Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-18 / 89. szám
A közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozó üdülőhely korábbi neve Nagy- Galya volt. A szlovák „galya” szó fátlan, füves hegyet jelent. A terület, bár Heves megyéhez tartozik, Nógrádból is könnyen elérhető, sőt, Salgótarján, Bátornyterenye, Pásztó környékéről kifejezetten közel esik. Az első gályái menedékház, ami mind pihenő, mind hálóhelyül szolgált, valamikor Ej 19. század második felében épült, írásos említését 1894-ből ismerjük. Az idők során teljesen tönkrement, talán az első világháborút követő időszakban. Egyébként furcsa eseteket produkál a történelem. Főleg a magyar. Például Salgótarján első világháború utáni gyors fejlődését éppen a világégést lezáró trianoni gyalázatnak köszönhette. Elvesztek a felvidéki, tengermelléki és erdélyi bányák, iparterületek, a feldolgozóipar számára kincset érő erdőségek, úgyhogy a maradék értéke alaposan megnőtt. Hasonlóan járt az 1800-as évek második felétől már gyorsan' fejlődő idegenforgalom is: az ország a korábbi állapotokhoz képest erdő- és hegyvidékek nélkül maradt... Ennek is köszönhető, hogy a békediktátum aláírása után a Mátra felértékelődött a belföldi turisztika területén. Nem beszélve arról, hogy az 1920-as, '30-ás években még majdhogynem hazafias kötelességnek számított, hogy ne vigye külföldre a pénzét, aki megengedheti magának a nyaralás luxusát. Ekkor futott fel a falusi vendéglátás, ami a parasztcsaládok megélhetésén is lendített valamelyest. Mindenesetre a Magyar Hegymászók Egyesülete 1921 és '24 között a mai Galyatetőn, az egri érsekségtől harminc évre területet bérelt és megépíttette az „Egyetemiek menedékházát”. A terméskő épület mellett egy fából épült menedékház, kilátó és sípályák, illetve síugrósánc is volt itt. Galyatetőn emellett volt posta- és távíróhivatal, távbeszélőközpont, meteorológiai észlelő állomás és mentőállomás is. A menedék házban ez idő tájt hat hálóterem volt 57 ágy- gyal, de további 40 pótágy elhelyezésére is lehetőség nyílt. Az itteni turisztikai létesítmények a korabeli alpesi és a tátrai menedékházakkal is kiállták az összehasonlítás próbáját! A Nagyszálló és kiszolgáló létesítményeinek története nem választható el a kilátóétól: Péter-hegyesén 1934-ben adták át az Andezit Kilátót, ami akkoriban a lombkorona fölé magasodva nyújtott páratlan panorámát a látogatók elé. A mai Galyatető Turistacentrum alapjául szolgáló épületet 1938-ban építették. A Nagyszállót 1939-ben adták át. A n. világháború után a Nagyszálló Élmunkás üdülővé vált, majd később SZOT üdülővé. A galyatetői templomot a vendégek lelki igényeinek kiszolgálására építették, 1942- ben szentelték fel. Az 1990-es években a szakszervezeti üdülőt ä Hungriest Hotels vállalat négycsillagos szállodává alakította át. Tavaly a kilátót az Európai Unió támogatásával felújították, a mellette épült Galyatető Turistacentrummal együtt 2015 szeptemberében adták át. Ez évben a Péter-hegyesén álló kilátó elnyerte az egyik legjelentősebb amerikai online építészeti magazin, az Architizer A+ Awards közönségdíját a „Renováció” kategóriában. A tekintélyes díjat az amerikai online építészeti magazin három évvel ezelőtt alapította a Wall Street Journallal és a Webbysszel együttműködve. A páratlan körpanoráma mellett a kilátó tetején három bivakszállást alakítottak ki: ez azt jelenti, hogy az egyszerű szállás igénybevevőiek ágyneműt - praktikusan hálózsákot - maguknak kell vinniük. Kilátás a Galya-kilátóból. Galyatetőn 2016. április 13-án. A kilátó az amerikai Architizer online építészmagazin nemzetközi építészeti versenyén az építészet és felújítás kategóriában közönségdíjat nyert Bivakszállás a Galya-kilatóban Galyatetőn 1 Második legmagasabb csúcs, nemzetközi első helyezés ..........................•• bHBé..................................................................i.......
