Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-19 / 90. szám

„Maga az élet..." A 20 éve sikeresen működő SZILTOP Nonprofit Okta­tási Kft. immáron harmadik éve működteti esti gim­náziumi képzését Pásztón, Balassi Bálint Gimnázium néven. Az iskola a városban élők régi igényét kielégít­ve, mintegy hiánypótlóként kezdte meg működését 2013 szeptemberében, Balassagyarmat, Salgótarján és Bátonyterenye után Pásztón, Nógrád megyében negye­dik tagintézményként. A fiatal alma mater fennállása óta a tavalyi tanévben végzett az első két évfolyamos osztály. Idén „fut ki” az első hároméves évfolyam, és méretteti meg magát az érettségi vizsgákon. Az elmúlt időszak tapasztalatairól, élményeiről beszélgettünk Sirkó Katalin Krisztina, tagintézmény-vezetővel.- Milyen feltételekkel jelent­kezhetnek intézményükbe a hallgatók?- Iskolánkban három évfo­lyam működik. A tizedik osztály­ba a köznevelési törvény értel­mében minden, az általános is­kola 8. osztályát elvégzett sze­mély felvehető, aki a tankötele­zettségi jogszabálynak eleget tett, azaz minimum 16 éves. Ma­gasabb évfolyamra akkor vehető fel a hallgató, ha rendelkezik a to­vábblépéshez szükséges lezárt bizonyítvánnyal. A beiratkozás feltételei: személyi igazolvány és lakcímkártya, valamint az előze­tes tanulmányokat igazoló bizo­nyítványok.- Hogyan tudná összegezni, mi­lyen korosztály keresi elsősorban a képzőintézményt?- Jelenlegi legfiatalabb hall­gatónk ló éves, a legidősebb pedig 62. De elsősorban a 30- 40-es korosztály ül be iskola­padjainkba, s félbeszakadt kö­zépiskolai tanulmányaikat kí­vánják kiegészíteni, befejezni, illetve azt elkezdeni. 7 Voltak-e kezdeti nehézségeik az induláskor?- Koncz Ágnes igazgatónő örömmel fogadta Pásztó részé­ről a „bővülő” kezdeményezést. Kezdeti „nehézségeink” a segítő­kész és „befogadó” bürokráciá­nak köszönhetően gyakorlatilag zökkenőmentesen alakultak. Köszönet illeti ezért Nagy Kál­mán tankerületi igazgatót, illet­ve tagintézményünknek otthont adó Zsigmond Király Általános Iskola vezetőségét.- Nehezebb egy felnőtt képzé­se, oktatása, mint egy nappali tagozatos hallgatóé?- Felnőtteket oktatni izgalma­sabb és rugalmasabb feladat, partneribb a tanár-diák viszony. Nehézségek esetenként az egyé­ni „szociális problémák” miatti hiányzásokból, lemorzsolódá­sokból fakadhatnak.- Általában milyen motiváció vezeti a jelentkezőket a felnőtt­ként való továbbtanulásban?- Ki estis hallgatók célirányo­sabbak, komolyabban veszik a tanulást, hiszen motiválja őket a jobb elhelyezkedési, magasabb kereseti lehetőség, a továbbtanu­lási szándék vagy csak egysze­rűen a tanulás öröme, az önmű­velődés lehetősége családias lég­körben: felnőttképzésben jártas, magas szaktudású tanárokkal, „csapatban” jól együttműködő, segítőkész diáktársakkal. Hálás feladat felnőtt hallgatókkal „együtt dolgozni”!- Milyen félelmek, nehezítik meg egy felnőtt ember tanulá­sát, aki már egy ideje elszokott az iskolapadtól?- Félelmek elsősorban a mate­matika és idegen nyelv tantár­gyak kapcsán jelentkeznek. A tanórákon aktívan részt vevő hallgatók eredményesen teljesí­tenek. Nehézségek a mulasztott szakórákon elhangzott anyag pót­lásával kapcsolatosan, adódhat­nak. Nagy segítséget nyújtanak ez esetben a közösségi portálon osztályonként kialakított zárt - közös csoportok, amelyeken ke­resztül valamennyi tanár és cso­porttárs elérhető, illetve házi fel­adat, órai anyag, érettségi tételek, kérdések kerülnek megosztásra.- Milyen segítséget tudnak adni a hallgatóiknak?- Tanóráink, a tananyagok cél­irányosak, körítésektől mente­sek, azok az érettségi követelmé­nyeken alapulnak. Tagintézmé­nyünkben megszerzett érettségi bizonyítvány és a mögötte lévő tudás egyenértékű a nappalis közoktatáséval.- Hetente hány alkalommal tartják óráikat?- Család és munkavállalás mellett iskolánk esti munka­rendje felnőtt hallgatóink időbe­osztásához kiválóan Igazodik, heti két alkalommal, keddi és csütörtöki napokon, délután 15 és 18 óra között folyik intézmé­nyünkben az oktatás.- Milyen vizsgarendben vizs­gáznak?