Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-01 / 50. szám

Társadalmi kérdések domináltak les fegeles. A társadalmi kérdéseket leginkább felkaro­ló gálák egyikeként vonulhat be az Oscar-történelembe a 88. díjátadó gála, amelynek győz­tesei egyebek között az előíté­letek, a nemi diszkrimináció, a szexuális erőszak és a környe­zet pusztítása ellen emelték fel a szavukat a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt A legjobb filmnek járó elisme­rést elnyert Spotlight - Egy nyo­mozás részletei című újságíró­dráma producere, Mthaá Sugar az este folyamán reményét fejez­te ki azért, hogy a katolikus pa­pok gyermekmolesztálási ügye­inek feltárásával foglalkozó alko­tás hatására az áldozatok hang­ja eljut egészen a Vatikánig. A visszatérő című túlélődrá­mában nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplőnek járó Osear-díjjal jutalmazott Leonar­do DiCaprio beszédében a klí­maváltozás kezelésének szük­ségességét hangsúlyozta, míg a film rendezőjeként ugyancsak Oscarral jutalmazott Alejandro González Inárrltu az előítéletek ellen emelte fel a hangját JoeBiden amerikai alelnök az egyetemi kampuszokban előforduló szexuális erőszak elleni hatékonyabb fellépést sürgette beszédében. Az idei rendezvényt beárnyé­koló Oscar-botrány - amely azért robbant ki, mert az ame­rikai filmakadémia zsinórban második éve csak fehér bőrű művészeket jelölt színészi kate­góriákban - a házigazda Chris Rock jóvoltából szinte végig na­pirenden volt az este folyamán. Brie Larson, aki a legjobb női főszereplőnek járó díjat ve­hette át A szoba című drámá­ban nyújtott megrázó alakítá­sáért, a kulisszák mögött el­mondta, hogy évekbe telt, mi­re megtanult kiállni magáérta szereplőválogatásokon: rend­szerint jól szerepelt, ám nem egyszer azt kérték tőle, hogy legközelebb miniszoknyában és magas sarkúban érkezzen.- Egy évvel ezelőtt még pró­báltam kitalálni, ki is vagyok valójában - mondta az ameri­kai színésznő: - Nagyjából egy évig készültem a filmre, majd megcsináltam, és az az ember, aki vé a munkálatok végére vál­tam, már fényévekre volt attól a valakitől, aki az elején voltam. Most itt állok és teljesen önma­gam vagyok. Nagyon erősnek érzem magam és boldog va­gyok, hogy a kezemben tartha­tom ezt az aranyos fickót Saul fia a filmvilág csúcsán! Oscar-díjat nyert Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia a leg­jobb idegen nyelvű filmek kate­góriájában, a díjátadót magyar idő szerint hétfőn hajnalban tartották Los Angelesben. Los Angeles. A holokausztdrá-ma az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, 34 évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve nyert. A díjat átvéve Nemes Jeles László a több mint háromezer fős közön­ség előtt köszönetét mondott alkotótársa­inak, köztük a főszereplő Röhrig Gézá­nak, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. Leonardo DiCaprio, a legjobb férfi főszereplő- Az emberiség legsötétebb óráiban is ta­lán van bennünkégy belső hang, amely le­hetővé tesziJiQgy emberek maradjunk. Er- ről a reményről szól ez a film - fogalmazott. díjra nemcsak az alkotók és a magyar filmes szakma, ha- lem az egész ország tüszke lehet. a Golden Globe-ot is elnyerte az idei díj­szezonban, az alkotás a Laokoon Film- group gyártásában készült. A legjobb filmnek járó Oscart a Spotlight - Egy nyomozás részletei kap­ta, a legtöbb díjat, hatot a Mad Max - A harag útja című sci-fi gyűjtötte be, Geor­ge Miller filmje azonban csak a kevésbé fontos kategóriákban - jelmez, lát­ványterv, smink és frizura, hangvá­gás, hangkeverés, vizuális effek­tusok - nyert. Három díjat nyert A visszatérő című túlélődrá­ma: Alejandro González 'Inárritu lett a legjobb rendező, Leonardo DiCaprio a legjobb férfi főszereplő, Emmanuel Lubezki pe­dig a legjobb operatőr. A legjobb női főszereplő díját Brie Larsson amerikai színésznő kapta A szoba című drámában nyújtott megrázó alakításáért. A legjobb női mellék- szereplő a svéd Alicia Vikander (A dán lány), a legjobb férfi mellékszereplő pedig az elsősorban színpadi szerepeiről ismert Mark Rylance brit színész (Kémek hídja) lett. Nemes Jeles László, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjat nyert Saul fia című film rendezője (j2), Rajna Gábor (b) és Sipos Gábor producer (b2), valamint Röhrig Gé­za, a film főszereplője Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője Los Angelesből bejelentkezve az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában fel­idézte, hogy senki más nem akarta támogat­ni a Saul fiát, egyedül a filmalap ismerte fel a film különlegességét Sípos Gábor, a Saul fia egyik producere ar­ról beszélt az MTl-nek, hogy hatalmas örömmel fogadták az alkotók az Oscar-díjat.- Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abbán a pil­lanatban, amikor kinyílt a boríték - idéz­te fel a producer. Rajna Gábor, a film másik producere az Ml-en úgy fogalmazott: meg vannak hatódva.- Valóban egy álomban vagyunk, ami­ből még nem ébredtünk fel, talán majd holnap reggel. Nagy kő esett le a szívünk­ről, nagyon boldogok vagyunk - mondta. A Saul fia, amelyet hollywoodi szak­írók a legfontosabb holo-kausztfilmek közé soroltak, több tucatnyi díjat, köztük A legjobb dokumentumfilm díját az Amy Winehouse énekesnőről szóló, Amy című alkotásnak ítélték oda, míg a rövid dokumentumfilm kategóriában az A Girl in the River: The Price of Forgiveness (Lány a folyóban - A megbocsátás ára) cí­mű alkotás nyert. A legjobb rövidfilm Oscarját a Stutterer (Dadogós) című pro­dukció, Benjamin Cleary és Serena Armitáge alkotása kapta. A legjobb egész- estés animációs film a Pixar stúdió kasz- szasikere, az Agymanók, a legjobb rövid animáció pedig a chilei Bear Story lett. Meghatottan vette át a díjat Ennio Morricone az Aljas nyolcas című filmhez szerzett zenéjéért. A 87 éves olasz kompo­nistát korábban ötször jelölték, de eddig nem nyert a legjobb filmzene kategóriá­ban. 2007-ben életműdíjjal tüntették ki. A legjobb filmdal Oscar-díját a Spectre - A Fantom visszatér főcímzenéje, a Writing's On the Wall nyerte el, amelynek dalszövegét és zenéjét Jimmy Naples és Sam Smith jegyezte. A legjobb női főszereplő: Brie Larson » Alejandro González Inárritu mexikói rendező a legjobb rendezésért járó díjjal Orbán W/cforminiszterelnök hétfőn Face- book oldalán reagált az Oscar-díj hírére. „A magyar film nagy napja. Minden­kinek köszönjük” - olvasható a bejegy­zésben, amelyben a kormányfő gratuláci­ója angolul is olvasható. Andy Vájná filmügyi kormánybiztos óriási sikernek nevezte, hogy magyar alkotás a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Nemes Jeles László ren­dezése „a bemutatója óta eltelt kilenc hónapban elképesztő világhírre tett szert” - fogalmazott a filmügyi kor­mánybiztos, hozzátéve, hogy az Oscar­*' Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilm­je volt 1981-ben. Egy évvel ké­sőbb Szabó István Mephisto cí­mű alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának a ma­gyar és magyar születésű Oscar-díjasokról készült összeállítása szerint a filmvilág legrangosabb ki­tüntetését korábban több olyan filmes is megkap­ta, aki Magyarországon született, és bár külföld­ön lett világhírű, magyarként tartják számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül: Korda Sándor (Alexander Korda) producersé- gével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos vi­lágát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látvá­nyáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat. William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) lát­ványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette da­láért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként díjazták három­szor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), vala­mint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961). Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a le­gendás Casablancáért kapott Oscart. George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rende­zéséért vehette át az Oscart. Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbű­völve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Húr, 1960) nyert. Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János - John S. Toldy néven - 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban ka­pott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok). Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart. Operatőrként László Ernő {Ernest László, Bo­londok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Har­madik típusú találkozások, 1978) munkáját is­merték el az amerikai filmakadémia legrango­sabb kitüntetésével. Szintén „A bolondok hajójáért” kapott 1966- ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish. Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kate­góriákban alig van magyarországi születésű dí­jazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944). George Pál (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Vég­állomás a Hold című futurisztikus dokumentum- filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el. Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Osear-díjjal" is­merték el. A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért ElekZol- tán nyert Oscar-díjat. 1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével. Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamera- rendszer kifejlesztéséért 2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudomá­nyi Akadémia 2013. évi tudományos és techni­kai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott el­ismerő oklevelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom