ezt szeret­nék a libanoniak is, akik már több mint 1,1 millió Szíriáit fo­gadtak be, ami a lakosság negye­dének felel meg. A francia államfő szombaton A menekültek érkezése elkerülhetetlen, naivitás azt gondolni, hogy határ­zárakkal fel lehet őket tartóztatni - fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a Corriere della Sera című olasz napilap hétfői szá­mában megjelent nyilat­kozatban. Róma, Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) janu­árban hivatalba lépett vezetője szerint Olaszországban nincs „invázió”, és ha sikerül európai eszközöket találni a menekültek jelenlegi áramlatára, akkor nincs ok aggodalomra. Filippo Grandi megerősítette, hogy az év eleje óta megerősö­dött a Líbiából a dél-olaszorszá­gi partokra érkezők száma, és a Közel-Keletről is Olaszország fe­lé indulhatnak el a jövőben a szí­riai menekültek. A főbiztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a „népmozgás” a mai világban megállíthatatlan. „Akár menekültekről, akár érkezett Bejrútba, ahol bejelen­tette, hogy országa további 3 ezer menekültet fogad be 2016-ban és 2017-ben, valamint a következő három évben 100 millió eurós (több mint 31 milliárd forintos) segítséget ígért Libanonnak a me­nekültválság kezeléséhez. A fran­cia államfő azonnali segítséget gazdasági okokból érkezőkről le­gyen szó, kicsit naiv azt gondol­ni, hogy határzárakkal fel lehet őket tartóztatni. Megértem, hogy választási célokból megéri ezt mondani, rövid távon. De a prob­léma ettől még megismétlődik” - fogalmazott Filippo Grandi. Grandi véleménye szerint a migráció miatti aggodalmat „az európai államok között tavaly mutatott szervezetlenség és szo­lidaritás hiánya generálta. A migrációs áramlatok másfajta kezelésével elkerülhető lett vol­na az egyre növekvő félelem” - vélekedett az ENSZ menekült- ügyi főbiztosa. Filippo Grandi azt tartja a meg­oldásnak, hogy a menekülteket szét kell osztani az európai orszá­gok között. A diplomata szerint ez nem történt meg, s ezért a migránsok egyeztetés nélkül ér­keztek Németországba, Svédor­szágba és Ausztriába, zűrzavar lát­szatát keltve. Filippo Grandi sze­rint az EU és Törökország között márciusban kötött migrációs meg- ■ állapodás sem tesz mást, mint „ki­szervezi”, az európai határokon kí­vülre helyezi a problémát ajánlott fel Libanon katonai ka­pacitásának erősítéséhez az Isz­lám Állam nevű dzsihadista szer­vezet ellen. A francia államfő megbeszé­lést folytatott mások mellett Tammam Szalám libanoni kor­mányfővel, aki Franciaország segítségét kérte abban, hogy A főbiztos úgy véli, hogy Euró­pának szüksége van a bevándor­lók jelentette munkaerőre, és al­ternatívát kell teremteni a jelen­legi illegális bevándorlási útvo­nalak helyett. „Invázióról beszélünk, de való­jában a szabályozatlan érkezés je­lenti a problémát, ami a migránsok kizsákmányolását is elősegíti” - mondta Filippo Grandi. Ferenc pápa döntését, vagyis azt, hogy szíriai menekülteket vitt magával a Vatikánba Leszbosz szi­getéről, az ENSZ menekültügyi fő­biztosa „példamutatásnak, jelké­pes gesztusnak” nevezte. „Csapást jelentene az ember­kereskedők számára, ha az EU- ban és a világban a szíriai mene­kültek 10 százalékának - ami 400 ezer embert jelent a most főleg Libanonban, lordániában és Törökországban tartózkodó több mint 4 millióból - legális csatornákat állítanának fel csa­ládegyesítés, ösztöndíjak, huma­nitárius vízumok segítségével a gyengébbeket segítve először. Utána a háborúkat is meg kell ál­lítani, még ha ez időigényes is” - húzta alá Filippo Grandi. országa ki tudjon keveredni az államfő megválasztásának képtelensége miatt csaknem két éve óta tartó politikai vál­ságból. Hollandé még vasárnap to­vábbutazott Egyiptomba. Kétna­pos látogatása elsősorban a két­oldalú gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését célozza, a francia államfőt épp ezért mint­egy 30 vállalatvezető is elkísérte. A két ország képviselői között várhatóan a városi közlekedés, a