Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-18 / 89. szám

Mibe kerül az integráció? Budapest A Külügyi és Kül­gazdasági Intézet kutatója sze­rint a német gazdaság egyelőre finanszírozni tudja a bevándor­lók integrációjának költségét, de egyes tanulmányok szerint 2018-ig 900 milliárd euróba is kerülhet az. Tamási Anna az M1 aktuális csatorna vasárnap dél­előtti műsorában freiburgi köz­gazdászok elemzésére hivatkoz­va beszélt az integráció költsége­iről, hozzátéve azt is, hogy 900 milliárd euró finanszírozásához másfél százalékos adóemelés kell. Megjegyezte, a német kor­mány nem akar adóemelést Az elemző elképzelhetőnek nevezte, hogy szükség lesz szolidaritási adó bevezetésére Németországban, ami nem példa nélküli az ország törté­nelmében. Tamás Anna szerint az integ­ráció kérdése számos problé­mát vett fel, és a konzervatív po­litika, elsősorban a Keresztény- demokrata Unió kommunikáci­ós zsákutcába jutott nagyon sok kérdésben, nem tudnak beszél­ni bizonyos ügyekről. Példaként a vallási, kulturális különbsége­ket, a munkaerőpiaci integráci­ót említette. Magyar jelkép a Vajdaságban UjvidéH/ftraCS. Visszaállítot­ták az aracsi pusztatemplom mellől fél évvel ezelőtt eltávo­lított kereszteket és kopjafákat szombaton . Tavaly októberben két indoklás is megjelent, hogy miért távolították el a val­lási jelképeket. A Magyar Szó című újvidéki napilap szerint a vajdasági tartományi műem­lékvédelmi intézet munkatár­sai távolították el a „tájidegen” kopjafákat és fakereszteket, valamint a haranglábat. A13. században-épült, majd a török hódítás alatt megrongált román stílusú aracsi romtemp­lom az egyik legkorábbi építé­szeti emlék a Vajdaságban, ki­emelt jelentőségű műemléknek számít a vajdasági magyarság, de Szerbia számára is. A temp­lom a délvidéki magyarság jel­képévé, kultikus emlékhelyévé vált az utóbbi 25 évben. Az eltávolított keresztek tíz évig álltak a templom mellett. Szombaton égy. felújított ke­resztet és a kopjafákat visszaál­lították és felszentelték - közöl­te róla a szabadkai Pannon RTV. A fakereszteket korábban engedély nélkül állították, visz- szahelyezésüket a műemlékvé­delmi intézet is támogatta. 2016. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Földrengések, szerte a világon Quito/Tokk). Legkevesebb 233- ra emelkedett az Ecuador partja­it megrázó, a Richter-skála sze­rint 7,8-es erősségű földrengés halálos áldozatainak száma - közölte vasárnap Rafael Correa ecuadori elnök Twitter-oldalán. Korábban Jorge Glas alelnök 77 halottról és 578 sérültről szá­molt be, hozzátéve, hogy az ada­tok még nem véglegesek. A mentési munkálatok a latin­amerikai ország számos térségé­ben továbbra is tartanak, így va­lószínű, hogy az áldozatok szá­ma tovább emelkedhet. Az ecu­adori kormány számos térség­ben szükségállapotot rendelt el, mozgósították a rendőrséget és a nemzeti gárdát a közrend fenn­tartására. Háromszáznyolcvannyolc föld­rengés történt három nap leforgá­sa alatt Japán délnyugati részén, és köztük voltak kimondottan nagy erejű, a Richter-skála sze­rint 7,3-as és 7,1-es erősségű föld­mozgások - összegezte az elmúlt napok-eseményeit vasárnap a ja­pán meteorológiai szolgálat. Japánban az európai idő sze­rint múlt hét csütörtökön kezdő­dött földrengéssorozatban 41 ember halt meg, kétezer embert kórházban ápolnak különböző súlyosságú sérülésekkel. Három nap alatt 388 földrengést regiszt­ráltak. A legerősebb lökés péntek es­te (japán idő szerint szombat hajnalban) történt, s 7,3-as erős­ségű volt. A rengések színhe­lyén, Kumamoto prefektúrában egész éjszaka erősen esőzött, rá­adásul viharos volt a szél, ami nagyon megnehezítette a túlélők után kutató mentőegységek munkáját. Napközben már nem esett. Katonák, rendőrök és tűz- •oltók - összesen csaknem 30 ez­ren - vasárnap is folytatták az el­tűntek utáni kutatást a romos épületek között. lapán szakértők szerint a föld­mozgások még legalább egy hé­tig folytatódhatnak, és nem zár­ható ki egy újabb, nagy erejű földrengés sem. Kumamoto prefektúrában gyakorlatilag tel­jesen leállt a tömegközlekedés, lezárták az autópályákat is. A prefektúrában és a vele szom­szédos Óitában 240 ezer embert szállásoltak el ideiglenesen befogadóközpontokban, iskolák­ban és kormányzati épületek­ben. Kumamotóban csaknem 80 ezer háztartásban teljesen szü­netel az áramszolgáltatás, 380 ezer épületben pedig víz sincs. Japán a Föld egyik leginkább földrengésveszélyes területének számít, hiszen négy tektonikus lemez találkozásánál fekszik. A bolygón észlelt legnagyobb föld­mozgások 20 százaléka minden évben Japánban történik. Az elmúlt évek néhány na­gyobb földmozgása számos em­beréletet követelt. 2013. október 15-én a Fülöp-szigeteken, Bohol szigetén egy 7,2-es erősségű föld­mozgás több mint 140 ember éle­tét követelte, és épületek, hidak dőltek össze. 2014. augusztus 3- án a kínai Jünnan tartományban egy 6,5-es erősségű földrengés legalább óOO ember halálágnkoz- ta. 2015. április 26-án Nepálbann volt 7,9-es erősségű földrengés, az áldozatok száma meghaladta a 2500-at. A földmozgás a Katmandü-völgyben rengeteg há­zat a tett egyenlővé földdel, a Hi­malájában lavinákat indított el, és még a szomszédos országok­ban is szedett áldozatokat. Ez év február 6-án Tajvanon 6,4-es erősségű földrengés rázta meg, 116-an vesztették életüket, 104-en kerültek kórházba. Nem kérnek a kvótából a csehek Bohuslav Sobotka cseh miniszterel­nök arra figyelmeztetett vasárnap, hogy amennyiben Brüsszel keresz­tülviszi a menekültek állandó kvóták szerinti elosztását az uniós tagállam­ok között, Csehország akár bíróság­hoz is fordulhat védekezésképpen. Prága. A cseh kormányfő bízik abban, hogy az állandó kvótarendszer bevezetését több más uniós tagállammal együttműköd­ve sikerül megakadályozni. Ha azonban ez ■ nem sikerülne, semmiféle lépést sem akar előre kizárni. „Előre nem zárhatok ki semmiféle reakciót” - jelentette ki Bohuslav Sobotka a Prima cseh kereskedelmi televízió vasárnapi politikai vita­műsorában a riporter kérdésére válaszolva. Csehország korábban elutasította azt a fel­vetést, hogy csatlakozzon ahhoz a beadvány­hoz, amellyel Magyarország és Szlovákia az Európai Bírósághoz fordult, hogy védekez­zen a kötelező állandó kvótákkal kapcsola­tos tavalyi EU-döntés ellen. Az európai uniós belügyminiszterek ta­valy szeptemberben hoztak többségi dön­tést a menekültek elosztásának kvótáiról. Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia a kvótás rendszer ellen szavazott, míg Finnország tartózkodott. Amikor Ma­gyarország és Szlovákia bírósághoz fordult a kvóták ügyében, Bohuslav Sobotka azt mondta, hogy cseh részről hiba lenne eh­hez a kezdeményezéshez csatlakozni, mert azután a kormány nehezebben tudná kivé­deni az állandó kvóták bevezetését. Az Európai Bizottságnak nyárig kellene új javaslatot előterjesztenie a menekültek befogadásáról. Az eddigi javaslatok a kvótás rendszerrel számolnak. Sobotka szerint ez a megoldás nem jó, mert lényegében ösztönzi az illegális bevándorlást az Európai Unióba. Megszorítások ellen tüntettek a britek Több tízezren tüntettek szombaton London köz­pontjában a szociális ki­adások csökkentése el­len, követelve David Cameron miniszterel­nök távozását. Londőfl. Egyes hírügynökségi becslések szerint mintegy százötvenezren vettek részt a til­takozó menetben, amely a fővá­ros központjában lévő University College Londontól indult a Trafalgar térre. Baloldali ellenzé­ki politikusok, békeaktivisták és szakszervezetek képviselői, diá­kok és egészségügyi dolgozók vettek részt rajta. A rendőrség­nek több központi utat le kellett zárnia a menetelő tömeg miatt. A tüntetésen felszólaló szóno­kok felszólították a kormányt, hogy vessen véget az állami szektort érintő megszorító intéz­kedéseknek, és ne csökkentse a szociális kiadásokat. A diákok képviselői a tandíjemelés ellen szólaltak fel, míg az egészség- ügyi dolgozók a munkaügyi szerződések felülvizsgálatát kö­vetelték, azt hangoztatva, hogy a vendégmunkások és mig- ránsok érkezése túlterheli az ál­lami egészségügyi rendszert. A tüntetők egyik plakátján az a kö­vetelés volt, hogy a háborúra és nem a szociális ellátásra fordí­tott összegeket kell csökkente­nie a kormánynak. A tüntetésen szó volt a nemzet­közivé dagadt offshore-botrányról, amelyben David Camerón is érin­tett, mert - mint kiderült - el- -hunyt édesapja offshore befekteté­si cégében voltak értékpapírjai, amelyeket eladott, még mielőtt mi­niszterelnök lett. Líbiai misszió? Brüsszel A Földközi-tengeren át érkező migrációs hullám fel­erősödése miatt és az ország sta­bilitásának biztosítása érdeké­ben biztonsági missziót telepíte­ne az Európai Unió Líbiába. Más témák mellett várhatóan erről is tárgyalnak az unió külügyi és védelmi miniszterei hétfőn és kedden Luxembourgba összehí­vott informális tanácsülésükön - közölte egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata. A nyugat-balkáni útvonal egy­előre lezártnak tekinthető, ugyan­akkor vannak jelek, amelyek ar­ra utalnak, hogy újraindul Líbiá­ból a Földközi-tengeren át érkező migrációs hullám. Az újabb me­nekültáradat megelőzése miatt az uniónak érdeke, hogy minél hamarabb stabilizálódjon a hely­zet az észak-afrikai országban. Folyami Hajósok Napja: légifelvételek Budapest Országszerte a folyó­kon április 17-én, színes progra­mokkal ünnepelték meg sok he­lyen, a Magyar Hajózási Orszá­gos Szövetség kezdeményezésé­re életre keltett Folyami Hajósok Napját. A nagy tavaszi kirajzás keretében ingyen utazhattak azok érdeklődők, akik felfértek a hajókra, gyönyörködhettek a víz­ről a parti tájak szépségében, il­letve megismerkedhettek a ha­jókkal és a személyzet munkájá­val. így néznek ki, ilyenek, a du-, nai hajók egy része a magasból, ahogyan a madarak is láthatják. H. Szabó Sándor felvétele *

Next

/
Oldalképek
Tartalom