- Felvételt nyert hallgatóink a pedagógiai programunkban előírt tárgyakból, azok hiánya esetén megadott határidőig kü­lönbözeti vizsgát tesznek. Idő­közi vizsgák intézményünk­ben nincsenek. A tanulmá­nyok végén diákjaink érettségi vizsgákon adnak számot a két- három év alatt megszerzett tu­dásukról.- Ön szerint, mennyivel nehe­zebb vagy könnyebb a tanulás az esti iskolákban, mint nappali ta­gozaton?- Egy nappalis diák fő felada­ta a tanulás, míg egy estis hall­gatónál a tanulás, a család és munka után a harmadik helyen áll. Egy esti munkarendben megszerzett kék bizonyítvány mögött rengeteg szorgalom és kő kemény munka rejlik.- Milyen képzési költséget je­lent a diákok számára az esti is­kolai elfoglaltság?- Iskolánk tandíjmentes. 10­11. évfolyamon hallgatóink egy- egy egyszeri 12 ezer forintos is­kola-fenntartási hozzájárulást, a 12. osztályban pedig az érettsé­gi tárgyak számának megfelelő központilag előírt vizsgadíjat kell fizetniük.- Milyen sikerekről tud beszá­molni az elmúlt évek tapasztala­tai alapján?- Tagintézményünk fiatal múltra tekint vissza. A Balassi Bálint Gimnáziumi hálózat vi­szont húszéves fennállása alatt számos tapasztalattal gazdago­dott. Egy fontosat megemlítenék ezek közül: „egykori tanítványa­ink büszkén vállalják „balassis” voltukat, szívesen járnak vissza iskoláinkba, nem egy esetben a végzettek házastársai, gyerme­kei is tanulóinkká válnak, kö­szönhetően az esti gimnáziuma­inkat átható szellemiségnek...”- Vannak- kedves emlékei pe­dagógusként, amire szívesen emlékezik?- Tavaly érettségiző „csapa­tunk” tagjai hálás és „megköny- nyebbült” tekintete, szemeik csil­logása, az arcukra kiülő elégedett mosoly, kezükben a végbizonyít­vánnyal önmagáért beszél.- Mit tudna azoknak az ér­deklődőknek biztatásként taná­csolni, akik még nem döntötték el határozottan továbbtanulási szándékukat, miért jelentkezze­nek? Miért érdemes Önöket vá­lasztani?- Amennyiben abbahagyta kö­zépiskolai tanulmányait, esetleg el sem kezdte, hiányzik az érett­ségi bizonyítványa, segítünk Ön­nek, hogy megszerezze! Pásztói tagintézményünkben mindenki­nek lehetőséget biztosítunk az érettségi letételére, esti. munka­rendű felnőttoktatás keretében! Esti tagozat, mert heti két délutá­ni elfoglaltságot jelent, amelye­ken lehetőség van jegyek szerzé­sére, így nem kell félévkor és év végén vizsgázni. Felnőttoktatás, mert a már nem tankötelezettek számára kínálunk lehetőséget tanulásra, a középiskola végén az érettségi vizsgára. Nálunk nemcsak elkezdheti középisko­lát, hanem folytathatja is, mert az előzetes tanulmányai beszá­mításával a gimnázium két-há- rom év alatt elvégezhető! Illetve diákigazolvány és családi pótlék is igényelhető!- Mikortól lehet jelentkezni, és milyen elérhetőségekén vehe­tik fel az érdeklődők a kapcso­latot az iskolával?- A 2016-17-es tanévre idén június hónaptól lehet beiratkoz­ni. További információ kérhető személyesen a volt „Dózsa isko­la” épületében (Pásztó, Nagy­mező út 36.) keddi és csütörtö­ki napokon előzetes időpont egyeztetését követően, illetve te­lefonon a 30/44ó-1003-as szá­mon. Ezen felül pedig elérhető­ek vagyunk közösségi oldalun­kon keresztül is. Jancsó Henriett Az emberben mindig felvető­dik a kérdés, Ki vagyok én? Elő­szeretettel elgondolkodunk, el­mélkedünk rajta. Ezen gondol­kodva feltesszük magunkban a következő kérdéseket is: Mi az életem célja? Miért vagyok? Ahogy ezeken gondolkodunk akkor önmagunkban bizonyta­lanok vagyunk, lelkileg instabi­lak vagyunk? Tehát nincs önbe­csülésünk. Nem ritkán másoknak megfe­lelően igyekszünk viselkedni, él­ni, ezzel elnyomva önmagukat. Az ilyenek állandó alkalmazko­dás áldozata az önállóságunk, saját gondolatunk nem nagyon van, ha van is, elnyomják, vagy elnyomatják bennünk. Persze eleve felmerül a kérdés, hogy ki számít önállónak, és milyen mértékben ideális alkalmazkod­ni? A most következő példák részletezése következik. Önállóság: a Magyar Értelme­ző Kéziszótár szerint az önálló­ság, vagy az önálló Alkalmazkodás: annyit tesz, mint Valakihez vagy valamihez, különösen a körülményekhez való igazodás, igazodunk, hogy valami problémát megoldjunk vagy elkerüljünk. Például: így kerüljük el: a veszekedést, a konfliktusokat, a testi és lelki erőszakot és minden olyat ami életünket veszélyezteti. Önbecsülés: Az önbecsülés meghatározza életünk minden mozzanatát. Ha nincs önbecsü­lésünk nem vagyunk senkik. Na tényleg, ki is vagyok én? Hát azt nem tudni. Rossz a kérdés. Mert kinek a szempont­jából, milyen minőségben, a té­nyeket vagy a képességeinket tekintve, tegnap, vagy ma? Rossz kérdésre maximum rossz választ lehet adni, de van, hogy semmilyet. Tudjuk jól, ugyanaz az ember különféle szerepeiben, különféle nézőpontokból, kü­lönféle cselekedeteit tapasztal­va a hülye bunkótól a zseniális művészig, a pofátlan vevőtől az imádnivaló apáig bármi lehet. Valójában ez mind ő, és mégsem ő. Mindannyian egy működő, bonyolult szerkezet vagyunk, amelynek csak állapotai van­nak, de nincs egy kézzelfogható valami, amire azt lehetne mon­dani: na ez vagyok én. Az vagyok, amit hiszek magamról? Az emberek igen sok időt töl­tenek azzal, hogy vélt sikereiket vagy állítólagos kudarcaikat so- rolgatják, önértelmezéseiken té- pelődnek és szeretnék megtud­ni, kik is ők valójában. Öndefiní­ciójuk soha nem fedi le teljes va­lójukat, hanem mindig rejtett cé­lok szolgálatában álló értelmezés. Pl. valaki úgy érzi, környezete elnyomja őt, soha nem figyelnek rá, mert ő jelen­téktelen, unalmas, szürke alak. Ebből kiindulva csak olykor tesz félénk kísérletet arra, hogy akar­jon valamit, mondjon valamit, el- lentmondjon valaminek. Valami olyasmi képe van' önmagáról, hogy neki nincs joga akarni, érezni, nincs joga arra, hogy igé­nyei legyenek, és buta, tapaszta­latlan ahhoz, hogy döntsön fon­tos kérdésekben. Ezért definiál önmagának egy Mától Valaki leszek! Na most ha ilyen egyszerű, mi­ért is ne hinnénk magunkat Va­lakinek? És akkor leszünk Vala­kik! Egyre szilárdabban az a meggyőződésem, hogy az a sok­sok irigylésre méltó sikeres em­ber csak attól lett sikeres, hogy meg tudta előlegezni önmagá­nak a sikerességet. Egy sikeres üzletember, egy tudós, egy mű­vész, egy sportoló csak abban különbözik az un. átlagember­től, hogy ők mertek kitartóan energiát és időt fektetni abba, ami csak jóval később térült meg nekik. A nagy ötletek, a nagy tel­jesítmények visszafelé fejtve sokszor kézenfekvőek. Sok nagyra tartott ember titokban nem érti, mitől gondolják őt olyan különlegesnek, de egy idő után elfogadja. De mi a különbség akkor az önmegvalósítók (az önbecsüléssel teli) és a „senkik” között? A szorongásaink, aggodal­maink, nehézségeink és gyön- geségeink rettenetesen megke­seríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadá­lyoznak minket és kapcsolata­inkat, de a munkánkat is. Ami­kor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gon­doljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa va­gyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bő­rünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az 'önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzel­mileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban ne­künk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihoz­ni magunkból a legjobbat, és el­viselni vereségeinket. Az önbe­csülés által tisztelhetjük magun­kat akkor is, ha gyöngének bizo­nyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha va­laki nem fogad el minket. Az ön­becsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások ér­tékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hi­szen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, bir­toklás révén bizonygassuk ma­gunk előtt is, hogy érünk vala­mit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, aki­re számíthatunk, aki együttér­zéssel fordul felénk - mi ma­gunk. Az önbecsülés sok szo­rongástól és aggodalomtól sza­badít meg, gyógyítja a sebein­ket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten él­jünk. Segít, hogy szembenéz­zünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk. Sándor József 1 V Ki vagyok én?

Next

/
Oldalképek
Tartalom