megújuló energia és a szakkép­zés terén születnek majd együtt­működési megállapodások. Kai­róban Hollandé megnyit egy üz­leti fórumot, és megbeszélést folytat Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel. Utóbbi pár­beszéd központi témái között a szíriai polgárháború mellett a lí­biai válság és az izraeli-palesztin konfliktus szerepel majd, de em­beri jogi kérdések is szóba fog­nak kerülni. A francia államfő közel-keleti kőrútjának következő állomása Jordánia. Elutasítják Bukarest jelentősen nőtt a migránsok elutasítása Romá­niában: egy friss felmérés sze­rint most már a felnőtt lakos­ság csaknem 85 százaléka nem ért egyet azzal, hogy ha­zájuk menekülteket vagy be­vándorlókat fogadjon be. A liberális Adevarul.ro hírpor­tál hétfőn tette közzé az INSCOP közvélemény-kutató intézettől megrendelt felmérés adatait. Ezek szerint a megkérdezettek alig 11 százaléka ért egyet azzal, hogy Románia menekülteket vagy bevándorlókat fogadjon be, szemben a tavaly szeptember­ben mért 26,5 százalékkal. Saját településükön a válaszadók még kisebb, 7,7 százalékos arányban szeretnének migránsokat látni, ahhoz képest, hogy arányuk ta­valy ősszel még meghaladta a 24 százalékot Ennek megfelelően a migránsok befogadásának el­utasítása a tavaly szeptemberi 65 százalékról 84,6 százalékra nőtt, amikor Romániára vonat­kozóan tették fel a kérdést, és 67-ről 88 százalékra, amikor azt kérdezték, egyetért-e a vá­laszadó azzal, hogy a település, ahol él, fogadjon be menekülte­ket vagy bevándorlókat Visszavont kitüntetés Megállíthatatlanok a migránsok Felszámolják a tábort Megkezdte a görög rendőrség hétfő reggel a pire­uszi kikötőben migránsok ál­tal felállított, hevenyészett sá­tortábor felszámolását. A Szkai görög tévécsatorna arról adott hírt, hogy a pireuszi kikötőben tartózkodó mintegy 3700 migránsból 500-at bu­szokkal szállítottak el egy köze­li központi fogadótáborba. A hét végéig a teljes pireuszi tábort fel­számolják, mert Görögország­ban kezdődik a turistaszezon, ezért Athén kikötőjében jelen­tősen nő majd a forgalom. A hatóságok emellett az idomeni határátkelőnél 31 nap­ja elfoglalt vasúti sínekről is le­parancsolták a migránsokat. A tévéfelvételek tanúsága szerint a görög rendőrség erőszak nél­kül járt el. A görög gazdaság számára kiemelkedő jelentősé­gű vasútvonalon hétfőn megin­dult forgalom. Aranymisés a Gyimesek papja Berszán Lajos katolikus lelkipásztor, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítója (bal­ról a második) aranymiséjét mutatja be a székelyföldi Zágon katolikus templomában 2016. április 17-én. Nem tudni magyar sérültről Budapest Az ecuadori magyar nagykövetség jelenlegi informá­ciói szerint nem sérültek meg magyarok az Ecuador partjait megrázó, a Richter-skála szerint 7,8-es erősségű földrengésben. László György, az ecuadori magyar nagykövetség tanácso­sa az Ml aktuális csatorna va­sárnap esti műsorában azt mondta: nagyjából 40-45 em­berből álló magyar kolóniáról tudnak. A nagykövetség mun­katársai és családtagjaik jól vannak, és további 20-25 ma­gyarral még állandó kapcsolat­ban vannak. A diplomata elmondta: a föld­rengés a fővárost kevésbé érin­tette, több tengerparti városban és kisebb településeken viszont hatalmas károkat okozott. Ilyen például Guayaquil városa is, de az ott élő néhány magyart már sikerült elérniük. Az ijedtségen kívül nem lett nagyobb bajuk. A nagy erejű, az amerikai föld­tani intézet szerint 7,8-es erőssé­gű földrengés helyi idő szerint szombat este rázta meg Ecuador partjait, viszonylag sekély, 19 ki­lométeres mélységben, mindösz- sze 14 kilométerre északnyugat­ra Pedernales városától. Á ren­gést érezni lehetett az epicent­rumtól több mint 170 kilométer­re fekvő fővárosban, Quitóban is. Szökőárriadót rendeltek el Ecua­dorban és Peruban is. A legfrissebb hírek szerint a földrengés áldozatainak száma legkevesebb 233-ra tehető. Tiltakozás a légszennyefés ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom